Romlott a budapesti tömegközlekedés színvonala

2001.07.30. 14:50
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint Budapest tömegközlekedése tovább romlott. A villamosjárműpark átlagéletkorán még a hannoveri villamosok sem változtattak. Naponta közel négymillióan szállnak fel Budapesten a BKV járataira, de a szolgáltatás nincs összhangban az emberek valós igényeivel. A több nagyvárosban végzett felmérés alapján egyedül Szegeden javult a tömegközlekedés színvonala.
A hannoveri járművek megvásárlása sem változtatott a BKV villamosjárműparkjának átlagéletkorán
Még a hannoveri járművek megvásárlása sem változtatott a BKV villamosjárműparkjának átlagéletkorán - áll az Állami Számvevőszék jelentésében. Az elmúlt évekhez képest a zsúfoltság nőtt, a szolgáltatás minősége romlott. Mégis naponta közel négymillióan szállnak fel a fővárosban a tömegközlekedési járművekre. A jelentés szerint a BKV szolgáltatása nincs összhangban az emberek valós igényeivel.

A több nagyvárosban elvégzett számvevőszéki vizsgálat szerint a lakosokat - érthető módon - nem érdekli, hogy egy helyi közlekedés működtetése veszteséges. Az utasok még a csúcsidőn kívül is elvárják a megfelelő járatsűrűséget. A finanszírozó önkormányzatok és társaságok pedig elsősorban a járművek lecserélésének elhalasztásával könnyítenek finanszírozási gondjaikon. Így a városi közlekedés fenntartói a magas fenntartási költségek mellett nem is gondolnak a korszerűsítésre.

Forgalomszámlálás szükséges

A Főpolgármesteri Hivatal egyetért azzal, hogy a szolgáltatás minőségének javítása érdekében újabb forgalomszámlálásra lenne szükség. A számvevőszékhez eljuttatott válaszlevelében a városháza illetékesei kifejtették, hogy 1992 és 1994 között kérdezték ki utoljára az utasokat arról, honnan hová utaznak. Az újabb vizsgálatok előkészítését pedig már elkezdték.

Dobrocsi Tamás, a Közlekedés Fővárosi Tervezőiroda Kft. munkatársa az Indexnek elmondta: az önkormányzat megbízásából kétféle utasszámlálási módszert alkalmaznak. Egyes esetekben a le- és felszállókat regisztrálják, de létezik az úgynevezett keresztmetszeti módszer is. Ilyenkor kinéznek egy közlekedési csomópontot, ahol leterheltségétől függően az összes tömegközlekedési járművet kategorizálják egy előre rögzített skálán. A BKV alkalmaz még gépi utasszámlálást is, ahol a jármű súlyából következtetnek az utasok számára. Ezek a vizsgálódások azonban semmilyen információt sem nyújtatnak arról, valójában honnan hová tartanak az emberek. Ehhez az utazóközönség kikérdezésére lenne szükség.

Szeged vezet

Az Állami Számvevőszék Budapesten kívül Debrecent, Miskolcot, Szegedet és Győrt is vizsgálta. Ezeken a helyeken a zsúfoltság nem nőtt a korábbiakhoz képest, de összességében csak a szegedi tömegközlekedésnél lehet javulást elkönyvelni. A járműpark elöregedése azonban valamennyi közlekedési társaságnál folytatódott. Ez alól csak Debrecen, Szeged és Miskolc villamosai a kivételek.