Hetvenhétezer áldozatot követeltek tavaly a katasztrófák
Harmincötezer európait vitt el a csendes gyilkos
A természeti csapások nemcsak a szegényebb országokban szednek áldozatokat nagy számban, hiszen például Európában a tavalyi hőhullámban harmincötezren haltak meg. A jelentésben "csendes és láthatatlan gyilkosnak" nevezett hőség különösen Franciaországot sújtotta, ahol tizenötezren haltak meg a hőség okozta egészségügyi problémák miatt.
Mindenekelőtt az időseket viselte meg a szokatlanul magas hőmérséklet, a halálos áldozatok 70 százaléka a hetvenöt évesnél idősebb korúak közé tartozott.
A Vöröskereszt szerint tavaly az iráni Bam városát leromboló januári földrengés volt a második legpusztítóbb katasztrófa a világon, mert a földmozgás következtében harmincezren haltak meg.
A katasztrófák száma egyre nő
A jelentésben megállapították, hogy az utóbbi években folyamatosan növekszik a katasztrófák száma: 1994 és 1998 között évente átlagosan 428 katasztrófa történt, míg 1999 és 2003 között már 707. A természeti katasztrófák sorában például 1960-tól 2003-ig hétszeresére nőtt az időjárási, míg ötszörösére a geofizikai okokra visszavezethető katasztrófák száma.
A jelentés készítői úgy vélik, hogy rosszul készítik fel a lakosságot a katasztrófákra. A Vöröskereszt szerint mindenekelőtt a helyi segítségnyújtási hálózatokat és szervezeteket kellene fejleszteni. Éppen az iráni földrengésre hivatkozva emelték ki, hogy a helyiek percekkel a földmozgások után megkezdték a mentést, s így tíz keresőkutyával 157 ember életét tudták megmenteni. A 27 országból érkezett 34 mentőcsapat viszont már csak 22 embert tudott kimenteni a romok alól.
Egy nemzetközi mentőcsapat bevetése körülbelül ötvenezer dollárba kerül, ám ugyanekkora összeg két évig elegendő a helyi mentőcsapatok kiképzésére és felszerelésére.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
