Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Falaz az ügyészség a rendőröknek falazó ügyésznek

2008.02.20. 00:51
A Központi Nyomozó Főügyészség megtagadta a nyomozást az egyik 2006. őszi rendőri túlkapás bírósági tárgyalásán tanúkat fenyegető ügyész, a Fővárosi Főügyészség volt szóvivője ügyében. Varga Gergely ügyészt, valamint Kovács Tamás legfőbb ügyészt és Ihász Sándor fővárosi főügyészt a Deport'56 jelentette fel mentő körülmény elhallgatásának bűntette, hivatali visszaélés bűntette, valamint hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség a hangfelvételt mellőzve, a Varga Gergely által megfenyegetett sértettek és a többi szemtanú meghallgatása nélkül, kizárólag a bennfentes ügyész "igazoló jelentése" alapján utasította el a feljelentéseket.
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Amint arról korábban beszámoltunk, a Fővárosi Főügyészség idén január elsején kinevezett, azóta az ügy miatt leváltott szóvivője, Varga Gergely ügyész volt az, aki egy tavaly szeptemberi bírósági tárgyalás után fenyegetni kezdte a tanúkat, és azt állította, tudja, hogy kik voltak a rendőr tettesek, de nem ők ülnek a vádlottak padján.

A Fővárosi Bíróság Cserni János vezette eljáró tanácsa a kőbányai rendőrkapitányságon 2006 őszén megbilincselt őrizeteseket bántalmazó rendőrök ügyét tárgyalta, mielőtt a kőbányai rendőrök között ülő ismeretlen, feldúlt férfi több szemtanú, köztük az Index újságírója jelenlétében belekötött a rendőr vádlottakra terhelő vallomást tévő egykori őrizetesekbe.

A szóváltás szem-, és fültanúi januárban felismerték az illetőt: a Fővárosi Főügyészség szóvivőjeként szerepelt egy televíziós hírműsorban. Varga Gergely az Index érdeklődésére elismerte, hogy ő "beszélgetett" a tanúkkal az őrizetesverési ügy szeptemberi tárgyalása után, ám szerinte fenyegetőzés, hangoskodás nem volt, bennfentes állítások nem hangzottak el, csupán magánbeszélgetésről volt szó, a tárgyaláson magánemberként volt jelen.

A hangfelvétel szerint Varga falazott

Az Index birtokába került hangfelvételek - amelyeket Varga Gergely és néhány sajtóorgánum állításaival szemben nem az Index újságírója, hanem az egyik, Varga által megfenyegetett sértett készített - ellentmondanak Varga verziójának. Az Index által közzétett hangfelvételek tanúsága szerint Varga azt állította, hogy "rendőr kollégáktól" tudja, hogy nem az elkövetők ülnek a vádlottak padján. Az őrizetesverés tényét nem vitatta, az szerinte is megtörtént.


Hallgassa meg a hangfelvételeket!

Az őrizetesverési per egyik rendőr vádlottját első fokon elítélte, a másikat felmentette a bíróság. A tanúként meghallgatott több tucat rendőr egyike sem emlékezett a bántalmazásokra, Cserni bíró mégis bizonyítottnak látta azokat, és ítéletében kimondta: a rendőrök egy része biztosan hamisan tanúskodott.

A hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után az egyik sértett ügyvéde indítványozta a bennfentes ügyész tanúként való meghallgatását a másodfokú eljárásban. Ihász Sándor fővárosi főügyész néhány nappal később először átmenetileg, majd véglegesen felmentette Varga Gergelyt sajtószóvivői megbízásából, és fegyelmi eljárást indított ellene. A fegyelmi eljárás viszont eredménytelenül végződött, ezért Varga ügyészként tovább dolgozhat.

A Deport'56 mindenkit feljelentett

A volt szóvivőt a Deport'56 nevű szervezet jelentette fel mentő körülmény elhallgatásának gyanújával, majd hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanújával is. Mivel hivatalból nem indítottak Varga ellen eljárást, a Deport '56 feljelentette Kovács Tamás legfőbb ügyészt és Ihász Sándor fővárosi főügyészt is, hivatali visszaélés, és hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanúja miatt.

A Deport'56 feljelentéseit február elején a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította, és megtagadta a nyomozást. A Keresztes Imre, címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész által szignált határozat szerint nem történtek bűncselekmények. A határozatot kizárólag a Varga Gergely ellen indított fegyelmi eljárás jegyzőkönyvei és a volt szóvivő saját jelentései alapján hozták meg, a Varga Gergely által megfenyegetett sértetteket és a többi szemtanút nem hallgatta meg, az Index által nyilvánosságra hozott hangfelvételt nem vizsgálta az ügyészség.

