Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

'Mindkét oldal gyanakodva méreget'

2005.06.16. 08:46
A 2000-ben alakult Védegylet és az 1994-ben létrejött Társaság a Szabadságjogokért kapta megosztva a "2004. Civilszervezete" díjat és a vele járó egymillió forintot a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítványtól.
Nem kell szociológus- vagy politológusdiploma annak megállapításához, hogy Magyarországon a "civiltársadalom" nincs ereje teljében. Mostanában éri el első komolyabb eredményeit. A leglátványosabb sikerek kétségtelenül a Zengő védelmébel és a köztársaságielnök-jelölésben is fontos szerepet játszott Védegylethez kapcsolódnak. A 2000-ben alakult szervezet szerdán vehette át a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel megosztva a "2004. Civilszervezete" díjat a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítványtól.

Az indoklás szerint mindkét szervezet "alapvető demokratikus értékeket képvisel", "megtestesíti a kevesek által képviselt civil kurázsit", "a közpolitikát értéknek tekinti" és "világos képpel bír arról, hogyan néz ki egy egészséges társadalom".

Schiffer András a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője, a Védegylet tagja összességében egyetért az Index botcsinálta társadalomtudósának diagnózisával, miszerint a kádári szocializmus egyedülálló pusztítást végzett az emberekben, arra szocializálta a felnövekvő nemzedékeket, hogy "előnyöket kizárólag attól várhatunk, ha magunk próbálunk meg ügyeskedni, megpróbáljuk kijátszani a szabályokat, különböző piszkos háttéralkukat kötünk, és nem foglalkozunk ezeknek az alkuknak a moralitásával, sem pedig azzal, milyen esetleges kollektív céloknak lehetne ezeket megfeleltetni. Emiatt és a magyarországi feudális hagyományok miatt az emberek még mindig inkább a mindenkori politikai vagy gazdasági potentátokkal való viszonyukat ápolgatják, nem pedig a köztük lévő horizontális szövedékeket erősítik."

A közvetlen részvételt hiányolják

Schiffer András
"Ti lesztek az első formáció, amely igazán látványos sikereket ért el" - próbálja a riporter a köztársaságielnök-választásra terelni a szót.

"Szép dolog, hogy el lehet mondani, a Védegylet köztársasági elnököt adott az országnak, vagy hogy zöld elnöke van Magyarországnak. De a siker mércéje ennél sokkal bonyolultabb" - szerénykedik az alany, és rátér rejtett motívumokra.

"Amikor ebbe az akcióba belevágtunk, volt egy olyan megfontolásunk, hogy üzenni is akarunk nem pusztán a többi társadalmi önszerveződésnek, hanem - kicsit fellengzősen - Magyarország minden állampolgárának. Ha részvételi jogosítványainkkal élve bele lehet szólni ennek a legmagasabb tisztségnek a sorsába, akkor nyilvánvalóan adott a lehetősége annak is, hogy ki-ki beleszóljon a maga szűkebb környezetének dolgaiba."

A Védegyletnek és az egész ökopolikai mozgalomnak mindenhol a világon az egyik fő ügye a közvetlen részvétel meggyökereztetése, a részvételi demokrácia eszménye, világítja meg Schiffer a szervezet tagjainak gondolkodásmódját. "A jövő nemzedékek állampolgári biztosának posztja, melynek létrehozására Sólyom László készített a Védegylet felkérésére törvényjavaslatot, lényegében szintén erről szól: olyan szereplővel akarja gazdagítani a közjogi struktúrát, aki felerősíti azokat a hangokat, amelyek a jelenlegi rendszerben nem jutnak el a döntéshozatali fórumokig."

"Arra is szükség volt, hogy politikai meggyőződéstől függetlenül jó sok embernek elege legyen abból, ahogy a pártjaink intézik a dolgokat" - firtatja tovább a riporter, mi kellett ahhoz, hogy sikerrel járhasson egy ilyen kezdeményezés.

"Ahhoz, hogy egy ilyen akciót el lehessen indítani, az 'kell', hogy a parlamenti pártok morális legitimitása oda süllyedjen, ahol van. Az azért önmagában nem természetes állapot, hogy az állampolgárok úgy érezzék, véleményt kívánnak nyilvánítani egy nyilvánvalóan parlamenti hatáskörbe tartozó döntésben. Hiszen ott vannak derék pártjaink, melyek kitűnően becsatornázzák a különböző értékeket, érdekeket."

Leszerelnék az elosztási csapokat

A Védegyletet eddig nem fenyegette az a veszély, hogy bármelyik párt jó szorosan a keblére akarja ölelni. "Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mindkét oldal gyanakodva méreget bennünket. A kormányoldal szemében Fidesz-bérencnek, a jobboldal szemében meg gyanús radikális balos társaságnak tűnünk. De ez így van rendjén. Épp ez óvott meg bennünket az elmúlt években attól, hogy fel akarják szippantani ezek a pártok."

Schiffer szerint ma már ez a veszély kevésbé fenyeget. "Az elmúlt években létrejött társadalmi önszerveződéseknek már nagyon erős a belső identitásuk. Ma sokkal inkább az jellemző, hogy a pártok kreálnak különböző civil szervezeteket, és beültetik őket a szimbolikus reprezentáció különböző területeire, ami tovább erősíti az állampolgárokban azt az érzést, hogy a politika úri huncutság, amire semmiféle befolyásunk nincsen."

