Árpád
-1 °C
9 °C

Az orvosok szerint nálunk nincs Balkán-szindróma

2001.04.23. 12:26
Elhanyagolható azoknak a Balkánon szolgálatot tejesített katonáknak a száma, akiknél vesekárosodásra utaló jeleket találtak a NATO kérésére elvégzett szűrővizsgálaton. A kontroll során sem uránra, sem nehézfémre utaló jeleket nem találtak a katonák szervezetében. A Honvédség egészségügyi csoportfőnöke az Indexnek leszögezte: nincs Balkán-szindróma a magyar katonáknál. Ehhez a most is Koszovóban dolgozó katonák itthoni parancsnoka csak annyit fűzött hozzá: "nincs, és nem is volt félelem a katonákban".
Urán a hadseregben
A korábban hulladékba kerülő anyagot húsz éve fedezte fel a haditechnika: mechanikai, hőtechnikai és relatív olcsósága miatt. Elsősorban az anyag nagy sűrűségét használják ki: a "nehéz" ólomé 11,3 kg/dm3, az uráné viszont 19,1 kg/dm3. A becsapódás során lefékezett lövedék mozgási energiája átalakul hővé, amitől a lövedék anyaga folyékonnyá válik, és a páncél átolvad. Az uránmagos lövedékeket élesben elsőként az öbölháborúban használták. A lövedék átüti a kompozit acélkevlar páncélt és az urántartalmú páncélt is. A találatot kapott páncélos belsejében, illetve körülötte a megolvadt urán kisszemcséjű porként szilárdul meg és szétszóródik. A nehézfém enyhén radioaktív, de erősen toxikus, ezért "tartósabb" belégzése komoly károsodást okoz.
Jövő hétre ígéri a honvédelmi tárca, hogy befejeződik az a szűrővizsgálat, amelyet a NATO kérésére végeznek el a Balkánon szolgálatot teljesített magyar katonákon. A szövetség tagországaiban több rejtélyes körülmények között meghalt katona miatt rendelték el a vizsgálatot, akiknek halálát a hadműveletekben használt urántartalmú lövedékekkel hoztak összefüggésbe. A vizsgálat Magyarországon kétezer békefenntartót érint, akik 1996-tól vettek részt a balkáni hadműveletekben. Eddig 1833 katonát vizsgáltak meg, akik közül 105-en mutattak olyan eredményt, amely vesekárosodásra utalt. Az eredményeket 24 órás vizeletgyűjtő vizsgálaton ellenőrizték vissza: a 105 katonából 66-ot teszteltek az orvosok. A végeredmény szerint 64 katonáról derült ki, hogy az első vizsgálat fals eredményt hozott; két katona azonban enyhén pozitív eredményt mutatott.

Nem találtak nehézfémet

Koszovói Nato-katona
Náluk egyelőre nem lehet tudni, hogy mi okozta az eltéréseket. Az ok lehet rejtett cukorbetegség, magas vérnyomás, a további vizsgálatot döntik el a kérdést. Egy biztos sem uránt, sem nehézfémet nem találtunk a katonák szervezetében - mondta az Indexnek Svéd László, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke. Svéd elmondta, hogy alaptalan minden híresztelés, amely a Balkán-szindróma felbukkanásáról szól. "Semmi sem utal arra, hogy bármi ilyenről szó lenne "- fogalmazott a vezérőrnagy.

Jövő hétre minden kiderül

Svéd László tájékoztatása szerint a jövő hétre befejeződnek a vizsgálatok, amelyek eredményeit május közepéig kell eljuttatni a NATO központjába. A csoportfőnök elmondta, most az a legfontosabb teendő, hogy az ellenőrzést lezárják, és a pozitív eredményeket mutatóknál elvégezzék a szükséges ellenőrzéseket. A vizsgálatok levezénylése úgy tűnik, nem okoz diplomáciai feszültséget a tagországok között, bár az országok nem tájékoztatják egymást a vizsgálat eredményeiről - mondta Svéd. Horváth Gábor, a Külügyminisztérium sajtószóvivője az Index kérdése elől elzárkózott, mondván, "ez az ügy egyértelműen a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik".

