Irén, Írisz
6 °C
15 °C

A zsadányi polgármester megtalálta Attila sírját

2004.10.09. 10:16
A zsadányi polgármester két évvel ezelőtt kezdett hunkutatással foglalkozni. A rövid idő is elég volt arra, amire Bóna István történésznek egy életmű kevés volt: megtalálni Attila sírját. A polgármester a vidék feltárásában, a kincsek bemutatásában látja a szegénységből és a munkanélküliségből a kitörési lehetőséget. A megyei múzeumigazgató szerint Zsadány felvirágoztatását másképp kellene elérni.
Egy debreceni "hírnök és rektor" aláírásokat kezdett gyűjteni a hunokat nemzeti kisebbségként való elismeréséért. A 2001-es népszámlálás adatai szerint ugyan száz ember vallotta magát hunnak, ezer aláírás összegyűjtése - ennyi kell ahhoz, hogy a parlament napirendjére tűzze a kérdést - nem okozhat gondot. Ennyit az előzményekről.

Dudás, a hunkutató polgármester
"Nevem Dudás Árpád, 1962. március 28-án születtem, Miskolcon. Édesanyám Balázs Mária szövetkezeti nyugdíjas, Édesapám Dudás Ernő vasgyári nyugdíjas. Általános Iskolát Harsány községben végeztem, 1968-76 között. Azt követően Abaujszántó Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségiztem, 1980-ban. 1980-83 között a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai Karán szereztem növénytermesztő üzemmérnöki diplomát. 1983-ban költöztem a Körös-sárrétre, Zsadányba, ahol a helyi Magyar-Lengyel Barátság Szövetkezetben dolgoztam 1992-ig. Ezt követően 1 évet a Békés-Megyei Rendőr-főkapitányság állományában töltöttem, Zsadány megbízott rendőrőrs parancsnoka voltam. 1994-ben választottak meg Zsadányban polgármesternek." (Részlet Dudás Árpádnak a 2002-es országgyűlési választásokra készült önéletrajzából, amikor a Centrum Párt színeiben igyekezett, sikertelenül, a parlamentbe jutni.)

Huuuuuuuuuuun?

"Két hónappal ezelőtt én is javasoltam a jegyzőnknek egy ilyen kezdeményezést, de azt mondta, hogy a hunok kisebbségként való elismerésére nincs esély" - fogadja örömmel Dudás Árpád, Zsadány polgármestere Novák Imre Josua akcióját, majd karon ragad minket, és körbehurcol a faluba hun arcokat mutatni. Bemegyünk a kocsmába ("igazi hun nő itt a csapos"), hiába keressük a vadásztársát ("igazi hun arca van"), és a pultos húgának házába is elmegyünk, ahol a húg felsikoltva tűnik el az udvarban: "Ééééééén? Huuuuuuuuuuun?".

"Dér Endre, a Tiszatáj egykori főszerkesztője írta, hogy fiatalemberként igazi török szépségekkel találkozott Zsadányban - mondja a polgármester. - Nem törökök voltak azok, hanem ezerötszáz éve itt élő hunok. A környék földrajzi viszonyai miatt megmaradtak a hunok, a törökök is csak egyszer vonultak itt végig, de a lakosság meghúzódott a lápos vidéken, senkinek sem esett bántódása."

Az IPM-ben olvasta

Dudás Árpád azt állítja, hogy Attila hun király központja közigazgatásilag a mai Zsadány területére esett, itt volt a fapalotája és itt helyezték örök nyugalomra. Állításának bizonyítására a konstantinápolyi Priszkosz rétor útleírását citálja. A Kelet-Római Birodalom követe 13 nap alatt, ötszáz kilométer megtétele után csakis Zsadányba érkezhetett meg - jutott hosszas elemzés után a polgármester a merész következtetésre, bővebben itt olvashatnak róla>>> De hogyan adta a fejét egy Miskolcról származó növénytermesztő üzemmérnök a hunok kutatására?

#alt#
Tekintse meg képeinket!
Fotó: Barakonyi Szabolcs
"Két évvel ezelőtt az egyik zsadányi bejött az irodámba azzal, hogy az IPM-ben olvasta, hogy Zsadány egyik településrésze, a Fancsika, Attila hétnyelven beszélő főemberének a nevét viseli" - meséli a polgármester a nem túl bonyolult előzményeket. A faluban ezután lelkes hunkutatás kezdődött, találtak már tenyérben elférő vaslovacskát ("hun gyerek játéka volt"), nyílvesszőt a Korhány folyóból, és ki tudja még, mi mindent. A leleteteket a polgármester a zsadányi önkormányzat borítékjaiban tartja, és büszkén mutogatja a látogatóknak. "Az első leletek előkerülése óta minden zsadányi lehajtott fejjel jár a szántásban" - mondja.

Ezeknél rejtélyesebb esetek is előfordultak. A nyugdíjas Z a hatvanas években egy táskányi aranypénzt és három fokost talált a határban, becsomagolta, leadta a geszti tanácson, de azóta egyetlen múzeumban sem találják a kincseket, Z pedig meghalt. A gyermek K ugyancsak a hatvanas években talált nagy mennyiségben aranypénzt, társainak meg is mutatta, de a lelet sorsa ismeretlen, mert K azóta önkezével vetett véget életének.

Hatalmas fegyveres apparátus

Zsadányban negyven százalékos a munkanélküliség. A rendszerváltáskor a Gyulán és Békéscsabán dolgozó falubelieknek az elsők között mondtak fel, hogy ne kelljen fizetni a buszbérletüket. A földből élők az alacsony felvásárlási árak, a belvíz és az aszály miatt elszegényedtek, eladósodtak. A reménytelen gazdasági helyzetben lévő térségnek, ha úgy vesszük, egyetlen esélye, hogy megtalálják Attila koporsóját.

"Ha feltárják a környéken lévő kunhalmokat, valójában az Attila tetemét is rejtő hun sírokat, akkor végre bizonyosságot szerezhetnénk a hunok fővárosáról - mondja Dudás Árpád. - A feltárt település messze földről vonzaná a turistákat, a kincsek őrzésére hatalmas fegyveres apparátus vigyázna, két-háromszáz embernek is lenne munkája, a környékről is idejárnának dolgozni."

A polgármester szerint eljön majd az idő, amikor valamelyik egyetem vagy a Magyar Tudományos Akadémia felkarolja az ötletet, amelyet egyébként le is védetett. Hosszú rögös út vezet odáig, mivel Dudást egyelőre még a megyei múzeum igazgatója sem veszi komolyan, a kutatási engedélyre tehát várni kell.

Csak Békésben kilencszáz

"Az amatőr kutatásokra egy válasz van: Bóna István, a korszak legnagyobb kutatója szerint Attila sírját huszonötezer négyzetkilométeren, a Bug folyótól az Alpokig kell keresni - mondja Szatmári Imre, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója. - A polgármester úr a zsadányi kunhalmok alatt sejti Attila sírját, pedig csak Békés megyében kilencszáz, őskori és szarmata eredetű halom van."