Máté, Mirella
10 °C
13 °C

A hajléktalanok kétharmada elvált apa

2007.09.03. 18:07
Látványos akciók helyett az elvált apákat hátrányosan érintő joggyakorlat és az elavult jogszabályi környezet megváltoztatására irányuló kitartó erőfeszítést tartja célravezetőnek dr. Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. A civil szervezet becslése szerint Magyarországon az elvált apák egyharmada küzd kapcsolattartási problémákkal, sokan anyagilag is padlóra kerülnek a nem megfelelő jogi szabályozás miatt.

Az elvált apák brit szervezete, a Fathers 4 Justice rendszeresen a címlapokra kerül figyelemfelhívó akcióival. Önökről kevesebbet hallani, mi ennek az oka?

Mi is használjuk a médiát, de nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a Fathers 4 Justice szélsőséges tiltakozó akciói célravezetőek, sőt tudomásunk szerint ez a nevezett szervezet időszakos feloszlatásához is vezetett. Ha Batman-jelmezben felmásznak valamelyik hídra, vagy rózsaszín porral dobálják a miniszterelnököt a parlamentben, az lehet hogy szenzáció öt percig, de szerintem nem erősíti a társadalmi támogatottságukat. Mi is szerveztünk már tüntetéseket, például az Igazságügyi Minisztérium és a Parlament elé, és ki szoktunk vonulni gyereknapon, május elsején, apák napján, de nem ilyen szélsőséges formában, hanem szórólapokat osztogatunk és foglalkozunk a hozzánk fordulókkal. Nekünk az a célunk, hogy a bennünket érintő jogszabálymódosításoknál megkérdezzenek minket, és figyelembe vegyék a véleményünket, ami egyre gyakrabban meg is történik.

Mondana erre példákat?

Magyarország is aláírta az ENSZ gyermekjogi dekrétumát, abban az van lefektetve hogy a szülőknek egyenlő jogaik vannak a gyerekeikhez, a gyerekeknek joguk van a külön élő szülőhöz, és hogy a szülőket a válás után is azonos, közös szülői felügyeleti jog illeti meg. Ez részben az Egyesület javaslatára 1995-ben meg is jelent a magyar családjogi törvényben. Javaslataink részben bekerültek az 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvénybe, és a végrehajtási jogszabályokba is. Különösen a kapcsolattartásra vonatkozóan, az államigazgatási eljárási törvényben például növekedtek a külön élő szülő kapcsolattartásának akadályozását sújtó bírságok. De mivel azt tapasztaltuk hogy sokszor ez sem elég hatékony, azt javasoltuk hogy ennek legyen büntetőjogi szankciója is. A kapcsolattartás akadályozása 2005 óta bűncselekmények minősül. Most napirenden van a polgári törvénykönyv felülvizsgálata, ennek egy fontos része szintén családjogi vonatkozású, itt is véleményt nyilvánítunk.

Tehát a magyar családjogi rendszer ma már megfelel a nemzetközi gyakorlatnak?

Az 1950-es nemzetközi gyakorlatnak bizonyos fokig megfelelt, de a 21. századi elveknek még nem igazán. Ugyanis azóta az angolszász országok után az Európai Unió országainak jelentős része is fokozatosan bevezette fő szabályként a közös szülői felügyelet intézményét. Ezt először a skandináv országokban fogadták el a hetvenes évek elején, aztán sorban Franciaországban, Németországban, Ausztriában is megváltoztatták a jogszabályokat, és ma már inkább ez tekinthető általánosnak az Európai Unióban.

dr. Hegedűs István szerint az elvált apák nem tájékozódnak időben

Mikor alakult az Egyesület és mik a célkitűzéseik?

Az Egyesület az első civil szervezetek között alakult 1989-ben, ez is jelzi azt a rendkívüli társadalmi problémát amivel az elvált apák nap mint nap szembesültek, amikor hátrányokat szenvedtek a különböző hatósági, gyámhatósági és bírósági eljárásokban. Céljaink közé tartozik a családbarát közfelfogás kialakítása, segítség az apáknak és a gyermekeiknek, kapcsolattartás nemzetközi szervezetekkel, jogszabálymódosítási javaslatok előkészítése, általánosságban az apák érdekeinek a képviselete. A legfontosabb célkitűzésünk jelenleg az, hogy választható lehetőség helyett főszabállyá váljon a közös szülői felügyelet intézménye. A házassági vagyonközösséget szerintünk meg kellene szüntetni, változtatni kell a kapcsolattartás végrehajtási szabályain, és módosítani kellene a gyermektartás letiltásának intézményét is, mert nagyon sok az igazságtalanság ezen a téren. Nem véletlen, hogy a magyar hajléktalanok kétharmada elvált apa: pillanatok alatt utcára lehet kerülni, ha a lakást a másiknak ítélik, ráadásul a gyermektartás miatt hitelt sem tud többé felvenni, aki ilyen helyzetbe került.

