Újabb töltésrepedés a Köröszugnál

2006.04.24. 12:34
Újabb súlyos repedés keletkezett hétfőre virradóra a Köröszug - Nagyréti töltésrepedés mellett. Az apadás nagyon lassú, hétfőn újabb esőzések várhatóak, gyarapodtak az árvízi jelenségek. Szelevényből további 250 embert kellett kitelepíteni. Megelőző lépéseket tesznek Szegeden, bordás megtámasztásokat építenek a medencés kikötőnél.

A Tiszasas, Csépa, Szelevény kitelepítését okozó Köröszug - Nagyréti töltésrepedésnél változatlanul igen nagy erőkkel erősítik a gátat, ám mellette mintegy 200 méterrel újabb súlyos repedés keletkezett, áll az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) hétfő reggeli gyorsjelentésében. A vízügyi műszaki irányítás uralja a helyzetet, de a kockázat még mindig igen nagy.

A Tisza és a Hármas Körös a nagy veszéllyel érintett szakaszon a tetőzések óta mindössze 2-8 centimétert apadt, a töltések rendkívüli terhelése nem csökkent. A jelentés szerint a mai napon ismétlődően többfelé várható eső, zápor. A vízügyesek, 1600 katona, tűzoltók, rendőrök, összesen mintegy hatezer ember egész éjjel megfeszített erővel dolgozott, és biztosította a kitelepítéssel kapcsolatos tennivalókat, a gátak és a kiürített településrészek rendjét, nyugalmát.

Újabb kitelepítések

Tovább nőtt az árvíz miatt kitelepítettek száma, eddig 2.428 embernek kellett elhagynia otthonát, közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője hétfőn. Árvízi veszélyeztetettség miatt a Szolnok megyei Szelevényből további 250 embert kellett kitelepíteni vasárnap, mondta Dobson Tibor.

Éjszaka, az árvízi védekezésben résztvevők megfeszített munkájával sikerült megakadályozni, hogy a településnél átszakadjon a gát, de a veszélyhelyzet még nem múlt el. Mint mondta, a kitelepített lakosok harmada vette igénybe a különböző közösségi szállásokat, többségük rokonoknál vészeli át az árvizet.

Megelőzés Szegeden

Megelőző intézkedésként bordás megtámasztásokat építenek a szegedi medencés kikötőnél, ahol a mentett oldalon a talajszint 5-6 méterrel van alacsonyabban, mint a folyó, közölte Kozák Péter szakasz-védelemvezető hétfőn a helyszínen. A kikötő töltésén több száz méter hosszúságban ötven civil és húsz, Hódmezővásárhelyről érkezett katona építi a homokzsákokból készült terhelőbordákat.

A másfél-két méter szélességű bordás megtámasztások kialakítására azért van szükség, hogy a töltéslábból kinyomják a vizet és javítsák a mentett oldali rézsű állapotát. Az erősen felázott töltéseknél csúszólapok jöhetnek létre, vagyis a töltéskorona irányából megmozdulhat a föld, a homokzsákos terhelés ezt akadályozza meg, magyarázta a szakasz-védelemvezető.

Lakott területek veszélyben

Továbbra is 337 települést veszélyeztet az árvíz, ezen belül 79 településen van rendkívüli árvízvédelmi készültség. Jelenleg 22.750 vízügyes, katona, tűzoltó, polgári védelmis, önkéntes vesz részt a védekezésben. A védekezők munkáját 3.500 technikai eszköz - helikopter, kétéltű, motorcsónak, traktor, teherautó, szivattyú - segíti.

A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az éjszaka folyamán a közvetlenül veszélynek kitett gátszakaszon 600 katona dolgozott a gátakon. A műveletet 4 darab 20 tonnás folyami komppal és 12 darab lánctalpas úszó-szállító járművel végezték. Hétfőn reggel 6 órától 9 darab közepes szállító helikopter is bekapcsolódott a védekezésbe.

