Alacsonyan szállnak az autósok az endrődi kanyarban

Talán csak a vakszerencsének köszönhető, hogy nem híresült még el országszerte halálkanyarként a 46-os főút Gyomandrődre – a város endrődi felére – bevezető szakasza. A Körösön átvezető híd előtti útszakaszon ugyanis meglehetősen alacsonyan szállnak az autósok, mint az a Békés Megyei Online februári híradásából is kiderül. A kiugrónak tűnő baleseti statisztika szerint az egyik itt lévő kertbe már tizenhatszor száguldottak bele járművükkel az erre hajtók, az életveszélyes útszakaszon a jelek szerint tarthatatlanok az állapotok. Halálos baleset még nem történt, de abban senki nem bízik, hogy ez mindig is így marad.

A híd a baj

A polgármester, Várfi András szerint a problémát a híd jelenti. Bár Gyomaendrőd közigazgatási területe a Hármas-Körös déli oldalán, még a híd előtt véget ér, a környező holtágaknál épült nyaralók még a városhoz tartoznak. A 39 kilométer hosszan kanyargó 17 holtág által közrezárt területeken – ezeket zugoknak nevezik – megépített nyaralók száma Várfi András becslése szerint nyolcszáz és ezer közöttire tehető, ezek egy részét lakásként használják a helyiek.

Az egyik ilyen zugon, a Templom-zugon vezet keresztül a városból észak, Mezőtúr, Törökszentmiklós felé kivezető 46-os főút, amely Békéscsabát és távolabb a román határt kapcsolja össze a 4-es főúttal, Szolnokkal és azon keresztül Budapesttel. Így jelentős tranzitforgalmat bonyolít le, az autópályát – és így matricavásárlást – elkerülő autósok előszeretettel használják (bár a legnehezebb kamionoknak április 1-jétől már a 4-es főúton is alakítottak ki fizetős szakaszokat).

Sebességmámor

A főútnak ez a félig városi szakasza járda, útpadka és kisebb szakaszokat leszámítva szalagkorlát nélkül kanyarog végig a házak között, olykor harminc-negyven centikre a kerítésektől, gyümölcsfáktól, házfalaktól. Bár a főúton százméterenként van kitéve a 60-as sebességkorlátozó tábla, az autósok ezzel mit sem törődnek.

A hídról lefelé, a városból kihajtó forgalom könnyen felgyorsul 90-100 kilométer per órás sebességre, de a keskeny kanyarokba a másik irányból beeső autósok is csak elvétve tartják be a korlátozást. A legtöbb autós talán ott véti el, hogy túl nagy sebességgel jön ki a kanyarból, a szűk úton nem tudja megtartani a járművet, és vagy egyenesen beleszáll Székely Jánosék kertjébe, vagy a hirtelen ellenkormányzás miatt a szemközti szomszédokhoz csapódik be.

Sokkal több traffipaxos ellenőrzés kellene, mondja a polgármester, és az út mellett lakó, ötvenes asszonyság buzgón helyesel, miközben százzal húznak el a kamionok és személyautók. "Annyi pénzt megkeresnének itt a rendőrök, hogy elkölteni se tudnák" – mondja, és bár tudjuk, olyan országban élünk, amelyikben nem lehet annyi pénzt keresni, abban biztosak vagyunk, hogy ez tényleg jól jövedelmező üzletág lehetne. Negyedóra, húsz percet töltünk ott, ezalatt mintegy ötven autós száguld el mellettünk, és egy kezünkön meg tudnánk számolni, hány megy hatvan körüli sebességgel.

Daráló

A polgármester gyakorlatilag tehetetlen, az út kezelője a Magyar Közút Kht., amelynél legfeljebb azt kérheti a város, hogy a 60-as táblát változtassák 40-esre vagy 50-esre. Kérni kért Székely János is, aki megelégelte, hogy 2001-ben vett házának közvetlen az út mellett lévő kertjében eddig hétszer kötöttek ki hívatlan, általában gyorshajtó, néha vezetés közben elalvó látogatók, akitől vette a telket, kilenccel adta át az ingatlant. Bár a szomszédok nem "büszkélkedhetnek" tizenhat betérő vendéggel, az út mindkét szélén jól látható nyomai vannak az ide-oda becsapódó autóknak.

"Kész szerencse, hogy eddig személyi sérülés vagy haláleset nem volt" - mondja Székely János, de szerinte ez csak a jó szerencsének, vagy talán a kertjében lévő feszületnek, "a gyalogosok védőszentjének" köszönhető. Az ő kérései egyébként jártak némi eredménnyel: az állami közútkezelőtől azt az ígéretet kapta, hogy június végéig szalagkorlátot építenek ki az út mentén, a hídtól a közelben lévő szabadstrandnál lévő kanyarulatig.

