Judit
-2 °C
8 °C

Az elsodort fakanálfalu

2005.04.21. 17:56
Dühösek és csüggedtek a helyiek a fakanalak fellegvárának számító nógrádi Mátrakeresztesen, ahol a megáradt Csörgő-patak házakat, műhelyeket sodort el. A szerda esti rendkívüli falugyűlésen a helyi képviselő belügyi államtitkárnak, a szocialista Juhász Gábornak kellett felvilágosítani a kisemmizett embereket arról, az állam sem adja vissza azt, amit a Mindenható vagy egyesek szerint az erdők kiirtása elvett tőlük.

Elvitte a víz Mátrakeresztes főutcáját, és az ember csak azért nem lepődik meg annyira a látványtól, mert mire a pásztói Palóc csárdától fölér a négyszáz fős faluba, a Csörgő-patak medrében, az úton, a hegyoldalon már végignézhette az elsodródott ingóságokat a ruhától kezdve a vödrön át a teherautóroncsig.

Gyurcsány és Lamperth is Mátrakeresztesen
Többek között Mátrakeresztesre is ellátogatott Gyurcsány Ferenc kormányfő és Lamperth Mónika belügyminiszter csütörtökön. A kormány pénteken 35 millió forintot utal át Mátrakeresztesnek, ezen kívül 100 millió forintos hitelkeretet nyit meg a magántulajdonban okozott károk rendezésére, jelentették be a helyszínen. A nap folyamán úgynevezett vízzacskózó berendezést indított útnak Mátrakereresztes megsegítésére a Fővárosi Polgári Védelem és a fővárosi önkormányzat. (MTI)
Esőzés, áradás országszerte
Tekintse meg a pusztítás képeit!
Gondot okoz az esőzés az ország több részében is; a szélsőséges időjárás főleg az ország északi és középső részén okozott jelentős károkat. A Tiszán újabb áradás indult el. Heves megyében Egerben lakóházakat öntött el és gépjárművekbe folyt be a víz, a Gyöngyösoroszi és Mátraszentimre közötti utat pedig a víz annyira megrongálta, hogy le kellett zárni. Ózdra és térségére 2-5 centiméteres nagyságú jégeső zúdult kedden este, az utcákon hömpölygő vízben pedig elakadtak az autók. Házakat öntött el a víz Cserépfaluban, a folyamatos esőzés a település néhány útját is alámosta. Jász-Nagykun-Szolnok megyében szintén meghaladta a csapadékelvezető rendszer kapacitását a lezúduló eső. Dombrádnál árad a Tisza, Jászteleknél a Zagyva, a Hortobágy-Berettyó és a Hármas-Körös is. (MTI)
Ingóságok a patakmederben

A katasztrófaturista, aki nem ismeri a nógrádi falu húzóiparát, csak a patakparton százszámra található kenyérvágódeszkákat nem tudja mire vélni. Értetlen arckifejezésénél csak a faluban tartózkodó belügyi államtitkáré, a pásztói választókerület képviselőjéé, Juhász Gáboré lehet értetlenebb, de ne szaladjunk ennyire előre.

A hétfő délután óta tartó folyamatos esőzés Gyöngyöstől válik hasonlatossá az özönvízhez, az utakon kanyarog a víz, a hegyoldalakról ömlik a sár. A közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó Mátrakereszteshez nem lehet feljutni, a civil közlekedést a minimálisra fogták, csak a homokzsákokkal megrakott Ifák, a rendőrség, a katasztrófavédelem és a rokonok mehetnek föl.

A falu magasan, egy lefelé tartó völgyben fekszik, közepén csatlakozik a Kövicses a Csörgőhöz, amely átfolyik a falu főterén, majd az út menti házak alatt jut le a hegyről. Ez a kis patak másfél napra folyóvá változott, és többtonnás köveket, hidat, szennyvízcsatornát sodort el, fákat döntött ki, lemarta az úttest egyik felét, elsodort egy fél házat, féltucatot lakhatatlanná tett, húszat megrongált.

A sosem látott cunami

A falu utcáin inkább nőket látni, a férfiak iszapot lapátolnak a főtéren, amely leginkább egy építési területre hasonlít. Két-három munkagép dolgozik folyamatosan még este nyolckor is, hogy eltüntessék azt a kőbányát, amit a megáradt patak telepített Mátrakeresztes központjába.

Az idősebbek azt mondják ilyen még nem volt a faluban, pedig jegyeztek fel itt nagyobb áradásokat 1972-ből, sőt 1999-ből is. A polgármester minicunamiról beszél, és az általános sokk érezhető is a faluban, de például az alámosott fogadó portáján a negyvennyolc órás iszaptalicskázást kifejezett jókedvvel végzik a helyiek. A kocsmába lépőket a csapos nő egy ajaklebiggyesztős "Cunami!"-val fogadja.

Tízmilliós, százmilliós, milliárdos kár

A faluban keletkezett károk mértékéről erősen megoszlik a helyiek és az állami apparátus véleménye. Sisák Imre polgármester szerint az egymilliárd forintot is meghaladja az összeg, miközben előzetes felmérések szerint az egész Észak-Magyarországi régióban esett 450 milliós kár.

