Vilma
-7 °C
4 °C

Életfogytiglan 'haramia, útonálló, kegyetlen' gyilkosságért

2004.05.24. 16:12
A nem jogerős ítélet szerint leghamarabb harminc év múlva szabadulhat az a két vádlott, akik brutális módon meggyilkolták az őket felbujtó nő férjét. A bosszúszomjas feleségre tizenöt év fegyházbüntetést szabott ki a Fővárosi Bíróság.
Bűnösnek találta a Fővárosi Bíróság azt a négy vádlottat, akik a vádirat szerint előre kitervelten, különös kegyetlenséggel megölték az elsőrendű vádlott férjét. A gyilkosság 2003. január 23-án történt, miután P. Ferencné megbízta a harmad és negyed rendű vádlottakat, hogy "csinálják ki, intézzék el" férjét, akitől már régóta szenvedett. Mint tanúvallomásából kiderült, házassága P. Ferenccel 2000-ben megromlott, a férfi többször is bántalmazta, olykor kiskorú gyermekeiket is; emellett viszonyt folytatott más nőkkel is. A kapcsolatból menekülni vágyó nő elköltözött férjétől, de úgy érezte "valamit, valamilyen fomában" vissza kell fizetnie az agresszív férfinak.

Pénzt ígért

A feleség 2002-ben ismerkedett meg a másodrendű vádlottal, akivel szorosabb kapcsolatba is került. A férfitől 2002 novemberében kért segítséget terve megvalósításához. Gy. Roland ígéretet tett arra, hogy szól két ismerősének - az egy csapatban futballozó L. Pálnak és M. Zoltánnak - akik végül százötvenezer forint ellenében elvállalták, hogy "segítenek" a nőnek. A rendőrségen tett, majd a bíróság előtt visszavont vallomásaik szerint, a harmad- és negyedrendű vádlottak kezdetben azt állították, hogy a nő egyértelműen gyilkosságra szólította fel őket. Ugyanezt vallotta a közvetítőként közreműködő másodrendű vádlott is, míg a nő amellett tartott ki következetesen, hogy ő "csak" megveretni akarta férjét. A két "végrehajtó" később módosította vallomását, igazodva az elsőrendű vádlott által elmondottakhoz.

"Verekedéshez lesz"

A bíróság által rekonstruált történet szerint, a vádlottak a gyilkosság napján találkoztak egy kávézóban, ahol P. Ferencné ötvenezer forintot adott előzetesen a két férfinak, valamint egy fényképet a férjéről. A két férfi egy plázában tőrt és baseballütőt vásárolt, ez utóbbiból az eladó javaslatára fekete színűt, mivelhogy "verekedéshez lesz", és azon nem látszik meg a vér.

A találkozó után a nő egy negyedik kerületi autóiskolához csalta a férjét, akivel az északi összekötő vasúti hídra sétált. L. Pál és M. Zoltán követte őket, majd egy alkalmasnak látszó helyen L. Pál a férfit bal halántékánál az ütővel nagy erővel fejbe verte. Az önmagában is halálos ütéstől a földre kerülő férfit a negyed rendű vádlott négyszer szúrta meg a tőrrel: külön-külön is végzetes sérüléseket okozva az áldozat légcsövén, tüdején és máján. Mindeközben L. Pál tovább ütlegelte a férj fejét, "lezárásként" akkora erővel sújtva le, hogy az utolsó ütéstől az ütő hosszában kettérepedt. A férfi perceken belül meghalt, életét az időben érkező orvosi segítség sem menthette volna meg.

Életfogytig fegyház - nem jogerősen

A bíróság bűnösnek találta az első rendű vádlottat előre kitervelt, nyereségvágyból elkövetett emberölésre való felbujtásban, és ezért tizenöt év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként tíz évre eltiltotta P. Ferencnét a közügyek gyakorlásától. A közvetítő kapocsként szereplő Gy. Rolandot ugyanazon bűntett miatt tíz év fegyházbüntetést, és öt év közügyektől való letiltást kapott. L. Pál, harmad rendű és M. Zoltán negyed rendű vádlottakra előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben mint társtettesekre életfogytig tartó fegyházbüntetést szabott ki a bíróság, ők legkorábban harminc év múlva kerülhetnek feltételesen szabadlábra.

Az ítélet indoklásakor a bíró kifejtette, hogy nem fogadta el az elsőrendű vádlott védekezését, ami szerint a nő "csak" megveretni akarta férjét. A bíró bizonyítottnak találta, hogy a "haramia, útonálló, garázda, különösen kegyetlen" módszerrel dolgozó megbízottak korábban tett vallomásai, és a Gy. Roland által elmondottak is ennek az ellenkezőjét támasztották alá, mint ahogy az sem véletlen volt, hogy a bűncselekményhez beszerzett eszközök ölésre alkalmasak voltak.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész az első és másodrendű vádlottak esetében súlyosbításért fellebbezett, míg az első rendű vádlott védője felmentésért, a többi vádlottt enyhítésért nyújt be fellebbviteli kérelmet. A jogerős ítélet meghozataláig a négy vádlott előzetes letartóztatásban marad.