Elektromos (fajta)hiba?
Az új Fiat Punto és a csúcsforgalomban tevegelő/elefántozó/zsiráfozó reklámspot bemutatása óta tudjuk, hogy itt egy új faj született. Annyiban még kiegészítésre szorul ez az alaptézis, hogy két azonos kinézetű Puntót legfeljebb a márkakereskedők udvarán lehet látni.
A felszereltség szinte autóról autóra változik. Három és ötajtós, színre fújt lökhárítójú, és motorháztetőig felnyúló egybeszabott hűtőrácsos kisautók furikáznak az utakon. A hátsó lámpasor teljesen a tetőig felnyúlik, a háromajtós karosszériaváltozatnál a lámpatest hátsó sarka szárnyszerűen kiáll. Messziről megismerni, hogy Puntóról van szó, a konkrét különbségek csak néhány lépésről tűnnek szembe.
Az autó külseje a tervezés első lépésében csak virtuálisan, a számítógép képernyőjén létezett. A korábbi kerekítések és ívek helyére szögletek és ívek léptek. A lapos, széles fényszórók üvege ablaküveg-simaságú, mögötte középen pislog az első index tengelyirányban megnyújtott prizmája. A motorháztető közepén a húszas évekből visszahozott márkajelzés trónol: kék alapon ezüst felirat, koszorútól övezve. A cég centenáriumának évében az új Punto kapta meg először ezt a márkajelzést, amely később folyamatosan minden Fiatra felkerül.
Puntóból Magyarhonban hetente több száz darabot vásárolnak. Leggyakrabban az alapmodellt, a 60 lóerős 1.2 literest keresik, lehetőleg teljesen kihagyva a választható pluszfelszereltséget. Pedig az eggyel erősebb Punto (1.2 16v, 80 lóerő) a haladás jegyében a mechanikus-bowdenes közvetítés helyett már elektronikus gázpedált kapott, az alacsony fogyasztású 1.9-es JTD (80 lóerős dízel) pedig hatalmas, 196 Nm-es nyomatékával - ha úgy adódik - sportautóként sprintel.
A kereskedők szerint az emberek teljesen rákattantak az elektromos kormányszervóra, ami persze alapban jár minden Puntóhoz. Ez a fejlesztés egyébként nem valami elvetendő hóbort szüleménye. Az elektromos rásegítés csak akkor pazarolja az energiát, amikor valóban szükség van a kormányrudazat mozgatására. Egyenes haladáskor például nem terheli a motort, szemben az olajszivattyús szervóval, amelynek nem ilyen egyszerű kiiktatni a hajtását.
Az új Puntókba a parkolás megkönnyítésére egy még könnyebb volántekergetést lehetővé tevő üzemmódot is beépítettek. A CITY gomb parancsára azonnal pihekönnyűvé, kisujjal pörgethetővé válik a kormánykerék, és 50 kilométeres sebesség alatt haladva így is marad.
Mármint elméletileg, mert az általunk kipróbált Puntónál (1.2 8v, ELX) a CITY gomb lenyomása teljesen hatástalan maradt, csak az alapszervó működött. Az autó látványosan küzdött a belsejében támadt kisebbfajta elektronikus zűrökkel, annak dacára, hogy csak párszáz kilométer futott a gyártása óta. A kilométer-számláló 409 km-nél leállt, és ezután a sebességmérő sem moccant meg többé. A haladási sebességre empirikus módszerrel, a fordulatszámmérőből lehetett következtetni. Ötödikben 2500/min úgy 95-100 km/h körüli sebességet jelent.
Az autó kézikönyvében igazság szerint ki kellett volna keresni, hogy a júzernek milyen tanácsokat oszt a sok kontrollámpa egyidejű felgyulladásakor. Nem lehet kellemes az új autó megvétele után ilyen hibákkal szembesülni. Természetesen ilyen körülmények között az autó végsebességét vagy az alulkormányzottságot eszünkbe se jutott tesztelgetni.
| Fiat Punto |
| Az öneladó autótípus, aminek igazából még reklám sem kell. Az európai eladási listákon a régi Punto éveken keresztül lenyomott minden riválist, 1995-ben az év autójának is megválasztották. Az 1993-ban indított modell átszabása tulajdonképpen időszerű volt. A konszern attól tarthatott, hogy a korral a lendület és a sikerszéria is végetér. Így tavaly júliusban a 100 éves Fiat az új Puntóval lepte meg magát. Az új jövevény extravagáns vonalairól megoszlanak a vélemények, de a családi hagyományt a sikeresség tekintetében biztosan követni fogja. |
Mivel a fűtési rendszert mechanikus tekertyűkkel lehet állítgatni, fűteni rendesen lehetett, de jeges úton az ABS megmutatta, hogy a visszajelzőlámpa nem viccöl, tényleg hatástalan a blokkolásgátló. Nagyobb sebességgel haladva enyhe zümmögés hallatszott, mint egy távoli repülőgép hangja, lámpánál állva pedig a padlólemezen érezni lehetett a motor rezgését. Egyébként az 1.2-es motor ellenére repült a Punto, száraz úton haladva, és a műszerfalon izzó fényeket elfelejtve azt is lehetett volna gondolni, hogy semmi baja. Ha a sajnálatos meghibásodások elmaradnak, csupa jót kellett volna ebbe a cikkbe írni.
Az autó a saját lábán ment vissza a szervízbe. Az átvizsgálásakor kiderült, hogy a Pesten tapasztalható sózás kicsinálta az ABS jeladóit. A hátsó kerekeknél tényleg feltűnő, hogy a hosszirányú bekötőkaron rögzített fékvezeték és elektromos kábel tompítás nélkül kapja az arcába, amit a kerék mögötte/felette felcsap.