A szakszervezet eredményekre vár

Az első hazai eset
Körmendi János mentős főtörzsőrmester özvegye két éve azt állítja, hogy férje Boszniában betegedett meg, és később ennek következtében halt meg leukémiában 1999. szeptember 8-án. Körmendi és társai - az özvegy beszámolója szerint - 1996-ban Tuzlában, 1999-ben pedig Szarajevóban szolgáltak. Körmendi annak idején állítólag elmondta feleségének, hogy találkozott az urántartalmú lövedékek nyomaival Szarajevóban. Körmendiné férje halála óta kártérítést követel a Honvédelmi Minisztériumtól, amely azonban nem ismeri el, hogy férje Boszniában betegedett meg. Svéd László tábornok, a Honvédség egészségügyi csoportfőnöke ez év januárjában elismerte, hogy Körmendi János kórlapján tényleg szerepelt a leukémia gyanúja is, de a beteg nem leukémiában halt meg.

A konkrét végeredmények függvényében állítjuk össze azt a kérdéssort, amelyekre a választ várjuk a Honvédség vezetőségétől - mondta lapunknak Farkas László, a Honvédszakszervezet elnöke. Farkas tájékoztatása szerint a témát a pénteki Honvédségi Érdekegyeztetési Fórum plenáris ülésén vetik fel. Az elnök beszámolt arról, hogy a szakszervezet vezetősége fontolgatja, hogy az eredményeket független szakértőkkel fogják megvizsgálni. Ez nem bizalmatlanság. Nekünk csupán az a célunk, hogy a katonák végképp megnyugodjanak - foglalta össze a szakszervezet véleményét Farkas.

Nincs, és nem is volt félelem

A jelenleg Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar katonák teljes létszámát a hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár adja. Bózó Tibor a csapat parancsnoka az Indexnek elmondta, hogy a katonák között sem most, sem a botrány kirobbanásakor nem volt félelem a betegségektől. A parancsnok véleménye szerint a "szindrómát" csupán a sajtó kezelte a pánikként.

Minden évben járunk szűrővizsgálatokra, tehát egyáltalán nem újdonság az ellenőrzés. Nálunk az idén több százan vettek részt az ellenőrzésen, de senkinél sem találtak rendellenességet - mondta végezetül a parancsnok.

A botrány

Több katona rejtélyes körülmények között halt meg azok közül, akik szolgálatot teljesítettek az utóbbi idők NATO-hadműveleteiben - adta hírül több NATO-tagország újságja az év elején. A feltételezések szerint az okokat a hadseregekben használt gyengítetturán-tartalmú lövedékekben kell keresni. A NATO - a koszovói akció mellett - az 1995 májusának végén kezdődő tuzlai hadműveletektől kezdve (majd később a szarajevói, paléi, banja-lukai hadműveletekben is) használt ilyen lövedékeket. A KFOR amerikai kontingensének főhadiszállása cáfolta a lövedékek egészségkárosító hatását. A The Daily Telegraph című angol napilap azonban később arról számolt be, hogy a brit védelmi minisztérium tíz éve tudatában van az egészségi kockázatoknak.

Mindenhol pánik

Németországban szintén nagy port kavart az ügy: a német alsóház etikai bizottságának elnöke parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását sürgette az urántartalmú lövedékek és a leukémiás megbetegedések közötti összefüggés tisztázására. Röviddel később a Koszovóban szolgálatot teljesítő orosz békefenntartókhoz is különleges műszerekkel felszerelt orvosi egységeket irányítottak, amelyek az ukrán békefenntartók teljes körű orvosi vizsgálatát végezte el. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Koszovóban a megszokottnál magasabb háttérsugárzást regisztrált, de vizsgálatuk megállapította, hogy Koszovóban 1998 óta nem emelkedett a leukémiás esetek száma.

Nálunk nyugalom

A magyar Külügyminisztérium a botrány kirobbanásakor még azt állította, hogy magyar békefenntartóknál nem találkoztak szokatlan megbetegedésekkel, így a vizsgálatot semmi sem indokolja. A minisztérium arra hivatkozott, hogy az IFOR-ban, illetve SFOR-ban szolgálatot teljesítő magyar kontingens bázisa a horvátországi Okucaniban volt, nem pedig Boszniában. Szakértők viszont azt hangoztatták, hogy innen szórták szét a katonákat a később fertőzöttnek titulált területekre.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!