Kiváló cseppek a magyar tengerben

A tó telítődött foszforral.

- A legnagyobb gondot a tóba kerülő foszfor okozhatja, amely a Balaton algásodásáért felelős - kezdte válaszát Elekes Károly, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, amikor a Balaton jelenlegi problémáiról kérdeztük. A 'tótudománnyal' foglalkozó intézet munkatársának tájékoztatása szerint a hatvanas évekbeli kitűnő vízminőség a '70-es évekre erőteljesen leromlott, mert a tó telítődött foszforral. Ennek következtében megindultak az "eutrofizálódási", (itt: algásodási) folyamatok, és a tó elvesztette átláthatóságát. A foszfor elsősorban az aktív mezőgazdasági műtrágya-felhasználás miatt szivárgott a tóba.
"Éppen ezért időszerű lenne, ha a tó melletti parcellákat már nem merőlegesen, hanem a tóval párhuzamosan jelölnék ki, ezzel is gátolva a beszivárgást" - említ egy megoldási lehetőséget Tálas Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Minisztérium szakfőtanácsosa, aki szerint nem lehet panasz a víz tisztaságára.

Csatornázás

A szakemberek értékelését alátámasztja az a július eleji vizsgálat is, amelyet a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség végzett. A hatvankét strand vizsgálati eredményei alapján "kiválónak" minősítették a Balaton vízminőségét. A 19 strand közül 14 vize kiváló, öt pedig megfelelő minősítést kapott. Elekes kiemelte, hogy a szennyvízelvezetés és a part menti települések csatornázása a legsürgősebb feladat, mert enélkül a szennyeződések jelentős részét nem lehet kiküszöbölni. A kormány keddi kihelyezett ülése után derült ki, hogy a Széchenyi-terv keretében a következő három évben 5,3 milliárd forintot fordítanak az Elekes által említett feladatok megoldására.

Marad a javulás

A Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) és az Egészségügyi Minisztérium tájékoztató adatai szerint jelenleg nincs olyan területe a tónak, ahol kifogásolható lenne a vízminőség. "Ha el is érnék ezt a pontot, az sem jelentene túlzott kockázatot a fürdőzőknek" - fűzött magyarázatot az adatokhoz Tálas. A következő években vélhetően megmarad a javuló tendencia, ráadásul a part menti településeken végrehajtott csatornázások tovább javíthatják a helyzetet - vélik az MTA munkatársai is. Elekes Károly szerint az idegenforgalom környezetszennyezése sem vezet minőségromláshoz, mert a sűrű védelmi hálozatok miatt hamar jelezni lehet a bajt. A vízminőséget, illetve a víz mennyiségét több szervezet méri rendszeresen: az ÁNTSZ, a Környezetvédelmi Felügyelőség, valamint a vízügyi igazgatóság munkatársai tesztelnek folyamatosan.

Mélységi problémák

A tó vízmélysége azonban az utóbbi években jelentősen csökkent, "de ezt sem szabad felfújni, hiszen a tó egy élő szervezet, amelynek élete időszakosan változik a külső körülményektől függően" - mondta Elekes, aki példaként megemlítette, hogy 1979-ben még a mostainál is alacsonyabb volt a Balaton mélysége.
- A tó jelenlegi átlagos vízmélysége 3,3 méter - mondja Fejér Vilmos, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni kirendeltségvezetője. Fejér kiemelte, hogy a sekély víz miatt a tó gyorsan felmelegedik és gyorsan párolog, aminek következtében hirtelen változik a tó vízmennyisége. A KÖM tájékoztatása szerint egy centiméter szintcsökkentést okozó párolgás során 6 millió köbméter víz tűnik el a tóból. Összehasonlításként ideírjuk, hogy tavaly áprilisban, a siófoki mérőponton 110 centiméter volt a vízszint, augusztusban viszont csak 70 centimétert jelzett az oszlop. "Ezek olyan dolgok, amiket az ember nem tud befolyásolni, hiszen ki vagyunk szolgáltatva a természetnek" - reagált az adatokra Tálas Zsuzsanna, aki szerint éppen ezért "azokra a hibaforrásokra kell koncentrálnunk, amelyeket mi is ki tudunk iktatni, bár ezek jelentős részét már megtettük".

Csap nincs

Csak dugó van, csap nincs - jellemezték többen a helyzetet, hiszen a tó vízutánpótlását nem lehet mesterségesen befolyásolni. A Sió-csatorna csupán vízleeresztésre kínál megoldást: a zsilipet akkor nyitják meg, ha a tó üzemeltetési rendjében előírt vízmennyiséget meghaladja a tó. Erre ritkán van szükség, lévén az elmúlt években inkább száraz, csapadékmentes időjárás garázdálkodott a tó körül. Az üzemeltetési rendet topográfiai és ökológiai vizsgálatok alapján állapítják meg.

Menő hely

A Gazdasági Minisztérium tavalyi turisztikai adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 21 százalékát a Balaton mellett foglalták. A KÖM tájékoztatása szerint az idegenforgalmi bevételek egyharmada a Balaton térségéből származik.