Judit
3 °C
6 °C

Korlátoznák a vizsgálóbizottságok működését

2004.06.01. 11:53
Egy MSZP-s javaslat szerint korlátozni kell a vizsgálható ügyek, személyek és a beszerezhető információk körét, ugyanakkor garantálni kell a testületek létrejöttét. A vizsgálóbizottságok szabályozatlansága miatt mulasztásos alkotmánysértést követ el az Országgyűlés.
Egy frakció egy rendes parlamenti ülésszakban csak egy vizsgálóbizottság felállítására tehetne javaslatot, ennek értelmében évente összesen nyolc vizsgálóbizottság jöhetne létre, áll abban a koncepcióban, amelyet Avarkeszi Dezső szocialista képviselő, az erre a célra létrehozott albizottság elnöke dolgozott ki.

Az elmúlt időszakban többször is belpolitikai csatározások, botrányok alakultak ki egyes vizsgálóbizottságok működése körül. Legutóbb az úgynevezett brókerbizottság tevékenysége fulladt - több botrányos ülés nyomán - kudarcba, korábban a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltjának feltárását jellemezték különböző anomáliák.

Az előző ciklus alatt az ellenzék egyik legfőbb kifogása az volt, hogy az akkori jobboldali többség egyetlen, az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottság létrehozását sem támogatta. A parlamentnek március 31-ig kellett volna rendeznie a vizsgálóbizottságok szabályozatlansága miatt előállt mulasztásos alkotmánysértést, egyelőre azonban csak egy koncepció készült el.

Az Alkotmánybíróság határozata
Az Alkotmánybíróság 2003. november 3-án elfogadott határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben az Országgyűlés állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét, és nem teremtette meg a bizottsági vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit.
Az Alkotmánybíróság határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2004. március 31-ig tegyen eleget.

Korlátozni kell

A módosítások kimunkálására létrehozott albizottság szocialista elnöke mostanra dolgozta ki a változtatás koncepcióját, amely arra épül, hogy korlátozni kell a vizsgálható ügyek és személyek körét, valamint a beszerezhető információkat is.

Avarkeszi Dezső javaslata szerint az új szabályozásban ki kell mondani, hogy a vizsgálóbizottságok kizárólag az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekkel foglalkozhatnak. A parlamenti vizsgálóbizottságok nem végezhetnek büntetőeljárási tevékenységet, feladatuk kizárólag a politikai felelősség megállapítása lehet.

Avarkeszi Dezső szerint azt is ki kell mondani, hogy nem alakulhat vizsgálóbizottság olyan ügyben, amelyben nyomozást rendeltek el.

A tervezet szűkíti a meghallgatható személyek körét is. A koncepció szerint az Országgyűlés vizsgálati hatásköre korlátlanul érvényesülhet, a kormány, a kormány alá rendelt szervezetek, az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében.

Nem lehet ugyanakkor hatásköre a bizottságoknak az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az Állami Számvevőszék, az önkormányzatok, valamint a köztársasági elnök, az alkotmánybírák, az ombudsmanok, az ÁSZ elnöke, a bírák és az önkormányzati képviselők vonatkozásában.

Minden más állampolgár ügyében vizsgálódhatnak a bizottságok azzal a kitétellel, hogy az állampolgárok jogorvoslattal élhetnek magával a vizsgálatl és az adatok kérése, megismerése ellen.

Avarkeszi Dezső szerint rögzíteni kell, hogy a kért adatok megismerésének kétféle korlátja lehet, a titokvédelem és a személyes adatokhoz fűződő jog.

A garanciák

A kormánypárti képviselő kitért arra, a jelenlegi szabályozás mellett számos módon meg lehet akadályozni egy vizsgálóbizottság létrejöttét, és emiatt garanciális szabálynak kell lennie, hogy a frakciók által ülésszakonként egy alkalommal javasolt vizsgálóbizottságok határozati javaslata automatikusan tárgysorozatba kerüljön.

Ennek egyik módja az lenne, ha a módosítás kimondaná, a határozati javaslatot legkésőbb a benyújtás utáni második ülésen napirendre kell venni, és a bizottságot kötelezően létre kell hozni.

A koncepció foglalkozik a testületek megalakulásával, és kimondja, a bizottság létrejöttét kimondó határozat megszületése után 15 napon belül be kell jelenteni a delegálásokat. Amennyiben valamelyik frakció eddig az időpontig nem delegál, a bizottság megalakul a többi frakció delegáltjaiból, és teljes joggal működhet.

A tervezet kitér a vizsgálóbizottságok működésének időtartamára, és rögzíti, hogy az hat hónapnál rövidebb nem lehet.

Avarkeszi Dezső az Indexnek elmondta, a tervezetről június 16-án tárgyal az alkotmányügyi és az ügyrendi bizottság albizottságaként létrehozott testület, és várhatóan akkor döntenek majd a további mentetrendről is.

A Fidesz egyelőre tanulmányozza a koncepciót

Salamon László, az albizottság fideszes delegáltja az Indexnek csupán annyit nyilatkozott, hogy pénteken kapták meg a szocialista javaslatot, amelyet egyelőre a párt szakértői tanulmányoznak. A fideszes politikus rámutatott, ilyen rövid idő alatt még nem tudták kialakítani álláspontjukat.

Előző ciklusok adatai
Ebben a ciklusban eddig összesen 12 vizsgálóbizottság alakult meg. Az előző négy évben négy, a Horn-kormány idején hét, az első parlamenti ciklusban összesen egy vizsgálóbizottság működött.