Vérzéses láz: Magyarországon nincs veszély

Kullancsok terjesztette vérzéses láz ütötte fel a fejét Koszovóban, s az elmúlt napokban négy ember halálát okozta, további 25 embert kórházban ápolnak. A Pristinában állomásozó magyar őr- és biztosító zászlóalj katonái jól vannak, megbetegedésnek semmi jelét nem tapasztalták.

A Koszovóban szolgáló magyar békefenntartók közül senki sem betegedett meg a tartományban felbukkant vérzéses láz miatt - mondta Kósa Sándor alezredes, a NATO-vezetésű nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) zászlaja alá vezényelt magyar őr- és biztosító zászlóalj parancsnoka.

A parancsnok hangsúlyozta, hogy a koszovói nemzetközi békeerő kétéves fennállása alatt még egyetlen KFOR-katona sem fertőződött meg, ilyen eset csak a polgári lakosság körében fordult elő.

Emlékeztetett rá, hogy a legutolsó fertőzést a dél-koszovói Prizren városában észlelték, amely 73 kilométerre fekszik a magyar zászlóaljtól. Hangsúlyozta azt is, hogy megfelelőek a megelőző intézkedések: a magyar zászlóaljban érvényes közegészségügyi szabályzók a legszigorúbbak közé tartoznak a KFOR-erők között, és semmi nem veszélyezteti a jelenleg 338 fős magyar kontingenst.

A fertőzések leküzdéséhez nyújtandó esetleges magyar segítségről Kósa Sándor elmondta, hogy a Koszovóban működő magyar megelőző egészségügyi laboratórium felkérés esetén kész bármilyen vizsgálat elvégzésére. A laboratórium a KFOR-főparancsnokság alárendeltségében tevékenykedik, és minden ilyen vizsgálatot el tud végezni, hiszen a KFOR- és a polgári szervezetek laboratóriumaival összevetve is a legjobban felszerelt létesítmények egyike a tartományban.

A krími-kongói vérzéses láznak nevezett szokatlan betegség az ebolalázzal rokonítható, de eddig csak állatokon figyelték meg. A kórt normális esetben kullancs terjeszti, de fertőzött ember váladékaival is terjedhet, ezért az ápolók is csak védőöltözetben tartózkodhatnak a betegek közelében.

Ritka betegség

Az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója szerint a krími-kongói láz nagyon ritka betegség, amely bizonyos természeti élőhelyekhez kötött. A szakember kiemelte: a fertőzés magyarországi elterjedésének emiatt gyakorlatilag nincs esélye. A betegséget általában vadon, viszonylag zárt közösségekben élő kisemlősök között kullancsok terjesztik tovább. Emberre a fertőzést terjesztő kullancs csípésével terjedhet át a kór.

Melles Márta elmondta, hogy a hetvenes években egy tudományos kutatás alkalmával Magyarországon is kimutatták a láz kórokozóját, megbetegedés azonban azóta sem történt. A krími-kongói láz ellen nem létezik oltóanyag, hasonlóan az ugyancsak kullancs által terjesztett úgynevezett Lime-kórhoz.

A szakember véleménye szerint a Koszovóba utazóknak és az ott tartózkodóknak nem kell félniük a fertőződéstől, amely ellen szükség esetén kullancsriasztóval, a higiénés előírások betartásával védekezhetnek.

A Balkánon elég gyakori

Ez a betegség már többször is előfordult a Balkánon. Az első esetet több mint ötven évvel ezelőtt regisztrálták. Lappangási ideje megközelítőleg két hét. A vérzéses láz a fertőzés korai stádiumában heves lázzal, fejfájással, hányással jár. Ezt követően a bőrön bevérzések jelennek meg. Ez az időszak akár nyolc napig is eltarthat. A vírus olyan belső, visszafordíthatatlan elváltozásokat okozhat a gyomorban és a vesében, ami néhány napon belül a páciens halálát is okozhatja.