Romániában a hadsereget is bevetik a madárinfluenza ellen

2005.12.09. 19:17
A múlt héten a Krím-félsziget északi részén több faluban észlelték a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1-es vírusát. Csütörtökön azonban már a középső területeken is kimutatták a járványt. Jelenleg összesen kilenc települést érint a járvány, de baromfielhullásról további 17 faluból érkezett jelentés. Románia legfelsőbb védelmi tanácsának legutóbbi ülésén elhatározták, hogy szükség esetén a fegyveres erők állományát is bevetik a járvány terjedésének feltartóztatásába.

Megerősítették pénteken az ukrán egészségügy hatóságok, hogy a Krím-félszigeten a madárinfluenza újabb kórokozóit mutatták ki, és azt is közölték: a kór az eddigieken kívül más térségekre is átterjedt.

A múlt héten a félsziget északi részén több faluban észlelték a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1-es vírusát. Csütörtökön azonban már a Krím középső területein is kimutatták a járványt. A tesztet Vlagyimir orosz város laboratóriumában végezték el - közölte a moszkvai szövetségi állategészségügyi szolgálat vezetője.

A vírusok főként mocsaras területeken tenyésznek. A jelenlegi helyzet szerint összesen kilenc települést érint a járvány, de 17 faluból érkezett jelentés baromfielhullásról. Múlt szombat óta, amikor a Krímben először mutatták ki a H5-ös vírustörzs jelenlétét, több mint 35 ezer szárnyast semmisítettek meg, és 1504 helybelit helyeztek orvosi megfigyelés alá.

Romániában is terjed a H5N1

Az emberre is veszélyes H5N1-es madárinfluenza-vírus jelenlétét igazolták vissza egy újabb romániai településen a weybridge-i (Nagy-Britannia) laboratóriumból pénteken. Az Al-Duna menti Braila megye Scarlatesti nevű falujából a weybridge-i laboratóriumba küldött biológiai mintában is ugyanazt - az emberre is veszélyes - H5N1-es madárinfluenza-vírust mutatták ki, mint a közeli Duna-deltai településeken novemberben felfedezett, és azóta felszámolt fertőző gócokban. Ezzel ötre növekedett a megyében madárinfluenzával fertőzött gócok száma.

Közben egybehangzó román hírforrások arról számoltak be, hogy az illetékes román hatóságok folyamatos erőfeszítésekkel igyekeznek gátat vetni a veszélyes kór terjedésének. Ebből a célból a szomszédos Tulcea megyei Agighiol nevű településen például az állategészségügyi, rendőrségi és csendőrségi személyzet mellett a közelben levő babadagi katonai támaszpont ötven katonája is bekapcsolódott a fertőzésgyanús háziszárnyas-állomány begyűjtésébe és kiirtásába, elégetésébe.

Mivel Románia legfelsőbb védelmi tanácsának legutóbbi ülésén elhatározták, hogy szükség esetén a fegyveres erők állományát is bevetik a járvány terjedésének feltartóztatásába és a fertőző gócok felszámolásába, román sajtóforrások nem zárják ki a madárinfluenza elleni hadjárat további militarizálását.

Az illetékes román hatóságok a Duna-deltával szomszédos megyékben szigorítják a megelőző állategészségügyi intézkedéseket, fokozzák a háziszárnyas-állomány egészségi állapotának ellenőrzését, más vidékekről is szakembereket vezényeltek a térségbe, szigorítják a fertőzöttnek bizonyult települések köré vont vesztegzárat. Ezzel egyidejűleg a helyhatósági szervek nagy mennyiségű élelmiszersegélyeket irányítottak a külvilágtól elzárt települések lakossága számára.

Magyarország növeli az oltóanyaggyártó kapacitást?

A magyar kormány úgy döntött, hogy növelni kívánja a madárinfluenzával kapcsolatos magyarországi oltóanyaggyártó kapacitásokat, s egyben lehetőséget ad a tagállamoknak, gyártó cégeknek, hogy megállapodás esetén a magyarországi know-howt átvegyék - közölte kollégáival Rácz Jenő egészségügyi miniszter pénteken Brüsszelben az EU-tagországok egészségügyi minisztereinek tanácskozásán, ahol a madárinfluenza kérdése volt az egyik fő napirendi pont.

Rácz Jenő az MTI tudósítójának elmondta, a tanácskozáson beszámolt a magyarországi felkészülésről, valamint a vírus elleni oltóanyag kifejlesztésére végzett kísérletekről. Egyes miniszterek a tanácskozáson felvetették, hogy ne csak minden egyes tagország raktározzon készleteket a vírusellenes szerekből, hanem 2006-ban az Európai Unió is hozzon létre egy központi tartalékot. Ez - mint Rudy Demotte belga miniszter közölte - arra szolgálna, hogy az EU segíteni tudjon, ha határai mentén törne ki járvány, vagy ha olyan tagországban, ahol nem sikerült elég vírusellenes szert összegyűjteni, de nem adna felmentést a készletezési kötelesség alól egyetlen tagállamnak sem.