"De azért a különféle szerveződések is hajlamosak arra, hogy elszaladjanak valamelyik párthoz, hátha nagyobb lesz befolyásuk vagy közelebb kerülnek valamely zsírosbödönhöz" - veti fel a riporter.

"Mert az egész rendszer rossz. Gyakorlatilag az összes eddigi kormány arra törekedett, hogy valamilyen módon rövid pórázon tartsa ezeket a szereplőket, akik akár kellemetlen ellenfelek is lehetnének" - válaszolja Schiffer, aki szerint lassan azért kezdenek megjelenni azok a szerveződések, melyek azt mondják, mi ebbe a logikába nem akarunk beilleszkedni.

Például az 1994-ben létrejött Társaság a Szabadságjogokért, mely a kilencvenes évek végére erősödött meg, eleve kizárta, hogy állami, önkormányzati pénzeket fogadjon el. "De Magyarországon a szponzoráció, egyáltalán a non-profit szektor gyenge lábakon áll. Ez erősen összefügg azzal, hogy mit gondol az adózásról a politika. Csak akkor lesz radikális változás ezen a területen, ha leszerelik azokat az elosztási csapokat, melyek kezelésével kegyet gyakorolhat egy-egy miniszter; ha az adófizetők dönthetnek ezeknek az összegeknek a sorsáról, és mindenféle kedvezménypolitikával a non-profit szervezetek támogatására sarkallják a vállalkozásokat. Kérdés, hogy ez érdeke-e a politikának." - fejezi be egy költői kérdéssel Schiffer

Elegük van a szekértáborosdiból

"Visszatekintve akciótok pompásan illeszkedett a Fidesz későbbi, hallgassuk meg a társadalmat szövegébe"- veti fel a riporter.

"Amikor a Sólyom-kampányt elindítottuk, a Fidesz még messze volt a konzultációtól. Az aláírók névsora, mely februárban megjelent, pedig eleve garantálta, hogy ne próbálják lenyúlni a témát. Ráadásul Sólyom László, amikor Orbán Viktor felkérte a jelöltségre, eleve közölte, hogy ő továbbra is a Védegylet jelöltjének tekinti magát" - válaszolja Schiffer, majd persze kénytelen elismerni, hogy a kezdeményezés illeszkedett a "Fidesz kérdezzük meg az embereket című konzultatív, posztnépforntos politikájához". "Ha nem így lett volna, Sólyom Lászlóból valószínűleg nemcsak elnök, hanem még jelölt sem lesz. Nyilvánvaló volt, az általunk ajánlott személyből csak akkor lehet köztársasági elnök, ha ez összhangban van valamelyik párt számításaival, jelenlegi céljaival. Megjegyzem, meglehetős mértéktartással viseltettek irántunk a Fideszes politikusok. Ez egy jó pont, bár túlértékelni nem szabad."

Bár minden parlamenti pártban próbáltak támogatókat találni, elejétől fogva számoltak azzal, hogy ha az egyik oldal felkarolja akciójukat, akkor a másik megpróbálja a Védegyletet besorolni. Schiffer szerint azonban ma már kezd megkérdőjeleződni a társadalom pártpolitikai megosztottsága. "Korábban minden szervezetet, mely felbukkant, megpróbálták besorolni egyik vagy másik szekértáborba. És aki nem felelt meg, az egész egyszerűen nem volt. Ennek az egésznek a legitimitása mostanában kezd megkérdőjeleződni. Van esélyük olyan szereplőknek is, akik nem akarják magukat a Fidesz-MSZP dichotómiában elhelyezni Ez a Sólyom-kampány alatt is látszott."

"Hogyan írod le visszatekintve az elnökválasztásban játszott szerepeteket? Jó időben álltatok elő jó ötlettel?" - próbálja a riporter alanya szerénységét tesztelni.

"Igen, rengeteg véletlennek köszönhető a siker" - hangzik a válasz.

"A pártok és a társadalom fogékony lesz Sólyom László ökopolitikai gondolkodásmódjára?" - kérdezem befejezésül.

"A pártok valószínűleg nem fogják szeretni Sólyom Lászlót. De szerintem a polgárok jelentős része örülne, ha megjelenne egy viszonylag erős szereplő, aki magatartásával szembe megy azzal a mérhetetlenül kulturálatlan, cinikus, sekélyes, vízió nélküli politikai gyakorlattal, mely ma Magyarországon jellemző. Egy csomó helyi konfliktus megmutatta, az utóbbi években az országban erősödött a jövő nemzedékekért, általában a természeti környezetért érzett felelősség. Az, amit Sólyom László képviselhet elnöki pozíciójában, szerintem értő fülekre fog találni. A pártokkal viszont bizonyára lesznek összeütközései ilyen ügyekben. A társadalmi és pártpolitikai fogadtatás közötti, valószínűsíthető ellentét azonban már más lapra tartozik. Előbb utóbb a magyar társadalomnak kell kiforrnia egy olyan politikai képviseletet, mely visszatükrözi azokat az értékeket, melyeket szeretne viszontlátni a politikában."

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!