Demjánnak és Csányinak mindenképp jó lesz

2007.07.26. 16:07
A jövő héten kerül nyilvánosságra, hogy kinek a tervei szerint épülhet a fel az új kormányzati negyed, a minisztériumi központ környékének sorsa azonban már régen eldőlt. Demján és Csányi Sándor cége, a TriGránit körbeépíti a minisztériumi központot, és még akkor is hasznot húz a 140 milliárdos beruházásból, ha véletlenül nem nyerik meg az építési pályázatot.

Egy hét múlva hozza nyilvánosságra a nemzetközi szakértő zsűri, hogy a kormányzati negyed megvalósítására benyújtott 17 terv közül melyiket választotta, két hét múlva pedig lezárják a beruházás felépítésre kiírt pályázatra való nevezést. A majdnem félmillió forintos tenderdokumentációt eddig kilencen vették meg. A nevek még nem ismeretesek, azt azonban már most mindenki biztosra veszi, hogy a mezőnyben lesz az ingatlanfejlesztők magyar monstruma, a TriGránit is.

Kitünő helyválasztás

Az állami megrendelések elnyerésében a Demján-cég már nagy rutinnal bír. A Millenniumi Városközpont megvalósulása érdekében az állam öt éve 52 milliárdos garanciát vállalt, a TriGránit azóta megépítette Művészetek Palotáját, és iroda- és luxus lakóház birodalmat húzott fel az egykori millenniumi telkekre, amelyek már a beruházás kezdete előtt a tulajdonába kerültek. A TriGránitnak most is szerencséje volt, a tavaly lezajlott helykijelölő pályázaton kiderült, hogy az állam a WestEnd szomszédságában képzelte el az új kormányzati negyedet.

Már egyeztetnek

A fejlesztő cég nem is csinál titkot abból, hogy minden követ megmozgat az újabb grandiózus megrendelés érdekében. A végleges beruházót egy versenypárbeszédben választja ki a kormányzati negyed projektjének koordinálásával megbízott Kincstári Vagyoni Igazgatóság. A nyertes decemberben írhatja alá a szerződést, nyilatkozta az Indexnek Láng Balázs kommunikációs vezető. A TriGránit közben már a ppp-finanszírozásban szóba jöhető cégekkel egyeztet, ezt megerősítette Nyúl Sándor, a cég operatív igazgatója is.

A kormánynak a leendő ppp-partnerrel, mint minden korábbi esetben, abban kell megállapodnia, hogy mennyi rendelkezésreállási, és mennyi üzemeltetési díjat fizessen. Cserébe ezért, a partner saját pénzéből megépíti az ingatlanegyüttest, és üzembe is helyezi. Ebbe a majdan kialkudott havi fix összegbe számítják bele az épület törlesztésének árát is, hogy a kormányzati negyed néhány évtized elteltével majd az állam tulajdonába kerüljön.


A WEST END II. látványtervei

Kanalizálják a hivatalnokokat

Akárki kapja meg végül a kormányzati negyed ppp-partneri megbízatását, a TriGránit csak nyerhet az ügyön. Övé a szomszéd telek, ahova WestEnd II. néven teljes kiszolgáló egységet épít fel. A WestEnd II-t a cég tervei szerint nem a jól prosperáló nagytestvér hasonló szerkezetű bővítménye lesz. Az új rész garzonlakásokkal, nagy élelmiszeráruházzal, fitnesz- és welness-szolgáltatásokkal, postával, gyógyszertárral, éttermekkel és üzletekkel megtöltött épület lesz. A cél Nyúl Sándor megfogalmazása szerint az, hogy a minisztériumi alkalmazottak a szülésen és a temetkezésen kívül mindent el tudjanak intézni egy helyen. Az épületek ráadásul fizikailag is becsatornázzák majd a környéken megjelenő 5-6 ezer kormányzati dolgozót: a két WestEndet a mostani éttermi szinten egybekötik majd.

A cég már tavalyi helykijelölő pályázatnál jól bebiztosította magát. Demján Sándor érdekeltsége, a Pólus Holding Pénzügyi Befektető Zrt. akkor csak második helyet szerzett a WestEnd II. telkére készült terveivel, kiderült azonban, hogy az általuk készített látványterv belekerült a MÁV és a Terézvárosi Önkormányzat által beadott, később nyertesnek kihozott pályázatába is.

Orbánéknak az építész már megvolt

Mindösszesen 78,6 milliárd Ft - ezt az árat 1999-ben kalkulálta ki a Zoboki Demeter és Társai Építésziroda egy új, a minisztériumok teljes kiköltöztetésével megvalósítandó kormányzati negyed tervében. A beruházás ellen újabban erős szavakkal tiltakozó Fidesz 1998-as hatalomra jutása után a központi állami intézmények működésének és elhelyezésének vizsgálatára pályázatot írt ki, amit Zobokiék egy pazar kiállítású, 3000 oldalas tanulmánnyal nyertek meg. Az akkor Orbán Viktor vezetése alatt álló kormányzat számára a tervezet rengeteg megoldási javaslatot szállított a minisztériumok szétszortsága, valamint a technológiai és a kommunikációs gondok felszámolására.

A építésziroda felmérte többek között a Kossuth tér teljes kormányzati megszállásának lehetőségét is: a "kompromisszummentes változat" szerint a teret északról határoló lakóházakba az Országgyűlés hivatala költözhetett volna, az OM, a NKÖM, a KÖM, KHVM és a KVI a MeH épületébe és a metró feletti irodaházba került volna. A PM-nek az MFB székháza, az IM-nek pedig a Vendéglátóipari Főiskola épülete jutott volna.

A részletes tanulmány a mostani tervekhez hasonlóan a főváros kölönböző pontjain szétszórt minisztériumi épületek eladásából finanszírozta volna az átszervezést. Kidolgoztak egy úgynevezett költözési dominót, amely az eladott épületekért befolyt pénzekhez ütemezte a beruházásokat.

A 3000 oldalon jutott hely egy zöldmezős negyedről szóló koncepciónak is. Bár, mint később kiderült, Orbán nem ezt az elgondolást favorizálta, az iroda kilenc helyszínre és több kiépítési változatra is javaslatot tett. A helyszínek között volt a most a Fidesz által arcátlanul drágának nevezett Nyugati pályaudvar is. Zobokiék azonban különösen a Vizafogó területére, az Árpád hídtól délre elterülő pesti Duna partra koncentráltak, ide dolgoztak ki konkrét terveket a lehetséges helyszínek közül. A tanulmányban villamos bevezetése, hajóállomás és a Margitsziget felé gyaloghíd is felvillant. 1999-ben a legnagyobb arányú átalakítást feltételezve 6800 fő számára terveztek kormányzati negyedet 238 000 négyzetméteren 250 000 forintos négyzetméteráron.