Milyen problémákkal fordulnak Önökhöz az elvált apák?

A hozzánk fordulók többségének jogi tanácsadásra van igénye. A legnagyobb gondot a gyermekelhelyezés okozza: kevésbé köztudott, hogy a magyar jog szerint, ha a gyermeket elhelyezik valamelyik szülőnél, akkor a másik szülő felügyeleti jogai szünetelnek. Azt szoktuk mondani, hogy az apa a jogi halál állapotába kerül, mert innentől kezdve olyan, mintha nem is létezne. Semmilyen szempontból nem veszik figyelembe a személyét, véleményét, általában kihúzzák a közokiratokból, például az osztálynaplóból is. Gondviselőként nem szerepel, tehát nem mehet a gyerekkel külföldre, egy orvosi műtétről nem kérdezik meg, és még sorolhatnám. Sajnos az apák általában csak akkor szoktak rádöbbenni ennek a hátrányaira, amikor már megszületett a bírói ítélet vagy egyezséget kötöttek. Sokszor nem tájékozódnak kellő időben, és utólag jönnek rá hogy milyen hátrányokkal jár, ha a gyerek el van helyezve a másik szülőnél, jelenleg túlnyomó többségében az anyánál.

Mi az alternatívája annak, hogy válás esetén a bíróság valamelyik szülőnek ítélje a gyereket, gyerekeket?

Mi abból indulunk ki, hogy a jogrendszernek nem szabad olyan helyzetet teremtenie, hogy az egyik szülő visszaélésszerűen gyakorolhassa a jogait a másik rovására. Ahogy már utaltam rá, részben az Egyesületünk javaslatára került be a családjogi törvénybe a közös szülői felügyelet intézménye. Ez azt jelenti, hogy a külön élő szülő is a szülői jogok teljességét gyakorolhatja a gyerekkel kapcsolatban. Eljárhat az ügyeiben, külföldre viheti. Mi azt szerettük volna ha főszabályként kerül be a törvénybe, de most csak megegyezés esetén választható ez a megoldás. Az utóbbi években egyre több ilyen megállapodást sikerül kötni, úgy néz ki, hogy ez a jogintézmény működőképes.

A közös szülői felügyelet intézménye ellen azt szokták felhozni, hogy csak addig van értelme, amíg az elvált szülők képesek az együttműködésre. Mi történik, ha később megromlik a kapcsolat?

Egy igazságügyi miniszteri rendelet előírja, hogy a közös szülői felügyeletet is végrehajtható módon kell meghatározni, tehát a kapcsolattartást ebben az esetben is szabályozni kell. A hozzánk fordulók esetében minden esetben olyan megállapodást kötünk, amely nem csak a kapcsolattartást, de az iskolai ügyeket, az orvosi kezeléseket, a külföldre utazást és az egyéb jogokat is részletesen meghatározza, így kevesebb vitára van lehetőség a későbbiek során. A bíróság sokszor idegenkedik ettől, mert ez egy részletes, több oldalas megállapodást jelent, mégis sok működő egyezségről kaptunk pozitív visszajelzést. Szerintünk a szülőktől jogilag is elvárható, hogy a gyermekük érdekében a fontos kérdésekben együttműködjenek. Ha ezt nem teszik, annak jogi következményei kell hogy legyenek.

Mit tehet az, aki már elvált, és nem kötött ilyen megállapodást?

Később is bármikor megkötheti, ha sikerül a volt feleséggel vagy élettárssal javítani a kapcsolatot. A kapcsolattartás újraszabályozása érdekében utólag két éven belül a bírósághoz, két év elteltével a gyámhatósághoz lehet fordulni. Kapcsolattartási ügyekben a gyámhatóságnak elvileg harminc napon belül döntést kell hoznia. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy ez gyakran elhúzódik, emiatt 2002-ben országos vizsgálatot kezdeményeztünk. Ennek lett is annyi eredménye, hogy a minisztérium is felismerte hogy nagyon sok probléma van a kapcsolattartások végrehajtásával, és bizonyos jogszabálymódosítások történtek is ezt követően. Mostanában viszont megint elég sok a panasz, hogy egyes gyámhivatalok nem tartják be a törvény által előírt határidőt.

Hányan küszködnek ilyen problémákkal Magyarországon?

Évente körülbelül huszonnégyezer válás van, és ez nagyjából tizenhétezer gyermeket érint. Tehát százezres nagyságrendű az a réteg, akik ezekkel a problémákkal szembesülnek. Ma már minden második házasságot felbont a bíróság, a gyerekek egyharmada pedig élettársi kapcsolatból származik. A házasság intézménye elveszíti a jelentőségét, amivel mi sem értünk igazán egyet, mert biztonságot ad a feleknek és a gyerekeknek is.

A válások mekkora részében van vita a gyermekelhelyezésről, kapcsolattartásról, anyagiakról?

