Gólyamúzeumra vágynak Kölkeden

A fehér gólya (Ciconia ciconia)

A fehér gólyát (Ciconia ciconia) alapvetően azért találták ki, hogy leplezni lehessen a közösülést, mint gyakran homloktérbe került problémát, és viccesen lehessen behülyíteni az apu lógójáról és anyu mókusáról érdeklődő gyerekhadot. Persze emellett vannak ökológiai funkciói is, amelyből a békák pusztítását említhetnénk elsősorban, amellyel örökre a szívébe zárta a természetidegen nagyérdemű. Eszmei értéke 100 ezer forint, de ennek ellenére az ember mégsem tartozik kifejezett ellenségei közé, hacsak a villanypóznák telepítését, és az olasz vadászok hétvégi akcióit nem tekintjük annak.

Társadalmi presztízsét jelzi, hogy ezen nagytestű, erőteljes, karakteres madarunkról több folkrólszerzemény is megemlékezik. Elég csak a Tankcsapda ,,hidd el, nem tehetek róla, hogy idehozott az a nyomorult gólya" sorait idecitálnunk, vagy éppen Kovács Apollónia repertoárját idéznünk, aki a ,,Dzsalok, dzsalok hazafelé" és a ,,Főzök neked száraz babot" slágerek közé a ,,Gólya, gólya, hosszúlábú gólya" melankolikus dallamait szokta beilleszteni.

Amire van pénz, azt kell csinálni

Csomor Tibor, Kölked alpolgármestere az Indexnek megerősítette, hogy a dalok speciel nem voltak a hivatkozási alapok között, amikor beterjesztette a falu képviselőtestülete elé azt a javaslatot, hogy az üresen álló napközi épületét gólyamúzeummá alakítsák át. Ez két évvel ezelőtti történet, és a vége is jó, ugyanis már az első beterjesztés alkalmával, egy tartózkodás mellett elfogadták az indítványt. A szükséges pénzt a Környezetvédelmi Minisztérium pályázataitól remélik, és úgy tűnik ez meg is lesz, hiszen az első körön már túljutott a javaslat.

- Csinálhattunk volna helytörténeti múzeumot is, de valószínűleg arra nem kaptunk volna támogatást - mondja az alpolgármester, és szerényen meséli, hogy másodállásban polgári természetvédelmi őr, valamint sérült madarak gyógyításával is foglalkozik.

A múzeum

A gólyáról több folkrólszerzemény is megemlékezik

Ennek ellenére a bizalmatlanság már az első mondatában ott lebegett Csomor Tibornak, mondván, ez van olyan jó ötlet, hogy ellopja az irigy közeg, ezért ,,nem biztos, hogy jót tesz neki a nyilvánosság". Kölkeden anyamedveként vigyáznak az ötletekre, és természetesen a gólyákra is, és nem véletlen, hogy az országban, és - tudomásunk szerint a világban is - elsőként itt akarnak gólyamúzeumot alapítani. Erre minden lehetőségük adott, ugyanis az országban második helyen állnak a ,,Kinek van több gólyafészke?" települések közti vetélkedőn, és pepec kis helységet is találtak a terv megvalósításához. A '70-es évek közepén épült napközis otthon falai között nem ez az első közönségcsalogató próbálkozás. Már több vállalkozás is ki akarta aknázni a kölkedi fogyasztói rétegben rejlő lehetőségeket, de eddig mindenki csődbe jutott, és rövidesen bezárt. Így nem csoda, hogy a varroda, a koszorúkészítő, valamint a zoknikészítő üzem kudarca után fel akarják verni a szocreál stílusú aranybányató látogatottsági mutatóit.

Fagyasztóból a vitrin mögé

Ezen a ponton kell megemlítenünk, hogy a tárlaton csupán természetesen meghalt madarak játszhatnak főszerepet, amelyeket többnyire a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őrei találtak. A falu közigazgatásilag 20 ezer hektárral rendelkezik a Park területéből, így adott volt a két intézmény kapcsolata. A kiállított madarak jelenleg a Nemzeti Park fagyasztóládáiban vannak, és arra várnak, hogy a panírozott pulykamellhez hasonlóan kiolvasszák őket. Ebben a hibernált állapotban valószínűleg nem érzik, hogy körülöttük izzik a levegő, hiszen már minden le van zsírozva: nem kell gondolkodniuk, hogy mit kell majd tenni a vitrinek falai mögött. Az Index kiderítette, hogy elsősorban a költési szokásaikat kell prezentálniuk, a spontán elhalálozásukat, ahogy beleakadnak egy nagyfeszültségű drótba, vagy éppen szaporodási szokásaikról kell számot adniuk, és arról a sokat citált jelenetről, amikor röpte közben kikandikál a pólya a szájukból.

A spanyol festő és az internet

Tavaly a Magyar Madártani Egyesület a fehér gólyák évének titulálta az említett tárgyévet, és felhívták a figyelmet arra, hogy míg 1941-ben tizenötezres populáció költött hazánkban, addig mára csupán ennek ötöde választja a hazai lámpaoszlopokat. Kölkeden ebből 17 fészek várja vissza a madarakat minden tavasszal, full service-el persze, és ha ehhez hozzátesszük, hogy vigyázó szempárok kísérik minden szárnycsapásaikat, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a természettől elidegenedő társadalmunk helyes útmutatásokat kap természetvédelemből.

A távolabbi pedig legyen az, hogy a felnövekvő ifjúságunknak a madár nevéről nem egy spanyol festő neve jut majd eszébe, és nem is Gólya Tibor, aki az internet szerint árukiszállító.