Vilma
-7 °C
4 °C

Nem kerülnek börtönbe a titkosított maffiaper vádlottjai

2005.01.31. 12:54
Nem kell börtönbe vonulnia a székesfehérvári maffiaper egyetlen vádlottjának sem, többségük néhány éves felfüggesztett börtönbüntetést kapott első fokon a Pest Megyei Bíróság hétfői döntése szerint. A büntetőperben 23 személyt, köztük ügyészt, ügyészségi nyomozót, ügyvédet és több magas rangú rendőrtisztet vádoltak meg, hogy információkkal és egyéb módon segítettel alvilági személyeket. Az ügy részleteit 90 évre titkosították.

Senkit nem küldött börtönbe az úgynevezett székesfehérvári maffiaügyben eljáró Pest Megyei Bíróság hétfőn kihirdetett elsőfokú ítéletében.

Felfüggesztett börtönt kaptak

A büntetőperben 23 embert, köztük ügyészt, ügyészséginyomozót, ügyvédet és több magas rangú rendőrtisztet vádoltak meg többek között államtitoksértéssel, hivatali vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hamis tanúzásra felhívással, bűnpártolással és vagyon elleni bűncselekményekkel (Bővebben az ügy előzményeiről).

Az elsőfokú ítéletben egyedül az elsőrendű vádlott, Matók Ákos kapott 2 év két hónap letöltendőt, de a korábbi előzetes letartóztatás, illetve házi őrizet beszámításával várhatóan neki sem kell börtönbe vonulnia.

90 évig titok

A Pest Megyei Bíróság kiszabott még 16 vádlottnak felfüggesztett szabadságvesztést, négynek 150 ezer forinttól 50 ezerig terjedő pénzbüntetést, egynek megrovást, egyet pedig felmentett.

Az ügyet államtitok miatt 90 évre titkosították a hatóságok, így az elsőfokú ítélet indoklására, illetve a fellebbezésekre már zárt ajtók mögött kerül sor.

Szervezett bűnözés az igazságszolgáltatásban

Az úgynevezett székesfehérvári maffiaügyben a nyílt nyomozást 2001. június 19-én jelentette be Polt Péter legfőbb ügyész és Orbán Péter akkori országos rendőrfőkapitány.

A legfőbb ügyész akkor kiemelte, az elmúlt évtizedben először fordult elő, hogy felfedezték szervezett bűnözői csoportok behatolását az igazságszolgáltatásba. Orbán Péter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy információik szerint rendőrök bűnözőket mentegettek, nyomozásokat vittek félre.

Bárándy: kicsit túl van lihegve

Hétfőn az ítélet rendelkező részének elhangzása után Bárándy György ügyvéd, aki védőként szerepel a székesfehérvári maffiaperben, újságíróknak úgy nyilatkozott, elégedett az ítélettel, amely megfelel a büntetéskiszabási céloknak.

Nem maffiaügyről van szó, nem volt sem keresztapa, sem piramisszerűen felépített bűnszervezet, jegyezte meg a védő.

"Ha szabad ezt mondanom, idézőjelben: ez egy közönséges vesztegetési ügy" - fogalmazott Bárándy György, és hozzátette: ez az ügy egy kicsit "túl van lihegve" kezdettől fogva.

Azzal kapcsolatban, hogy az indoklásról államtitok miatt kizárták a nyilvánosságot, az ügyvéd úgy azt mondta, ez egy új, nem helyeselhető gyakorlat. Az eljárási törvény egyértelműen kimondja, hogy az ítélet kihirdetése nyilvánosan történik.

A székesfehérvári maffiaper háttere
Az ügy előzményei közé tartozik, hogy 1999-ben egy, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon zsarolás miatt elrendelt nyomozás során az egyik gyanúsítottnak sikerült rendszeres kapcsolatot kialakítani a bűnüldöző szervek különböző beosztású munkatársaival. A cél az volt, hogy folyamatban lévő bűnügyeket befolyásoljanak. Az így kialakított, egyre bővülő kapcsolatrendszer nagyfokú szervezettséget ért el.

Az eljárásról korábban kiszivárgott sajtóinformációk szerint a rendőrök pénzért adtak felvilágosítást a bűnözőknek egyes nyomozások állásáról, tervezett nyomozati cselekményekről, illetve kisebb ügyeket "simítottak el".

A nyomozóhatóság vádalku nyomán szerzett információ alapján tartóztatta le a székesfehérvári rendőröket, ügyészeket, ügyvédeket. Alkut kötöttek egy olyan személlyel, aki közeli kapcsolatban állt az Abu Mohamed vezette, székesfehérvári alvilágot részben uraló bűnszervezettel.

Abu Mohamed 1999. decemberétől ül jó néhány társával együtt előzetes letartóztatásban. A jordán férfit 2002 áprilisában, bűnszövetségben elkövetett zsarolás, csalás miatt, nem jogerősen 7 évi börtönbüntetésre ítélte a Fejér Megyei Bíróság.

A nyomozás megindulásakor 11 gyanúsítottat helyeztek előzetes letartóztatásba, mert a bíróság szerint tartani lehetett attól, hogy a gyanúsítottak megnehezítik a nyomozást, illetve kivonják magukat az eljárás alól, ám néhány hónap múlva azonban többségük szabadlábra került.

Végül 8 magánszemélyt, 8 rendőrtisztet vagy tiszthelyettest, 1 nyugalmazott rendőrtisztet, 1 ügyészt, 1 ügyészségi nyomozót, 1 büntetés-végrehajtási munkatársat, 2 ügyvédet és 1 ügyvédjelöltet vádoltak meg hivatali vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, bűnpártolással, államtitoksértéssel, különleges személyi adatokkal való visszaéléssel, hamis tanúzásra felhívással, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással és különböző vagyon elleni bűncselekményekkel.

Az ügyben végül azért a Pest Megyei Bíróság járt el, mert az illetékes Fejér Megyei Bíróság elfogultságot jelentett be.

Az eset kapcsán a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztálya elrendelte több, korábban a rendőrségen lezárult bűnügy nyomozásának folytatását.