Megkezdődött az apadás

A Körösök teljes hosszukban apadnak, a Fehér-Körösön hétfőre virradó hajnalban megszűnt az árvízvédelmi készültség, míg a Kettős-Körösön vasárnap éjszaka első fokúra mérsékelték a készültséget, közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖRKÖVIZIG) vezetője hétfőn.

A Hármas-Körös is teljes hosszában apad, Gyomaendrődnél hétfő reggel nyolc órakor 55 centiméterrel mutatott alacsonyabb értéket a vízmérce, mint a 909 centiméteres tetőzés idején, tájékoztatott Bak Sándor. A folyó vízszintje Szarvasnál is csökkent. Hétfő reggelre ott 29 centimétert apadt a folyó a 957 centiméteres tetőzéshez képest. A Hármas-Körös ezen szakaszán továbbra is rendkívüli az árvízvédelmi készültség.

A Tisza a felső és középső szakaszán Szolnokig apad. Alatta a déli országhatárig túl van a tetőzésen, de nagyon lassú az apadás: Szolnokon a Tisza a tetőzés óta 3 centimétert, Csongrádnál 8 centimétert, Szegednél 5 centimétert apadt. A Duna alsó szakaszán vasárnap 18 órakor megszűnt a készültség.

Tart a készültség

A folyók fővédvonalain összesen 1994 kilométer hosszon van készültség, melynek 70 százaléka harmadfokú, vagy rendkívüli fokozat. Rendkívüli készültségi fokozat van 793 kilométer védvonalon a Tisza folyó Kisköre és a déli országhatár közötti szakaszán, továbbá a Zagyva, és a Maros folyó torkolati védelmi szakaszain, valamint a Hármas-Körös teljes hosszán.

Harmadfokú a készültség a Tiszán a Tokaj és Kisköre között, a Berettyó alsó és a Sebes-Körös torkolati szakaszán, valamint a Hortobágy-Berettyón összesen 603 kilométer védvonalon. A középső és az alsó Tisza, valamint a Körösök töltéseinek mentén tovább gyarapodtak az árvízi jelenségek: buzgárok, csurgások, felpuhulások és mentett oldali rézsűcsúszások. A jelenségeket fokozottan figyelik a védekezésben résztvevők, és ahol szükséges beavatkoznak.

Árvízi jelenségek
Csurgás

A gátba bejutott víznek a mentett oldali rézsűben, altalajban vagy töltésköröm közelében való koncentrált kilépése. Kéregcsurgásnak (vagy kontúrcsurgásnak) nevezik azt az árvízi jelenséget, amikor a töltésbővítéseknél az összeépítési réteg határa mentén alakul ki csurgás. Talpcsurgásnak nevezzük a töltésalapozás mentén kialakuló csurgásokat. A csurgások a töltések inhomogenitására vezethetők vissza, általában lépten-nyomon fellépnek az árvízvédelmi töltések mentett oldali rézsűjében, illetve a mentett oldali körömben. Veszélyes járatos erózióvá fejlődhetnek. A csurgás túlfejlődése következtében rézsűcsúszások keletkezhetnek, illetve a csurgás átmérőjének bővülése gátszakadássá fejlődhet.

Buzgár

Az árvízvédelmi gátak legveszélyesebb jelensége. A töltésre ható egyoldalú hidrosztatikus nyomás következtében a mentett oldalon alulról fölfelé ható áramlásból kialakult koncentrált vízfeltörés, ami a vízáteresztő réteg finomszemcséjű anyagával keveredve jelenik meg.

Szivárgás

A töltés folyó felöli oldalát borító árvíz a nyomás hatására igyekszik a töltéstestbe, illetve az altaljba behatolni. Mivel abszolút vízzáró talaj nincs, a víz a gát anyagának pórusait bizonyos idő alatt kisebb-nagyobb magasságig kitölti, azokban a mentett oldal felé mozog. Veszélyessé akkor válik, amikor a gáttest teljes keresztmetszetében átnedvesedik, és a szivárgó víz a mentett oldalon megjelenik, azaz a töltés átázik. A vízzel telített töltés állékonysága kisebb, mint a száraz vagy nedves töltésé. Következménye akár gátszakadás is lehet.

(forrás: ovf.hu)