Az elutasító határozatban foglaltak szerint Varga Gergely igazoló jelentésében azt állította, hogy S. Gábor rendőr hadnagy, az ügy első fokon később elítélt másodrendű vádlottja a barátja, ezért vett részt a tárgyaláson. A tanúkkal csak a bíróság folyosóján kezdett beszélgetni, a beszélgetés során pedig "Angel Mendoza sértett, a Kruchina fivérek, az ő jogi képviselőjük és a társaságukban tartózkodó újságíró provokatívan kérdezgetni kezdtek".

Angel Mendoza tanúvallomást tesz

Varga Gergely a fegyelmi eljárásban határozottan állította, hogy a beszélgetéskor elhangzottakkal ellentétben az elkövetők kilétéről semmilyen adat, információ nem áll a rendelkezésére, hiszen azt rögtön jelentette volna. Nem fenyegetett, nem sértegetett, a tanúk viszont "flegmán, és valószínűleg hamisan tanúskodtak".

A szemtanúk máshogy emlékeznek

Magyar Péter, aki a Kruchina fivéreket kísérte el a tárgyalásra, felháborítónak tartja Varga vallomását, és a Központi Nyomozó Ügyészség erre alapozott határozatát: "A volt fővárosi főügyészségi szóvivő úr által előadottak néhány adatot - például a neve, valamint a vele lévő rendőr neve - leszámítva igen távol állnak a valóságtól. Varga Gergely a tárgyalás elnapolása után feldúltan lépett oda a sértettekhez, és emelt hangon megkérdezte tőlük, hogy tudják-e hány évet lehet kapni hamis vádért."

Kruchina Károly úgy emlékszik, hogy valaki ezután megkérdezte Vargát, hogy nem várhatna-e a fenyegetőzéseivel, amíg kiérnek a tárgyalóteremből, de az tovább hangoskodott, majd "kezével megakadályozta, hogy elhagyják a tárgyalótermet". Az utat csak akkor tette szabaddá, amikor szólni akartak a bírónak emiatt. A bíróság folyosóján Varga tovább fenyegetőzött.

"Varga végig támadólag, agresszíven viselkedett. Mindeközben bizonygatta, hogy ő pontosan tudja, hogy kik verték meg a sértetteket a X. kerületi rendőrkapitányságon. Ezt az is alátámasztja, hogy mint később kiderült: a verések idején X. kerületi ügyészként dolgozott, az pedig a bántalmazás színhelyével egy épületben található." - mondta Magyar és Kruchina az Indexnek.

Az Index újságírójának emlékei szerint a heves szóváltás a folyosón kis híján tettlegességig fajult, Varga csak akkor higgadt le valamelyest, amikor az Index újságírója fényképezni kezdte az incidenst.

Varga Gergely (balra) a bíróság épületében feldúlt volt

Magyar szánalmasnak és szakmailag nevetségesnek tartja a Deport '56 feljelentéseit elutasító ügyészségi határozatot, mert "a tanúkat nem sikerült az ügyészségnek kihallgatni, csupán a feljelentett nyilatkozata alapján döntöttek".

TASZ: különösen visszataszító egy ügyész esetében

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet elnöke szerint nem meglepő, hogy a feljelentett ügyész, jogvégzett ember lévén, pontosan tudja, hogyan lehet kibújni a felelősségre vonás alól egy ilyen ügyben.

A "valótlan, alaptalan tényeket állítottam" védekezés eredményezheti egy esetleges büntetőeljárás kudarcát. Az ugyanakkor Dénes szerint szinte biztos, hogy ha nem egy ügyészről lenne szó, ennél kisebb súlyú kijelentésért is indulna büntetőeljárás, ahogyan az is, hogy figyelembe véve az ügy, és a bántalmazó rendőrök elleni büntetőeljárások kudarcait, érdemes lett volna büntetőeljárást indítani, hogy bizonyítást lehessen felvenni az ügyben - különös tekintettel arra, hogy az érintett ügyész az eset idején az illetékes ügyészségen dolgozott.

Attól pedig, hogy hazánkban milyen bevett formula az "ezt magánemberként mondtam, nem hivatali minőségemben" hivatkozás, Dénesnek mindig is forgott a gyomra, és különösen visszataszítónak találja ezt egy ügyész esetében.

