Jusztina
11 °C
22 °C

Egyiptom megsértődött a Világ hét csodája szavazásán

2007.01.27. 11:45
Az egyiptomiaknak nagyon rosszul esett, hogy a Világ hét csodája szavazásra felvették a gizai piramist is, pedig ez az egyetlen az ókori hét közül, ami fenmaradt. Sértődöttségükben ott szivatják a szavazás szervezőjét, Bernard Webert, ahol tudják.

Egyiptomban hűvös fogadtatás várta a versenyt kezdeményező Bernard Webert, pedig a világ hét új csodájáról a világ minden részén voksoló 24 és fél millió ember eddig is minden idők hét világcsodája közé sorolta a gízai piramist.

Kairót az háborította fel, hogy a véleménynyilvánítás kezdeményezői egyáltalán felvették a listára a piramisokat. Zahi Havasz, az egyiptomi műemlékek főfelügyelője sértődötten nyilatkozott a sajtónak: "A gízai piramis az egyedüli, amely a mai napig fennmaradt az ókori világ hét csodája közül, igazán nincs szüksége erre az összhasonlításra, ez egyszerűen groteszk ötlet". Faruk Hoszni egyiptomi kulturális miniszter a maga részéről értelmetlennek minősítette a kezdeményezést, és azzal vádolta a felmérést kezdeményező kanadai-svájci Bernard Webert, hogy "saját magát akarja reklámozni ilyen módon".


Piramis vadászrepülőkkel

Mindenhonnan kitiltva

"Bevallom, ilyesmi sehol a világon nem esett meg velem" - jelentette ki elhűlve a szvazás szervezője, amikor a héten megérkezett Egyiptomba, ahol minden hivatalos kapu bezárult előtte: a piramisok közelében tervezett sajtóértekezletet, de az utolsó pillanatban a szállodában, ahol találkozni akart az újságírókkal, nem találtak erre a célra termet. Az AFP videósainak egy antiterrorista szabályra hivatkozva megtiltották, hogy filmezzék a látogatás eseményeit. Ezzel szemben decemberben Jordániában maga a Rania királynő fogadta és elmondta, őszinte örömére szolgált, hogy a petrai nabateus barlangtemplomok felkerültek a listára.

Csodák

Az ókori világ legnevezetesebb építményeit, az eredeti hét csodát, egy görög költő és utazó, a szidóni Antipatrosz szedte csokorba a Földközi-tenger vidékéről. Az időszámításunk előtt két évszázaddal készült listán Szemirámisz függőkertje, az alexandriai világítótorony, Pheidiász Zeusz-szobra, Kheopsz fáraó piramisa, a rodoszi kolosszus, az efezoszi Artemisz-templom és a halikarnasszoszi mauzóleum szerepelt.

A top 21-be különböző korú remekművek jutottak be, a legidősebbek között a Stonehenge, a húsvét-szigeti kőfejek, az egyiptomi piramisok, a legfiatalabbak közül a sydney-i operaház, a párizsi Eiffel-torony, illetve a New York-i Szabadság szobor versenyez a hétbe kerülésért.

Bernard Weber, aki valaha Federico Fellini, a néhai olasz filmrendező asszisztense volt, 2000-ben javasolta, hogy válasszák ki azt a hét világcsodát, amelyet ma tekinthet annak a világ - az ókori világ hét csodájának mintájára. Külön internetes portált hozott létre new7wonders.com címen, azt fejtegetve, hogy ez az első globális szavazás a "kulturális sokféleség" jegyében. Eddig 24,5 millió választ kapott. Az internetes voksolásról szóló elismervény 2 dollárba (380 forint) kerül, ugyanennyibe az SMS révén történő állásfoglalás. Az ókori világ hét csodája közül a Szemirámisz babiloni függőkertje, Zeusz olümposzi szobra (Pheidiász műve), a ródoszi Kolosszus, az epheszoszi Artemisz-templom, a halikarnasszoszi mauzóleum és az alexandriai világítótorony elpusztult, csak a gízai Nagy-piramis maradt meg - és be is jutott a "döntőbe": az eredeti 77 közül egy éve megmaradt 21 "új világcsoda" közé. Weber azt mondja, gondolt arra, hogy kihagyja a választásra felajánlott csodák közül, de ettől eltekintett, mert "az internetezők úgyis megjelölték volna a piramist".

Egyiptom elleni összeesküvés

A 21-es mezőnyben, amelyről a Federico Mayor volt UNESCO-főtitkár vezette zsűri döntött egy éve, szerepel többek között a párizsi Eiffel-torony, a kínai Nagy Fal, a New York-i Szabadság-szobor, az agrai Tádzs Mahal, a római Colosseum, az athéni Akropolisz, a perui Macchu Picchu és a sydneyi operaház. Webert eddig a "csodák" országaiban mindenütt melegen köszöntötték, legfeljebb Párizsban fogadták kissé hűvösen blogjának azt az észrevételét, hogy az Eiffel-torony liftje "a toronyban termelődő szemét szállítására is szolgál", Németországban pedig vitát keltett a Neuschwanstein kastély kijelölése: szemére vetették, hogy Bajorország "őrült királyának, II. Lajosnak" a palotájáról van szó.

Az egyiptomi felháborodáshoz azonban semmi eddigi nem volt fogható. Szájjed al-Naggar, az al-Akbar című központi lap publicistája például egyszerűen "Egyiptom és az egyiptomi civilizáció elleni összeesküvésnek" minősítette a "világ hét új csodájának" kijelölését.

A hét új világcsodát, illetve az arról szóló internetes szavazás végeredményét Lisszabonban jelentik be, 2007 július 7-én.