Miklós
-7 °C
2 °C

A magyar fiatalok több mint fele vallásos

2002.02.20. 08:45
A 14-29 év közötti magyar fiatalok 57 százaléka tekinti magát vallásosnak és 36 százalékuk mondja azt, hogy nem hisz. A hívők majdnem fele azonban nem követi egyetlen egyház tanítását sem - derül ki a nemrég bemutatott Ifjúság 2000 kutatás Ifjúság és vallás című fejezetének megállapításaiból.
A 2000 őszén végzett, 8 ezer 14-29 év közötti fiatal élethelyzetét, társadalmi lehetőségeit, várakozásait felmérő reprezentatív kutatás zárójelentését a napokban hozta nyilvánosságra a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.

Az adatok szerint a fiatalok több mint egyharmada részesült vallásos nevelésben és további 7 százalék a kérdés kapcsán nem tudta megítélni, hogy vallásosan nevelték-e otthon. A megkérdezettek 10 százaléka az egyház tanítását követve, míg 47 százalék a "maga módján" tartja magát vallásosnak.

A lányok inkább maradnak az egyházaknál

A lányok, nők körében ugyanakkor nagyobb arányban vannak jelen az egyházi módon, mint a "maguk módján" vallásosak. Az adatok szerint az életkori csoportok alapján nincs jelentős különbség a vallásosság tekintetében a fiatalok között, de mégis érzékelhető az a tendencia, amely szerint a legfiatalabbak valamivel vallásosabbnak mutatkoznak a többi korosztálynál.

A kutatás szerint ennek oka, a vallási nevelés fiatal korban erősebben megmutatkozó hatásai mellett, a legfiatalabb korcsoportba tartozóknak a rendszerváltozás utáni, vallási szempontból szabadabb szocializációjában keresendő.

Budapesten kevesebben hisznek

A fiatalok vallásosságával kapcsolatban a lakóhelytípus szerint mutatkozik a legnagyobb különbség: a községekben lakók több mint kétharmada, míg a fővárosban élők kevesebb mint 50 százaléka vallja magát vallásosnak. A kutatás összegzése szerint az adatokból kiderül, hogy "vannak a folyamatos vallási újjáéledésre utaló nyomok", ugyanakkor nincs szó "robbanásszerű változásról". Mindenesetre a 10-15 évvel korábban végzett vizsgálatokhoz képest magasabb a rendszeresen templomba járó fiatalok aránya.

A kutatás szerint az úgynevezett "egyházias mag" (akik egyházuk tanítása szerint vallják magukat vallásosnak) a társadalmi helyzet szempontjából inkább az átlagosnál jobb helyzetűnek és polarizáltnak tűnik, a rosszabb társadalmi helyzet pedig a maguk módján vallásosakra mutatkozik igaznak. Az elemzés szerint ez azt mutatja, hogy a vallásosság és a hátrányos társadalmi helyzet "csak a szocializmus negyven évének hagyományaként, az idősebb népesség körében jár törvényszerűen együtt".

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!