További Belföld cikkek
-
Vizsgálatot folytatnak Hadházy Ákos ellen a Vérti Vadaskertről tett állításai miatt - Karácsony Gergely kiakadt a kormány plakátkampányára
- Elemző: Brüsszel öngólt lőtt, ennél jobb muníciót nem is kaphatott volna Orbán Viktor
- Az államtitkár szerint ezért van szükség kórházbezárásokra
- Mindent megváltoztat, ami most jön, a parlamentben is erről beszéltek
Hiába a Vonza szignó, nem a miniszter volt...
A Népszabadságot azért kötelezte helyreigazításra a bíróság, mert nem bizonyította azt a szeptember 28-ai vezércikkében szereplő állítását, miszerint Vonza András saját kezűleg írta volna egy belső minisztériumi anyagra, hogy "aki ezt ellopja, meztelen fenékkel szálkás deszkán tolom a pokolba". Azt a felperes sem vitatta, hogy a miniszter parlamenti meghallgatásához készített "Felkészítő anyag" elnevezésű dokumentum első lapjának tetején szerepel az idézett mondat, alatta pedig a "Vonza" szignó, ám állította, hogy a kézírás nem a minisztertől származik. A bíróság kedden tanúként hallgatta meg a vitatott vezércikk szerzőjét, aki elmondta, hogy a bizottsági ülés során beleolvasott a miniszter "fizikai közelségében", az asztalon heverő dokumentumba, azt érdekesnek találta és a parlament épületében perceken belül lefénymásolta, majd visszatette az asztalra.
Életszerűtlen magyarázat
Mind az újságíró, mind pedig a perelt lap jogi képviselője kifejtette a tárgyaláson: teljességgel életszerűtlen, hogy a minisztériumból bárki is rá merte volna írni az idézett mondatot, illetve a tárca vezetőjének szignóját a dokumentumra.
"Vándorútra indult" háttéranyag
A miniszter ügyvédje ugyanakkor azzal érvelt, hogy mikor az anyag "vándorútra" indult, bárki kedve szerint ráskiccelhetett bármit, továbbá azt is hangsúlyozta az ügyvéd, hogy a kifogásolt mondat írásmódja, illetve a ténylegesen a minisztertől származó kézírások köszönő viszonyban sincsenek egymással.
Nem kell ide írásszakértő
A Népszabadság ügyvédje írásszakértő kirendelését kérte, ám a bíróság, a miniszter jogi képviselőjének álláspontját elfogadva, elutasította a bizonyítási indítványt és maga is úgy vélekedett, hogy szemmel láthatóan nem a miniszter kézírása szerepel a dokumentumon. A bíróság megjegyezte azt is, hogy a sajtóperben a sajtószervet terheli a bizonyítási teher, azaz ő köteles bizonyítani a kifogásolt tényállítás valóságtartalmát, jelen eljárásban azonban még csak nem is valószínűsítette az alperes a kért bizonyítási cselekmények eredményességét.
Fellebbez a Népszabadság
A Népszabadság jogi képviselője az ítélethozatal után úgy vélekedett, hogy fellebbezni fognak a PKKB keddi döntése ellen, így várhatóan a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd a sajtóper.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
