Judit
3 °C
6 °C

Kártérítésért perelik az államot a zámolyi romák

2000.07.24. 19:01
Hétfőn Strasbourgban politikai menedékjogot kértek, és 130 millió forintra beperelték a magyar államot az országot vasárnap elhagyó zámolyi romák. Lépésüket faji üldöztetéssel indokolták, szakértők szerint azonban kérdéses, hogy megkapják-e a menedékjogot. Zámolyon felépített otthonaikat az Országos Cigány Önkormányzat megpróbálja értékesíteni.
A Fejér megyei Csóron délután buszra szálltak, és három éves hányattatás után vasárnap elhagyták az országot a zámolyi romák. A hét zámolyi és a hozzájuk csatlakozott öt csóri roma család faji üldöztetéssel indokolta azt, hogy Franciaországba utazik, ahol politikai menedékjogot akarnak kérni. Amennyiben azt nem kapják meg, Kanadába folytatják útjukat.

Kérdéses, hogy Franciaország megadja-e a politikai menedékjogot a Magyarországról érkezett családoknak. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa az Indexnek elmondta, szerinte a zámolyi romáknak nincs sok esélyük arra, hogy Franciaországtól megkapják a politikai menedékjogot.

A zámolyi romák története
Három évvel ezelőtt hat zámolyi romacsalád otthona életveszélyesen megroggyant, így a helyi önkormányzat azokat leromboltatta. A családokat jobb híján a kulturális központban szállásolták el, ám másfél évvel ezelőtt, jogerős bírói ítélettel kiköltöztették őket onnan az Országos Cigány Önkormányzat telkén álló faházakba. Itt több fenyegető levelet is kaptak. Tavaly augusztusban a romák egyik éjszaka megöltek egy csákvári fiatalembert, aki társaival állítólag baseball ütővel támadt rájuk. A rendőrségi nyomozás még tart az ügyben. Ezután a téli hideg miatt egy budapesti villában szállásolták el őket, ahonnan azonban egy éjszakai támadás után, mivel Zámolyra féltek visszamenni, áprilisban Csórra költöztek Krasznai Józsefhez, a Fejér Megyei Cigányok Független Szervezetének elnökéhez. A falu tiltakozott a cigányok odaköltözése ellen.
A menedékjog kérelmének elbírálásakor ugyanis Franciaországban úgynevezett szűkítő értelmezést alkalmaznak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy először az állam, jelen esetben a magyar felelősségét vizsgálják, illetve azt, hogy kitől származik az üldöztetés. Ha állami szervtől, például a rendőrség részéről érik atrocitások a menedékjog-kérőt, vagy az üldöztetés hátterében az érintett ország esetlegesen diszkriminatív törvényi rendelkezései vannak, van esély arra, hogy Franciaországban megadják a menekült státuszt. Amennyiben azonban nem állami szervtől, például skinheadek részéről érték sérelmek a menekülőket, és nem bizonyosodik be az, hogy a hivatalos szervek elmulasztottak védelmet nyújtani azok ellen, szinte semmi esély nincs arra, hogy politikai menedékjogot kapjanak.

Kanada ebből a szempontból némileg liberálisabb a francia hatóságoknál, azonban ha az ügy vizsgálata során bebizonyosodik, hogy például szabályszerű rendőrségi intézkedést folytattak az ügyben, ott sem valószínű, hogy megadják nekik a menedékjogot -vázolta a romák esélyeit Pavárdi Márta. A Strasbourghban székelő Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyhez a romák a menedékjogért fordulni akarnak, egyébként nem foglalkozik ilyen ügyekkel- tette hozzá. A tizenkét család 30 napig vízummentesen tartózkodhat Franciaországban, utána azonban tovább kell menniük. Amennyiben a kanadai hatóságok sem fogadják el a politikai menedékjogra vonatkozó kérelmüket, minden bizonnyal vissza kell térniük Magyarországra.

A romák 130 millió forint kártérítést követelnek az államtól

Hétfőn a Franciaországba érkező romák pert indítottak a magyar állam ellen is, amelyben hároméves hányattatásukért 130 millió forint kártérítést követelnek. Krasznai József, a Fejér Megyei Cigányok Független Szervezetének elnöke, aki egyébként a zámolyi romák utazását szervezte, az MTI-nek elmondta, hogy üldöztetésüket különböző dokumentumokkal, többek között újságcikkekkel és tévéfelvételekkel akarják alátámasztani.

Az Országos Cigány Önkormányzat álláspontja

Farkas Flórián az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke szerint a zámolyi romáknak nem kellett volna megtenniük ezt a lépést, hiszen azzal sokat ártottak az ország hírnevének. Az OCÖ komoly segítséget nyújtott az érintett családoknak, hiszen az állam szociálpolitikai támogatásának igénybevételével házakat építettek nekik Zámolyon.

A cigányság nem a kivándorlásban gondolkozik, hiszen Magyarországon vannak a gyökerei, s itthon akar emberhez méltó körülmények között élni -fejtette ki az MTI-nek Farkas Flórián.

Az MTI híradása szerint az Országos Cigány Önkormányzat megpróbálja értékesíteni Zámolyon a romáknak felépített, két hét múlva használatba vehető komfortos ingatlanokat. A házakat 1998 közepén kezdték el építeni, amikor a hét családnak másfél év után jogerős bírói ítélettel távoznia kellett a zámolyi kultúrházból.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.