A védelemre egyébként mindenképp szükség van, Székely János nyolcéves kisfia gyakran játszik az udvaron a szomszédban lakók gyerekeivel együtt, a kis homokozó alig tíz méterre van a megviselt kerítéstől. A telek szélén egyébként valamikor sövénysor húzódott, de az autók addig borotválták a növényeket, hogy végül csak egy két tuja maradt a kertben. Azt hogy ezek meddig bírják könnyen meg lehet jósolni: az egyiket nem rég darálta le egy autós.

"Ha azon az oldalon lesz szalagkerítés, kell az erre az oldalra is, mert az csak átdobálja majd ide az autókat" - mondja a szomszédasszonya, akinek a gyümölcsfái bánták eddig az autósok figyelmetlenségét, gyorsaságát. Az elmúlt néhány évben neki is hét alkalommal kellett a rendőröket hívnia (az út menti villanyoszlopot csak az elmúlt egy évben kétszer cserélték ki), de még így is jobban járt, mint a szomszédja.

Azt az idős férfit ugyanis meggyőzte az autós, hogy nem kell kihívni a rendőröket, mert nem történt személyi sérülés, a papírokat meg aláírja majd később a rendőrségen. Akkor viszont már azt is letagadta, hogy egyáltalán autóba ült azon az estén, amikor beszakította a kerítést (amelyet azóta sem állítottak helyre).

De minek is tennék? Székely Jánosnak legutóbb 180 ezer forintjába került a vaskerítés behegsztése, gyors fejszámolás, 16 esettel számolva ez már jócskán 2,5 millió fölött lehet. Igaz, őt a biztosítók az autósok felelősségbiztosításának a terhére kifizetik, mivel ő mindig hívja a rendőröket, ha megérkezik a nem várt vendég. "Amikor tárcsázom a rendőrörsöt, és mondom, hogy a hídon túl, már mondják, tudják, hová kell jönni " – mondja. Néhány éve a vaskerítéshez beton alapot épített, mert korábban volt olyan eset, hogy a kárt okozó autós elhajtott. Most már ilyen veszély nincs, aki egyszer áthajt a kerítésén, az ép futóművel aligha ússza meg a dolgot.

Távlati tervek

A város vezetője a szalagkorlát megépítése mellett azt szeretné, ha külön sávon kialakított kerékpárút is lenne az út mellett. Ezen a közeli szabadstrandra kijáró gyerekek, iskoláscsoportok is biztonságosan közlekedhetnének, mondja a polgármester. Most ugyanis a főúton vagy az út mellett gyalogolnak ki a helyiek kedvelt üdülőhelyére, időnként úgy, hogy a biciklisek őket, míg az autósok a gyalogosokat kerülgető bicikliseket kerülgetik.

A város kéri a rekonstrukció előtt álló Körös-híd terveinek átdolgozását is, a most érvényes terv ugyanis csak kétszer 75 centit hagyna a híd két szélén a gyalogos- és a városban elég intenzív kerékpáros-forgalomnak. Ha azonban a hídhoz egy külön kerékpárutas betoldást kellene építeni, az a városnak 160 millió forintjába kerülne.

Erre azonban nincs pénz, a 3 milliárdos költségvetésű önkormányzat a működését ugyan nullszaldósra ki tudja hozni, azonban még a pályázati célú fejlesztésekhez szükséges önerőhöz is hitelt kell felvenniük. Ha a 194 milliós hitelt felvesszük, azzal nagyjából 1 milliárdos fejlesztési támogatáshoz juthatunk, ez a pénz azonban elsősorban belvízmentesítésre kell – mondja Várfai András. Részt vesznek a kerékpárút-építésre kiírt uniós pályázaton is, és bár a Templom-zugban élők akár saját telkükből is adnának, hogy az elkészüljön, a legutóbbi pályázaton azonban elbuktak.

Az igazi megoldás persze az lenne, ha megépülne a 46-os várost elkerülő szakasza. Ez azonban csak a nagyon távlati tervek között szerepel – ismeri el a polgármester. A legoptimistább forgatókönyvek is csak 2015 körülre tervezik a 46-os első, a város nyugatról elkerülő szakaszát. Ez ugyan a zugokban, a Körösök északi oldalán élők problémáit megoldaná, a városét azonban nem: az elkerülő csak a Gyomaendrőd és Szarvas közötti 443-as főútra vinné a forgalmat, amelyről a 46-oson tovább Mezőberény, Békés, Békéscsaba felé igyekvők a város központjába térnének vissza.