Helsinki Bizottság: elvárható lett volna a nyomozás

Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet elnöke szerint annak megítélése, hogy Varga Gergely elkövette-e a mentő körülmény elhallgatásának bűntettét, kizárólag az ő tudattartalmának vizsgálatán múlik, és ezért ha kitart azon állítása mellett, hogy valójában nincs információja az elkövetőkről, büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni. Ebből a szempontból tehát valószínűleg mindegy, hogy elindult-e a nyomozás, vagy sem.

Ugyanakkor az ügy körülményeinél fogva elvi jelentősége van annak, hogy a nyomozó hatóság milyen formában és milyen indokkal zárja le az eljárását.

Minimálisan elvárható lett volna a nyomozás elrendelése, és a nyomozás keretei között a hangfelvétel beszerzésének megkísérlése, valamint Angel Mendoza, a Kruchina fivérek, továbbá a jelen lévő ügyvédjelölt és újságíró meghallgatása, hogy a Varga Gergely által a fegyelmi eljárásban elmondottak megfelelnek-e a valóságnak.

Amennyiben nem, úgy valószínűleg szintén le kellett volna zárni az eljárást a nyomozás megszüntetésével, de nem a bűncselekmény hiányára hivatkozva, hanem sokkal inkább azért, mert a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény.

"Azzal, hogy az érintett állításait esetleg cáfoló tanúvallomások beszerzése nélkül, a feljelentés elutasításával tett pontot az ügyre, a Központi Nyomozó Főügyészség azt a nem kívánatos látszatot kelti, hogy vizsgálata egy, az ügyészi szervezethez tartozó személy esetében nem volt kellően alapos, pedig ez a közvélemény megnyugtatása és az ügyészség presztízsének helyreállítása érdekében jelen esetben kiemelten fontos lett volna" - mondta Kádár András Kristóf az Indexnek.

A sértettek fel vannak dúlva

„Bizarr, hogy a vádhatóság egy jeles képviselője a bíróság épületében büntetlenül fenyegetheti a rendőrökre terhelő vallomást tévő tanúkat. Divatba jött az állami szintre emelt fenyegetőzés, néhány hete a Helsinki Bizottság szólította fel Bencze József főrendőrt, ugyan ne fenyegesse már a rendőrök hamis tanúzását tényként megállapító bírókat. Bár Gergényi Pro Urbe-díja után nincs min csodálkozni" - kommentálta Kruchina Károly az ügyészség határozatát az Indexnek.

Rendőr tanú Lonsdale dzsekiben

Kruchina Vince szerint "ha az ügyészségnek - Keresztes úrnak - az a szándéka, hogy tovább fokozza a demokratikus intézményekkel szembeni állampolgári bizalmatlanságot, akkor az ügyészségi vezetők jó úton járnak. Varga ügyész úr pedig ilyen stílussal akár rendőr is lehetne."

"Nem gondoltam volna, hogy ennek az országnak ilyen kulisszatitkai vannak: először a hivatásos verőlegényeket mossák tisztára, utána a fenyegetőző ügyészt is, de még az elítélt rendőrök is visszamehetnek dolgozni a rendőrség kötelékébe. Méghozzá a bírók jóvoltából, a civil lakosság ellen elkövetett erőszak ezek szerint nem is olyan nagy bűn ebben az országban." - mondta az Indexnek Angel Mendoza, akinek orrát törték anno a X. kerületi rendőrkapitányságon.

A Deport'56 a Legfőbb Ügyészségen panaszolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség elutasító határozatát.

Nem a Deport'56 jelentett fel mindenkit

A "Falaz az ügyészség a rendőröknek falazó ügyésznek" című cikkünkben tévesen állítottuk, hogy a Deport'56 jelentette fel Kovács Tamás legfőbb ügyészt és Ihász Sándor főügyészt. A Deport'56 csak Varga Gergely ügyészt jelentette fel, és csak mentő körülmény elhallgatásának gyanúja miatt tett feljelentést Szerdahelyi Szabolcs, a Deport'56 elnöke. Szintén mentő körülmény elhallgatásának gyanúja miatt jelentette fel Varga Gergelyt Gőbl György. Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt Varga Gergelyt Kozma László István és Gombos László, hivatali visszaélés bűntette és hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt Kovács Tamás legfőbb ügyészt és Ihász Sándor fővárosi főügyészt Kozma László István jelentette fel.