Ambrus
-7 °C
3 °C

Orbán: a vonalkód 599-cel kezdődjön!

2003.02.12. 08:24
Orbán Viktor volt kormányfő a Kossuth Rádió hétfő reggeli műsorában a magyarországi gyárbezárások kapcsán arra szólította fel híveit, hogy az 599-cel kezdődő vonalkódú termékeket vásárolják. Ebből kiderül ugyanis, hogy Magyarországon gyártották-e vagy sem. A Magyar Nemzet 977-el kezdődik. De egyetlen itthon nyomott könyv, folyóirat, újság vagy kotta sem menne át a jobboldali rostán.
"Szeretném, ha az éter hangjain is eljuthatna minél több emberhez, amiben arra kérjük Magyarország minden polgárát, hogyha vásárolni megy a boltba, és több termék közül választhat, akkor azt a terméket vegye le, amelynek a kódszáma a vonalkód alatt 599-cel kezdődik, mert ezek azok a termékek, amelyeket Magyarországon állítottak elő, vagyis magyar munka van benne" - nyilatkozta a magyarországi gyárbezárások kapcsán Orbán Viktor korábbi miniszterelnök a Kossuth rádió hétfő reggeli műsorában.
Kódtörténet
Az 1940-es évek végén N.J. Woodland az Egyesült Államokban egy körformájú kódot szabadalmaztatott, amelyen az egymás melletti vastag és vékony vonalak, illetve az ezeket elválasztó közök hordozták az információt. A vonalkód igazi elterjedése a 60-as évek elejére tehető. 1970-ben megjelent - szintén az USA-ban - egy, a kiskereskedelmi forgalomban lévő termékek azonosítására szolgáló kód, az UPC (Universal Product Code). A kereskedelmi alkalmazást hamarosan követték az ipari és infrastruktúrális alkalmazások. 1970-ben megjelent az ún. Plessey-kód amelyet könyvtárakban könyvazonosításra használtak. Ipari környezetben használták a "kettő az ötből" kódot majd 1972-ben - a használat tapasztalatait kiaknázva - a "kettő az ötből átfedéses" típusú kódot. 1974-ben szabványosították a Code-39 vonalkódtípust és 1977-ben bevezették az EAN-t (European Article Number). Ezt követően a vonalkód alkalmazások gyors iramban terjedtek.

Miben ölt testet a magyar munka

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ebben az esetben nem számít, hogy a cég külföldi tulajdonban van-e vagy sem, "ez majd a következő lépés lesz". Orbán szerint most az a legfontosabb, hogy "magyar munka testet ölt-e abban a termékben, és ha két termék közül választhatsz, azt vedd, amin magyar ember dolgozott, mert ezzel segíted megvédeni az ő munkahelyét".

Az Index információi szerint ilyen országkód valóban létezik. Ebből azonban nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az adott terméket Magyarországon gyártották-e vagy sem. A Magyar Nemzet című napilap kezdőkódja például 977, noha egyértelműen magyar termékről van szó. Igaz, az ellenzék által éppen nemzeti alapon bírált Népszabadságnak is ilyen kódja van. Ennek az az oka, hogy a periodikák - bárhol a világon - ezzel a három számmal kezdődnek, míg a könyvek 978-cal, a zenei termékek 979-cel.

Zöldség-gyümölcs

De egy szupermarketben is súlyos hibát véthet, aki csak az 599-re koncentrál. Egy nagyáruház egyik vezetője az Indexnek elmondta, hogy az úgynevezett súlykódos termékek - gyakorlatilag a kilóra és nem darabra árult cikkek, mint mondjuk a zöldség és gyümölcs - kódja a 28-as számjeggyel kezdődik, akkor is, ha az adott növény itthon termett. Még megtévesztőbb lehet az exminiszterelnök feltétlen követőinek, hogy - információnk szerint - magyar bejegyzésű cég magyar munkások által magyarországi vámszabaterületen előállított terméke is kaphat "külföldi" kódszámot.

Megoldhatatlannak tetsző morális dilemmát okozhat az is, hogy a kódszám tanúsága szerint a Pepsi például "magyar", míg a Coca-Cola "külföldi".

"Az első 3 számjegy csak azt határozza meg, hogy az a cég, amelyik a termékre a vonalkódot elhelyezte, melyik ország termékazonosító irodájában igényelte a gyártóazonosító számát" - nyilatkozta az Indexnek Hangodi Zoltán, vonalkódtechnikával foglalkozó szakember. Ha a terméken található vonalkód 599-el kezdődik, ez arra utal, hogy a kérdéses cég az EAN Hungary Kht-nél (vagy korábban a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetségnél) regisztráltatta magát, mint EAN felhasználó. Az EAN felhasználó korántsem biztos, hogy gyártó is.

A gyártóazonosítót igénylő cégek egy jelentős része importőr, aki olyan termékeket (is) importál, amelyek nincsenek EAN kóddal gyárilag ellátva. Elsősorban távol-keleti és fejlődő országból származó importra kell gondolni. Ezek a termékek mind "magyar kóddal" jelennek meg a kereskedelemben.

A Coca-Cola termékek épp az ellenkezőjére jó példák. Itt a cég belga központja intézte a vonalkódok regisztrálását, tehát nem látták szükségesnek ezt Magyarországon is megtenni. (Egyébként az EAN rendszernek éppen az lenne a lényege, hogy a világ bármely két pontján nem létezhet két egyforma kódú termék, tehát amennyiben több országban is "honosítva" forgalmazzák ugyanazt a terméket, nem szükséges új kóddal ellátni.) Ezzel szemben a palackozás Dunaharasztiban magyar munkaerővel történik.