Becslésünk szerint harminc-harmincöt százalékánál. A statisztikák kicsit mást mutatnak, mert ahogy utaltam rá, nagyon sok apa nem tájékozódik idejében, és a nézeteltérések nem a bíróság előtt kezdődnek. Csak később jön rá hogy mit jelent az, hogy lemondott a lakásról, hogy nem lett megfelelően szabályozva a kapcsolattartási joga, hogy nem lettek megfelelően rendezve a viszonyok. Harminc-harmincöt százalék kifejezetten problematikus, ezen túl viták vannak még huszonöt-harminc százalékban, és csak egy elenyésző kisebbség az, ahol a felek között később is gördülékeny módon működik a kapcsolat.

Vannak a válás szempontjából problémásabb társadalmi rétegek?

Ezek a gondok az egyszerű falusiaktól a budai villatulajdonosokig minden társadalmi rétegben előfordulnak - ha az indulatok elszabadulnak, az független az iskolai végzettségtől, és vitára mindig van alap. Ráadásul a jelenlegi jogi szabályozás mellett ehhez a gyerek a legjobb eszköz, mert minden kedvezmény a gyerekelhelyezéshez kötődik, ezért mindenki igyekszik a gyereket megszerezni magának. Ugyanakkor az összes társadalmi probléma azonnal lecsapódik ezen a területen: mikor megszűntek a nagyüzemek, tömegével jöttek hozzánk a fizikai munkások. Ha valamilyen területen válság van, akkor az érintettek között megnő a válások száma, és azok az apák felbukkannak nálunk, most például a közigazgatási dolgozók jönnek.

Vannak felmérések arról, hogy a gyerekekre milyen hatással van ez?

Vannak felmérések, de sajnos nem nagyon gyűrűztek be a jogalkotásba: a gyerekeket nagyon megviseli a válási procedúra, az iskolákban szinte ránézésre kiválogathatók, kik elvált szülők gyerekei. Hiperaktívak, összeférhetetlenek, dekoncentráltak, nehezebben kezelhetők. Sajnos ezek a gyerekek ezt a hátrányt viszik magukkal egész életükben, nehezebb a párválasztásuk, a munkahelyen nehezebben tudnak beilleszkedni, gyorsabban felbomlanak a kapcsolataik. A válás a gyerekeket viseli meg legjobban, és ezt a szülők nagyon ritkán veszik figyelembe.

Mi okozza a legtöbb vitát az elvált szülők között?

A szülői felügyeleti jogok gyakorlása és külön élő szülő, általában az apa kapcsolattartása terén van a legtöbb vita. A gyakran alkalmazott láthatás kifejezés már idejétmúlt, 1987-ben hatályon kívül helyezték. Azóta az intézmény is megváltozott, és a felek vehemenciájától függően sokszor késhegyik menő viták alakulnak ki. Az anyák sem egyformák, van aki megérti hogy a gyereknek szüksége van az apjára, és van aki mindenfélét kitalál hogy ne adja oda. Mi úgy gondoljuk, hogy a jogalkotónak kellene egyértelműbb szabályokat hozni - nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy a magyar bíróság ítélete külföldön könnyebben végrehajtható, mert a kapcsolattartás kérdését ott komolyabban veszik a hatóságok.

Mi lehet indoka az apai kapcsolattartás megtagadásának?

A mi tapasztalataink szerint a személyes indokok a leggyakoribbak: bosszúállás, a helyzet fel nem dolgozása. Gyakran előforddul hogy az anyuka nem tudja feldolgozni hogy az apának új partnere van, vagy hogy ugyan ő volt az aki kilépett a kapcsolatból, de aztán kiderült hogy mégsem tudja új partnerét megtartani. Ilyenkor is a volt férjen próbálnak bosszút állni. Ezeregy esetet tudnék felsorolni, amikor személyes motívumok vannak, ugyanakkor nagyon ritka hogy tényleg az apa személyisége indokolja a gyerekektől való távoltartását.

Megítélése szerint javult vagy romlott az elvált apák helyzete Magyarországon az elmúlt években?

Fokozatosan javul a helyzet, a kis lépések taktikájával könnyebben elérjük céljainkat. Bár keletkeznek új problémák is, azért ha megnézzük hogy tíz-tizenöt évvel ezelőtt milyen volt az elvált apák helyzete és most milyen, óriási különbséget tapasztalhatunk. Mikor megalakult az Egyesületünk, az elvált apa szinte még szitokszónak számított, most viszont már nyugodtan elmehetünk bármelyik minisztériumba, és a javaslatainkat nem söprik le az asztalról, főleg ha ésszerűen indokolni is tudjuk azokat. Hasonló módon az elvált apáknak, mint társadalmi rétegnek már nem kell szégyenkezniük, ma már felvállalható ez az élethelyzet, érvényesíthetik a jogaikat.