Feloszlatták a Kossuth téri Greenpeace-tüntetést

A szén-dioxid kvótakereskedelemből származó 28,2 milliárd forintos bevétel azonnali, környezetvédelmi beruházások támogatására való felhasználását követelve vert sátrat tizennégy Greenpeace aktivista szerdán, a Miniszterelnöki Hivatal előtt. A rendőrség mintegy két órával a demonstráció kezdete után - a parlament rendeltetésszerű működésének akadályoztatására hivatkozva - feloszlatta környezetvédők akcióját.

Az osztrák, szlovák, lengyel, román és magyar aktivisták "Hová lett 28 milliárd? Zöld beruházást most!", "Magyarország ne legyél klímaöngyilkos!" és "Ne lopják el a pénzt a klímapolitika elől!" feliratú molinókat tartottak a kezükben. Dóci Gabriella, a szervezet helyszínen tartózkodó szóvivője elmondta: az aktivisták a kvótakereskedelem körüli "gyanús titkolózásra" szeretnék felhívni a figyelmet, vagyis arra, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) korábbi ígéreteivel ellentetében a mai napig nem lehet tudni, hogy mikor kezdődhet a Belgiumtól és Spanyolországtól kapott 28,2 milliárd forint felhasználása.

A szóvivő kiemelte: az országnak kötelessége lenne megújuló energiaforrásokat és energiahatékonyságot támogató beruházásokra fordítania ezt a bevételt, ezért azt követelik Bajnai Gordon miniszterelnöktől, hogy számoljon el a teljes kvótabevétellel, illetve abból haladéktalanul indítsák el a Zöld Beruházási Rendszert.

Szollár Domokos kormányszóvivő szerdán, sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: a kvótakereskedelemből származó 28,2 milliárd forint nem tűnt el, a kormány ugyanis azt még semmire sem költötte el.

Az összesen 8,6 millió kvóta eladásából származó teljes összeg a KvVM elkülönített számláján szerepel, és a kabinet 2009. június 3-i döntése értelmében azt a Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény nevű pályázatok segítségével fordítják környezetvédelmi, energiahatékonysági fejlesztésekre. "A pályázatok előkészítése zajlik, tehát egy kicsit úgy érzem, hogy a Greenpeace árnyékra vetődött" - húzta alá a kormányszóvivő.

 Magyarország volt az első ország, amely szén-dioxid kvótát tudott értékesíteni a kiotói-jegyzőkönyv szerinti kereskedelemben, azóta azonban Spanyolország és Belgium is többször aggodalmát fejezte ki a gyakorlatilag általuk finanszírozott beruházások késlekedése miatt - emlékeztetett Dóci Gabriella. Megjegyezte: a hitelességünk elvesztése esetén pedig rendkívül nagy hátrányba kerülhetünk az egyre élesedő kvótakereskedelemben.

A szerződésszegések első következményeként Japán már el is állt a Magyarországgal való üzleteléstől, és inkább Ukrajnától és Csehországtól vásárolt hatalmas mennyiségű szén-dioxid kibocsátására jogosító kvótát - fűzte hozzá.

Jelenleg két működő és egy tervezett szén-dioxid kereskedelmi rendszer létezik a világban. A nemzetközi megállapodások fontos kitétele, hogy a kvóta-kereskedelemből származó bevételeket kizárólag "zöld fejlesztésekre" költhetik a kibocsátók. A következő 12 évet érintő végső, globális klímavédelmi döntések várhatóan 2010 decemberében, Koppenhágában születnek meg.

Az összesen hét évet felölelő kiotói jegyzőkönyvet, az Amerikai Egyesült Államok kivételével az összes gazdaságilag meghatározó ország aláírta, míg a 2005 óta tartó közösségi szén-dioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszerben (ETS) a 12 ezer legnagyobb európai károsanyag-termelő vállalat érintett. A tervek szerint az uniós kereskedelem legnagyobb területe a 2013-2020 között életbe lépő, lakossági, közlekedési, mezőgazdasági és hulladékipari szén-dioxid-kibocsátást tartalmazó Effort Sharing (ES) lehet.

Az 1997-ben kidolgozott és 2005. februárban életbe lépett kiotói jegyzőkönyvben 37 ország, valamint az Európai Unió vesz részt, amelyek 2008. és 2012. között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának átlagosan 5 százalékos csökkentését vállalták. A jegyzőkönyv továbbá kvóta-kereskedelemmel biztosít gazdasági motivációt a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, így az előzetesen megállapítottnál zöldebb országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat.

A kiotói jegyzőkönyv alapján a magyar állam is beszállt a karbon-kereskedelembe, 2008-ban összesen 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvótát értékesített Belgiumnak és Spanyolországnak, ezek eddig felhasználatlan ellenértéke az MTI értesülései szerint megközelíti a 30 milliárd forintot.

Elemzők korábbi számításai szerint Magyarország 2008-2012. között 270-350 milliárd forint bevételre számíthat a Kiotóban szabályozott kereskedelemből, míg az Európai Unió hasonló rendszere további 250-1.000 milliárd forintos forrást jelenthet az országnak 2013-2020. között. További becslések szerint az ETS-ben érintett magyar cégek 13,5 millió tonnás szén-dioxid kvótát értékesítettek 2005-2007 között, amiből mintegy 12-25 milliárd forintos bevételük származott. A legnagyobb hasznot azonban az ES bevezetése jelentheti Magyarországnak, amelyből mintegy 250-1.000 milliárd forintos bevétele származhat az országnak.

A Világbank elemzése szerint 2008-ban a duplájára növekedett a széndioxid kvótákkal való kereskedés a gazdasági növekedés lassulásának ellenére. Tavaly összességében 126 milliárd dollár értékű széndioxid kvóta cserélt gazdát az előző évi 63 milliárd dollár után, 2005-höz képest pedig tizenkétszeres a növekedés a szervezet adatai szerint. A mennyiséget tekintve 4,8 milliárd tonnát tett ki a kereskedelem, ez 61 százalékkal több a 2007-es 3 milliárd tonnánál. Az Európai Unióban az előző évben 87 százalékkal 92 milliárd dollárra bővült a kibocsátás-kereskedelem.

A szervezet szerint a kereskedelem élénkülése nem azt jelzi, hogy csökkent volna a globális felmelegedést okozó széndioxid-kibocsátás a környezetkímélő gyártási technológiák bővülésével.