Malvin
9 °C
25 °C

Elektromos (fajta)hiba?

2000.02.01. 18:48
Az új Fiat Punto és a csúcsforgalomban tevegelő/elefántozó/zsiráfozó reklámspot bemutatása óta tudjuk, hogy itt egy új faj született. Annyiban még kiegészítésre szorul ez az alaptézis, hogy két azonos kinézetű Puntót legfeljebb a márkakereskedők udvarán lehet látni.

A felszereltség szinte autóról autóra változik. Három és ötajtós, színre fújt lökhárítójú, és motorháztetőig felnyúló egybeszabott hűtőrácsos kisautók furikáznak az utakon. A hátsó lámpasor teljesen a tetőig felnyúlik, a háromajtós karosszériaváltozatnál a lámpatest hátsó sarka szárnyszerűen kiáll. Messziről megismerni, hogy Puntóról van szó, a konkrét különbségek csak néhány lépésről tűnnek szembe.

Az autó külseje a tervezés első lépésében csak virtuálisan, a számítógép képernyőjén létezett. A korábbi kerekítések és ívek helyére szögletek és ívek léptek. A lapos, széles fényszórók üvege ablaküveg-simaságú, mögötte középen pislog az első index tengelyirányban megnyújtott prizmája. A motorháztető közepén a húszas évekből visszahozott márkajelzés trónol: kék alapon ezüst felirat, koszorútól övezve. A cég centenáriumának évében az új Punto kapta meg először ezt a márkajelzést, amely később folyamatosan minden Fiatra felkerül.

Puntóból Magyarhonban hetente több száz darabot vásárolnak. Leggyakrabban az alapmodellt, a 60 lóerős 1.2 literest keresik, lehetőleg teljesen kihagyva a választható pluszfelszereltséget. Pedig az eggyel erősebb Punto (1.2 16v, 80 lóerő) a haladás jegyében a mechanikus-bowdenes közvetítés helyett már elektronikus gázpedált kapott, az alacsony fogyasztású 1.9-es JTD (80 lóerős dízel) pedig hatalmas, 196 Nm-es nyomatékával - ha úgy adódik - sportautóként sprintel.

A kereskedők szerint az emberek teljesen rákattantak az elektromos kormányszervóra, ami persze alapban jár minden Puntóhoz. Ez a fejlesztés egyébként nem valami elvetendő hóbort szüleménye. Az elektromos rásegítés csak akkor pazarolja az energiát, amikor valóban szükség van a kormányrudazat mozgatására. Egyenes haladáskor például nem terheli a motort, szemben az olajszivattyús szervóval, amelynek nem ilyen egyszerű kiiktatni a hajtását. Az új Puntókba a parkolás megkönnyítésére egy még könnyebb volántekergetést lehetővé tevő üzemmódot is beépítettek. A CITY gomb parancsára azonnal pihekönnyűvé, kisujjal pörgethetővé válik a kormánykerék, és 50 kilométeres sebesség alatt haladva így is marad.

Mármint elméletileg, mert az általunk kipróbált Puntónál (1.2 8v, ELX) a CITY gomb lenyomása teljesen hatástalan maradt, csak az alapszervó működött. Az autó látványosan küzdött a belsejében támadt kisebbfajta elektronikus zűrökkel, annak dacára, hogy csak párszáz kilométer futott a gyártása óta. A kilométer-számláló 409 km-nél leállt, és ezután a sebességmérő sem moccant meg többé. A haladási sebességre empirikus módszerrel, a fordulatszámmérőből lehetett következtetni. Ötödikben 2500/min úgy 95-100 km/h körüli sebességet jelent. Az autó kézikönyvében igazság szerint ki kellett volna keresni, hogy a júzernek milyen tanácsokat oszt a sok kontrollámpa egyidejű felgyulladásakor. Nem lehet kellemes az új autó megvétele után ilyen hibákkal szembesülni. Természetesen ilyen körülmények között az autó végsebességét vagy az alulkormányzottságot eszünkbe se jutott tesztelgetni.

Fiat Punto
Az öneladó autótípus, aminek igazából még reklám sem kell. Az európai eladási listákon a régi Punto éveken keresztül lenyomott minden riválist, 1995-ben az év autójának is megválasztották. Az 1993-ban indított modell átszabása tulajdonképpen időszerű volt. A konszern attól tarthatott, hogy a korral a lendület és a sikerszéria is végetér. Így tavaly júliusban a 100 éves Fiat az új Puntóval lepte meg magát. Az új jövevény extravagáns vonalairól megoszlanak a vélemények, de a családi hagyományt a sikeresség tekintetében biztosan követni fogja.
Bár az ABS és a kézifék visszajelzője folyamatosan égett a műszerfalban, és nem üzemelt a középkonzolba betagolt gyári magnó sem, hibátlannak tűntek az elektromos ablakemelők. Az autó járóképes volt, működtek az indexek és a külső fények. Biztató volt, hogy a motor biztosan beindult, hiszen elromolhatott volna az indításgátló, esetleg a gyújtáskapcsolóba és -kulcsba beépített CODE azonosító ellenőrzése is. A felhasználói kézikönyv szerint utóbbi esetben egy kártyára felírt 4 vagy 6 jegyű számkódot kell beadni a gázpedál ütemes lenyomásával. Szerencsére ezt nem kellett gyakorolni.

Mivel a fűtési rendszert mechanikus tekertyűkkel lehet állítgatni, fűteni rendesen lehetett, de jeges úton az ABS megmutatta, hogy a visszajelzőlámpa nem viccöl, tényleg hatástalan a blokkolásgátló. Nagyobb sebességgel haladva enyhe zümmögés hallatszott, mint egy távoli repülőgép hangja, lámpánál állva pedig a padlólemezen érezni lehetett a motor rezgését. Egyébként az 1.2-es motor ellenére repült a Punto, száraz úton haladva, és a műszerfalon izzó fényeket elfelejtve azt is lehetett volna gondolni, hogy semmi baja. Ha a sajnálatos meghibásodások elmaradnak, csupa jót kellett volna ebbe a cikkbe írni.

Az autó a saját lábán ment vissza a szervízbe. Az átvizsgálásakor kiderült, hogy a Pesten tapasztalható sózás kicsinálta az ABS jeladóit. A hátsó kerekeknél tényleg feltűnő, hogy a hosszirányú bekötőkaron rögzített fékvezeték és elektromos kábel tompítás nélkül kapja az arcába, amit a kerék mögötte/felette felcsap.