Eközben a falu alsó részén, ahol a patak a legtöbb házat megrongálta, azt rebesgetik, hogy az "iparosok fent a kultúrházban már kiosztották maguknak kártérítést", és először hallunk a titokzatos "fakanalasokról" is, "és arról, hogy itt van mindenki, az államtitkár is."

Államtitkár a nép körében

A mátrakeresztesi művház nem készült az alkalomra: az esti órákban a polgármesterrel és az államtitkárral, Juhász Gáborral összeült falugyűlés feje felett még színes farsangi szalagok lógnak, de a teremben ülők egytől-egyik árvízkárosult, fáradt és dühös helybélieknek öltöztek.

A vita sokáig azon folyik, hogy miért nem lehet Mátrakeresztest katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítani, miközben a közművek, a víz- és a szennyvízvezetékek megsemmisültek, telefon nincs, áram pedig csak szerda óta van. "Még néhány hulla kéne, mi?" - teszi fel a kérdést egy háromcsillagos vállpánttal díszített katonai kabátba bújt falusi. Tény azonban, hogy a faluban lajtos kocsin hordják a vizet, és hetekbe is beletelhet, mire újra le lehet húzni a vécét a házakban.

A kedd este az ágyából kiugrasztott államtitkár buzgón jegyzeteli a kérdéseket, de türelme a válaszadáskor már jóval kevesebb, és az érthető népharaggal nem nagyon tud mit kezdeni.

A két politikus taktikai harcot vív a népszerűségromboló elemekkel. Az MDF-es Sisák Imre előnye leküzdhetetlennek tűnik a szocialista Juhászéval szemben, akit egyébként három alkalommal juttattak már képviselői mandátumhoz a pásztóiak, és a következő választás a "mátrakeresztesi cunami" egyéves évfordulója után lesz.

A mentési munkálatokban egyszerre önkéntes tűzoltóként, országgyűlési képviselőként és polgármesterként élen járó Sisák szerint Juhászt már rég szétszedték volna, ha ő nincs ott.

Nincsenek biztosítva


Mátraszentistván
Klikk a képre!
Ebben van is valami, hiszen az államtitkár csak két dolgot tud mondani: a gyakorlati problémákkal (nincs ruha, gumicsizma, időben homokzsák) forduljanak a polgármesterhez, a mentés és újjáépítés költségeit pedig, ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, utólag rendezhetik a megyei vis maior alapból.

A polgármester erre emeli a tétet: már csütörtökön felkéri a közműveket, hogy kezdjenek neki a tíz évvel ezelőtt, 250 millió forintból lefektetett vezetékek pótlásához, ha pedig a számlát nem tudja kifizetni senki, elviszi a balhét.

A legkényesebb kérdés, amivel nehéz szembesülni a helyieknek, hogy az állam nem téríti meg a magánvagyonban esett kárt, kizárólag egy részét, ha a károsult pályáz, és kártérítésre alkalmasnak találtatik. Biztosítása ugyanis alig van valakinek a faluban, amit a víz elvitt, azt nem kapják vissza. Ezt sokaknak ekkor kell megemésztenie. Az állami kártérítés lehetősége továbbá kizárólag csak lakóingatlanra vonatkozik, és akkor el is érkeztünk a fakanalasokhoz.

Mátrakeresztes ugyanis a magyar fakanálgyártás fellegvára, a faluban hagyománynak számít, ha valaki az esztergapad mellett tölti le az életét. A víz pedig többek esztergaműhelyét elsodorta, ezért feküdtek a vágódeszkaforma falapok százai a patakparton, ezekből készül a fakanál.

A fakanalak eredete

"Ez a mi szakmánk, nem olyan szerzett, hanem örökölt" - avat be a részletekbe egy helyi vállalkozó, aki elmondja, végzettségtől függetlenül, aki visszatér, fakanálfaragásba fog. Pedig az üzlet az utóbbi években a szlovák, ukrán, román és kínai dömpingnek köszönhetően visszaesett.

Megválaszolatlan kérdés marad az is, hogy a falu fölött tarra vágott erdő mennyiben játszott közre a lezúduló ár mértékébe. Egyesek szerint egy mamut-fenyőerdő sem lett volna elég, hogy megállítsa az egy óra alatt lezúdult 120 milliméternyi vizet.

A tulajdonos az állami erdészet, amiről egyébként a belügyi államtitkár egyébként csak a helyszínen értesült. Az erdészet szerint nem játszott közre az erdőirtás, de ezt a legtöbben kétlik, és azt mondják, az utóbbi években az állítólag a kazincbarcikai erőmű fűtéséhez kivágott fák miatt mind nagyobbra áradt a patak. Az ügyben egyébként a kevéssé ismert Zöld Demokraták Szövetsége ismeretlen tettes ellen kezdeményezett eljárást.

A károsultak megsegítésére a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet megnyitotta adománygyűjtő számláját.