Nem rágalmazás
Péntek László, a bírói tanács elnöke az ítélet indoklásában elmondta: téves volt az elsőfokú bíróság álláspontja, amely rágalmazásnak minősítette a tettet. Mint mondta, a Büntető törvénykönyv szerint az követ el rágalmazást, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.
A bírói tanács elnöke hangsúlyozta, a "zsidó kurva" kifejezés nem tényállítás. A kifejezés negatív társadalmi értékítéletet hordoz magában, és mindkét szó ebben az összetételben ténytartalom nélküli gyalázkodó kifejezésnek felel meg egy adott helyzetben. "A sérelmezett két szóval részben származásra utalva olyan negatív értékítéletet fogalmazott meg a vádlott, ami alkalmas a becsület csorbítására" - mondta a tanács elnöke.
Az élőbeszéd lehet tűz
Péntek László - a Csemegi Károly jogtudós által nevével fémjelzett, 1878-ban elfogadott első büntető törvénykönyv, a Csemegi-kódex indokolására utalva - hangsúlyozta, az élőbeszéd lehet "tűz, amivel sok mindent fel lehet gyújtani, ám eloltásához szükséges az állam büntetőjogi beavatkozása". A jelenlegi jogi szabályozás is alkalmas arra, hogy büntesse a társadalmilag elítélendő megnyilvánulásokat, például a becsületsértést - hívta fel a figyelmet a tanács elnöke az ítélet indoklásában. Ezért döntött a bíróság a vádlott elmarasztalása mellett, ugyanakkor figyelemmel korábbi kifogástalan életvitelére, csak figyelmeztetésben részesítette.