Fellépnek a quadosok ellen Baranyában

2009.03.02. 21:29
Közösen járőröznek, közösen ellenőrzik az arra járókat majd a védett területeken a Duna-Dráva Nemzeti Park és az Országos Magyar Vadászkamara munkatársai, hogy visszaszorítsák a szabályellenesen ott motorozókat.

A quadmotorosok elleni eredményesebb fellépést teszi lehetővé tavasztól Baranyában a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP), valamint az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezetének együttműködési megállapodása, amelyet a két szervezet vezetője hétfőn Pécsett írt alá.

Závoczky Szabolcs, a DDNP igazgatója és Bodnár József, a vadászkamara baranyai elnöke által jegyzett dokumentum közös járőrözéseket, ellenőrzéseket és folyamatos információcserét rögzít a motorosok által kedvelt, főleg természetvédelmi területeken.

Závoczky Szabolcs elmondta: a quad- és krosszmotorosok tavasztól őszig minden évben komoly károkat okoznak a baranyai erdők talajában és növényvilágában, emellett zavarják a vadakat. Utalt rá, hogy ezen járművekkel közlekedni az erdőkben engedélyhez kötött, és csak a kijelölt utakon szabad, ám erről a vezetők többsége nem akar tudomást venni.

Bodnár József kutatási eredményekre hivatkozva azt közölte, hogy már a gépjárművek által keltett zaj is a vadak pulzusszámának jelentős növekedését eredményezi, az ennél hangosabb quadok motorhangja pedig stresszt okoz az állatoknak.

Reményei szerint az együttműködés eredményeként legalább a védett területekről sikerül majd teljesen kiszorítani a quadosokat, akik közül az elmúlt két évben többet is sújtottak vadvédelmi és közigazgatási bírsággal.

Bodnár József elmondta, a vadvédelmi bírság 10 ezertől 200 ezer forintig, a közigazgatási 250 ezer forintig terjedhet, emellett lehetőség van a járművek lefoglalására is. A probléma csak az, hogy a gyorsan mozgó elkövetőket nehéz tetten érni.

Szakemberek szerint megoldást jelenthet a quadosok egyesületekbe tömörülése, így közösen olyan magánterületeket bérelhetnek, amelyeken tevékenységük nem jelentene veszélyt a természetre.

A DDNP-nek évekkel ezelőtt sikerült megállapodni a korábban rendszerint "tilosban járó" siklóernyősökkel, akik ma már bizonyos időközönként és feltételek mellett a Szársomlyóról és a Jakab-hegyről is a magasba tudnak emelkedni anélkül, hogy kárt tennének az élővilágban.