Miklós
-7 °C
2 °C

A zsadányi polgármester megtalálta Attila sírját

2004.10.09. 10:16
A zsadányi polgármester két évvel ezelőtt kezdett hunkutatással foglalkozni. A rövid idő is elég volt arra, amire Bóna István történésznek egy életmű kevés volt: megtalálni Attila sírját. A polgármester a vidék feltárásában, a kincsek bemutatásában látja a szegénységből és a munkanélküliségből a kitörési lehetőséget. A megyei múzeumigazgató szerint Zsadány felvirágoztatását másképp kellene elérni.
Egy debreceni "hírnök és rektor" aláírásokat kezdett gyűjteni a hunokat nemzeti kisebbségként való elismeréséért. A 2001-es népszámlálás adatai szerint ugyan száz ember vallotta magát hunnak, ezer aláírás összegyűjtése - ennyi kell ahhoz, hogy a parlament napirendjére tűzze a kérdést - nem okozhat gondot. Ennyit az előzményekről.

Dudás, a hunkutató polgármester
"Nevem Dudás Árpád, 1962. március 28-án születtem, Miskolcon. Édesanyám Balázs Mária szövetkezeti nyugdíjas, Édesapám Dudás Ernő vasgyári nyugdíjas. Általános Iskolát Harsány községben végeztem, 1968-76 között. Azt követően Abaujszántó Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségiztem, 1980-ban. 1980-83 között a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai Karán szereztem növénytermesztő üzemmérnöki diplomát. 1983-ban költöztem a Körös-sárrétre, Zsadányba, ahol a helyi Magyar-Lengyel Barátság Szövetkezetben dolgoztam 1992-ig. Ezt követően 1 évet a Békés-Megyei Rendőr-főkapitányság állományában töltöttem, Zsadány megbízott rendőrőrs parancsnoka voltam. 1994-ben választottak meg Zsadányban polgármesternek." (Részlet Dudás Árpádnak a 2002-es országgyűlési választásokra készült önéletrajzából, amikor a Centrum Párt színeiben igyekezett, sikertelenül, a parlamentbe jutni.)

Huuuuuuuuuuun?

"Két hónappal ezelőtt én is javasoltam a jegyzőnknek egy ilyen kezdeményezést, de azt mondta, hogy a hunok kisebbségként való elismerésére nincs esély" - fogadja örömmel Dudás Árpád, Zsadány polgármestere Novák Imre Josua akcióját, majd karon ragad minket, és körbehurcol a faluba hun arcokat mutatni. Bemegyünk a kocsmába ("igazi hun nő itt a csapos"), hiába keressük a vadásztársát ("igazi hun arca van"), és a pultos húgának házába is elmegyünk, ahol a húg felsikoltva tűnik el az udvarban: "Ééééééén? Huuuuuuuuuuun?".

"Dér Endre, a Tiszatáj egykori főszerkesztője írta, hogy fiatalemberként igazi török szépségekkel találkozott Zsadányban - mondja a polgármester. - Nem törökök voltak azok, hanem ezerötszáz éve itt élő hunok. A környék földrajzi viszonyai miatt megmaradtak a hunok, a törökök is csak egyszer vonultak itt végig, de a lakosság meghúzódott a lápos vidéken, senkinek sem esett bántódása."

Az IPM-ben olvasta

Dudás Árpád azt állítja, hogy Attila hun király központja közigazgatásilag a mai Zsadány területére esett, itt volt a fapalotája és itt helyezték örök nyugalomra. Állításának bizonyítására a konstantinápolyi Priszkosz rétor útleírását citálja. A Kelet-Római Birodalom követe 13 nap alatt, ötszáz kilométer megtétele után csakis Zsadányba érkezhetett meg - jutott hosszas elemzés után a polgármester a merész következtetésre, bővebben itt olvashatnak róla>>> De hogyan adta a fejét egy Miskolcról származó növénytermesztő üzemmérnök a hunok kutatására?

#alt#
Tekintse meg képeinket!
Fotó: Barakonyi Szabolcs
"Két évvel ezelőtt az egyik zsadányi bejött az irodámba azzal, hogy az IPM-ben olvasta, hogy Zsadány egyik településrésze, a Fancsika, Attila hétnyelven beszélő főemberének a nevét viseli" - meséli a polgármester a nem túl bonyolult előzményeket. A faluban ezután lelkes hunkutatás kezdődött, találtak már tenyérben elférő vaslovacskát ("hun gyerek játéka volt"), nyílvesszőt a Korhány folyóból, és ki tudja még, mi mindent. A leleteteket a polgármester a zsadányi önkormányzat borítékjaiban tartja, és büszkén mutogatja a látogatóknak. "Az első leletek előkerülése óta minden zsadányi lehajtott fejjel jár a szántásban" - mondja.

Ezeknél rejtélyesebb esetek is előfordultak. A nyugdíjas Z a hatvanas években egy táskányi aranypénzt és három fokost talált a határban, becsomagolta, leadta a geszti tanácson, de azóta egyetlen múzeumban sem találják a kincseket, Z pedig meghalt. A gyermek K ugyancsak a hatvanas években talált nagy mennyiségben aranypénzt, társainak meg is mutatta, de a lelet sorsa ismeretlen, mert K azóta önkezével vetett véget életének.

Hatalmas fegyveres apparátus

Zsadányban negyven százalékos a munkanélküliség. A rendszerváltáskor a Gyulán és Békéscsabán dolgozó falubelieknek az elsők között mondtak fel, hogy ne kelljen fizetni a buszbérletüket. A földből élők az alacsony felvásárlási árak, a belvíz és az aszály miatt elszegényedtek, eladósodtak. A reménytelen gazdasági helyzetben lévő térségnek, ha úgy vesszük, egyetlen esélye, hogy megtalálják Attila koporsóját.

"Ha feltárják a környéken lévő kunhalmokat, valójában az Attila tetemét is rejtő hun sírokat, akkor végre bizonyosságot szerezhetnénk a hunok fővárosáról - mondja Dudás Árpád. - A feltárt település messze földről vonzaná a turistákat, a kincsek őrzésére hatalmas fegyveres apparátus vigyázna, két-háromszáz embernek is lenne munkája, a környékről is idejárnának dolgozni."

A polgármester szerint eljön majd az idő, amikor valamelyik egyetem vagy a Magyar Tudományos Akadémia felkarolja az ötletet, amelyet egyébként le is védetett. Hosszú rögös út vezet odáig, mivel Dudást egyelőre még a megyei múzeum igazgatója sem veszi komolyan, a kutatási engedélyre tehát várni kell.

Csak Békésben kilencszáz

"Az amatőr kutatásokra egy válasz van: Bóna István, a korszak legnagyobb kutatója szerint Attila sírját huszonötezer négyzetkilométeren, a Bug folyótól az Alpokig kell keresni - mondja Szatmári Imre, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója. - A polgármester úr a zsadányi kunhalmok alatt sejti Attila sírját, pedig csak Békés megyében kilencszáz, őskori és szarmata eredetű halom van."

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.