Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Több tízezer hektár erdőt zabáltak fel a hernyók

Bár lecsengőben van a Balaton-felvidéki hernyóinvázió, a gyapjas lepke az elmúlt hét végén is bosszúságot okozott: az undorító rovarok miatt elmaradt a veszprémfajsziak falunapja. A hernyók több tízezer hektárnyi erdőt taroltak le szinte teljesen, majd amilyen hirtelen jöttek, el is tűntek. Az inváziót elszenvedő települések polgármesterei szerint egy csatát megnyertek, a háború azonban még hátra van, a bebábozódott férgek ugyanis jövőre megfelelő védekezés nélkül még nagyobb pusztítást végezhetnek.
Május közepén támadta meg a Balaton-felvidéket a gyapjas pille hernyója, elsősorban a cserfákat és tölgyfákat pusztította. Amikor elfogytak a fák a több millió csúszómászó a lakott területeket árasztotta el, elpusztítva a gyümölcsösöket és megrágcsálva a szőlőt. A pusztítás az egész Káli-medencére kiterjedt, még a Bakony fáit is elérte, a károk felmérését július közepére ígérte az erdészet.

A bábrablókban bíznak -
júliusban lesz kármérleg
Tekintse meg képeinket!
Téli erdő júniusban
Július közepére készül el a hernyóinvázió kármérlege, nyilatkozta az Indexnek Vaspöri Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat veszprémi igazgatója. Az idén a szél miatt volt nagyobb az invázió, tavaly 31 ezer hektáron pusztítottak. A hernyók négy-öt napon belül abbahagyják a zabálást. Az erdészetek szeptember közepéig azt is felmérik, hogy mekkora a hernyók bebábozódása. Az már biztos, hogy az erdők idei növekménye elmarad.
A szakember elpanaszolta, hogy már tavaly szeptemberben felhívta az illetékesek figyelmét a veszélyre, de "mindenhol kiröhögték". Vaspöri úgy gondolja, amikor látszott a fertőzésveszély, a turisztikai szempontból leginkább frekventált Balaton-parti erdőségek mintegy ötezer hektáros területét gyorsan lepermetezték, igaz az erdészeti szakirodalom szerint az erdőkben lényegében lehetetlenség védekezni. Vaspöri Ferenc szerint a gyümölcsfákra elhelyezett petecsomókat el lehet pusztítani egy egyszerű drótkefével is, érdemes a gyümölcsösöket megtisztítani.
A szakember szerint bízni lehet a gyapjas pillék parazitáiban is, például a bábrablókban, amelyek segíthetnek megakadályozni a hernyók ismételt invázióját.
Gyapjaslepke (Lymantria dispar)
A Pallas Nagy Lexikona különböző gyaponcként ismeri a lepkét: nevét annak köszönheti, hogy hímje és nősténye eltérő külsejű: "a hím szárnyai hamvasbarnák, a nőstényé piszkosfehérek. Barnás, hamvas-szürke hernyói a tölgyesekben, gyümölcsösökben okoznak néha tetemes károkat." A gyapjaslepke szürkésbarna, szőrös, szemölcsös hernyója tömegesen elszaporodva áprilistól júniusig tarra rágja a fákat. A hernyók felszaporodása többéves folyamat, melynek rendszerint a táplálékhiány vet véget. Különösen a tölgyeket szeretik, de a kőris, a vadkörte, a fagyal és az orgona kivételével minden lombos fa levelét és több fenyőfaj tűjét is képesek elfogyasztani, a lecsupaszított fákról pedig a széllel más fákra is átvitorláznak.
A hernyók szőre az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket válthat ki. Június végén a hernyók bebábozódnak, majd a kikelő nőstények párosodnak a hímekkel és a fák kérgére, sárga, gyapjas csomóba rakják le petéiket, melyekből a következő tavasszal kel ki az újabb hernyónemzedék.
Az elsősorban mediterrán éghajlatot kedvelő gyapjas pille hernyója utoljára tíz évvel ezelőtt rajzott szét Veszprém megyében, de hogy miért csak ott, egyelőre rejtély. Helyiek elmondása szerint a hernyóinvázió valamikor délebbi területek sajátja volt, de a globális felmelegedés miatt fokozatosan északra húzódott a háborús zóna.

A hernyó lassú állat, de liftezik

Az Index Hernyó- és Intelligens Földönkívülieket Kutató Szakosztálya a kirajzás végén azt tapasztalta, hogy a Balaton északi partján vezető 71-es úttól pár kilométerrel feljebb már kopaszok a tölgyesek, a fekete ágakon a halálra ítéltek nyugalmával kifejlett hernyók rágcsálják a maradék leveleket. Azok a példányok ugyanis, amelyek nem bábozódtak be, már nem érik meg a lepkekort.

"Mindent elpusztítanak, ez a lényeg. És még az a lényeg, hogy liften közlekednek. A hernyó ugyanis lassú állat, nem tud gyalogolni egyik faluból a másikba. Ezért felmászik a fára, leereszt egy fonalat, és várja a szelet, ami elrepíti" - enged bepillantást az állatok szabados életmódjába a veszprémfajszi Tölgyfa kocsma törzsvendége, Sepsi Imre (Lásd még a keretest!). Sepsi úr még hosszan ecseteli a kártevők szokásait, és megtudjuk azt is, a településen a falunap is elmaradt a hernyók miatt, miután a kukacok ellepték a helyszínként szolgáló játszóteret, és nyálkás réteggel borították be a korábban gyerekzsivajtól hangos padokat, mászókákat.

"A hernyók sokkolták az embereket. A feleségem sírva hívott föl, hogy csináljak valamit, az egész ház fekete. Mi férfiak meg egymásnak telefonáltunk, hogy ki milyen mérget használ ellenük" - számol be a hetekig tartó invázió legsötétebb pillanatairól Zsernoviczky Tibor, a hernyók által leginkább sújtott falu, Hidegkút polgármestere. A 420 lelket számláló falu első emberének présházából nézünk le Balatonfüredre és Csopakra, az erdők körös-körül feketék, mintha márciust írnánk.

Csúszós utak, dühös vakarózás

A hernyóinvázió miatt előfordult, hogy a nyálkás úttestről az árokba csúsztak az autók. Megnövekedett az orvosi rendelők forgalma is, mivel a hernyók szőre a bőrön allergiás tüneteket, csípő, viszkető érzést okoz.

Minden idők legnagyobb vegetáriánus zabálása a szemtanúk elmondása szerint egyébként igen gusztustalanra sikeredett. Az utakat, a házakat beborították a rajzás elején még csak milliméteres nagyságú hernyókölykök milliói, a fákról potyogtak le és folytak szét az aszfalton. Volt, aki mozgó trágyának nézte a bekötőutakon hadrendbe sorakozó hernyólégiókat, ahogy nyálkás vonaglással haladtak előre. Esernyő nélkül nem lehetett az utcára menni, a fejekre került kukacok megkapaszkodtak a hajszálakban, kisebb nyomásra pedig már elkenődtek, bióhajzseléként fixálva a szerencsétlenül jártak frizuráját.

Az általános vélekedés szerint alig használt valamit, hogy a Növény és Talajvédelmi Szolgálat mintegy ötezer hektár erdőt permetezett le, a jó erőben lévő, hatalmas étvágyú hernyókat nem sikerült megállítani. "Mondtak itt midenfélét, de csak a külön engedéllyel, szigorú feltételek mellett használható Unifos nevű keverék ölte meg őket azonnal" - panaszolta Zsernoviczky, akinek nemcsak a gyümölcsösét, de még a tujáit is felzabálták.

Segítséget kérnek

"Amilyen gyorsan jöttek, három hét múlva el is tűntek a kártevők" - számol be Zsernoviczky. A polgármester szerint az első csatát megnyerték azzal, hogy végre eltűntek a gyapjas pillék hernyói, de a háború még hátra van. "Megesznek minket ezek a hernyók jövőre, ha nem fogunk össze a védekezéshez"- jelenti ki a polgármester. A hernyóinvázió okozta károk felszámolásának lehetőségeiről éppen szerdán este tanácskoztak a tizenhárom falut tömörítő kistérség polgármesterei.

A megbeszélésen jelen volt Mesterházi Attila, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára is, aki elsősorban parlamenti képviselőként akar lobbizni a térségért, 2006-ban pedig mint egykori veszprémi ebben a térségben indul a választásokon. Az Index kérdésére Zsernoviczky az ülés után elmondta, javaslata alapján a polgármesterek levélben fordulnak az állami szervekhez, segítséget kérve a 2005-ös védekezéshez.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!