Kilövés fenyegeti a balatoni hattyúkat

A hattyúk ürülékükkel és elhullott tollaikkal szennyezik a vizet, zavarják az őshonos nyári ludakat, kendermagos récéket, s előfordul, hogy megtámadják azokat a horgászokat, akik a költőhelyük közelében pecáznak - nyilatkozta Balaton-felvidéki Nemzeti Park ornitológiai és zoológiai felügyelője, Megyer Csaba.

A hattyúk túlszaporodnak a hazai tavakon

A bütykös hattyúk először 1980-ban költöttek a Balatonnál, számuk az azt követő tizenöt évben rohamosan nőtt. A felmérések szerint telente 200-300, nyaranta pedig - az előző évi fiatal és a kóborló állatokkal együtt - mintegy 500-700 hattyú él a tónál.

A költő párok száma elérte a hatvanat, a tojók a tavaszi költési időszakban fészkenként 6-8 tojást is rakhatnak. Megyer Csaba elmondta, hogy az állomány szabályozására tett kísérletek már a kilencvenes évek elején megkezdődtek, amikor bizonyossá vált: a hattyúk túlszaporodnak a hazai tavakon.

A leghatékonyabb módszernek az úgynevezett tojáslakkozás bizonyult. Ennek lényege, hogy a tojásokat környezetbarát lakkbevonattal látják el, mely megakadályozza a tojás levegőzését, s a fióka kikelését. A tojásokat azért kell megtartani, mert ha a tojásokat összetörnék, vagy a fiókákat elpusztítanák, a tojók pótköltésbe kezdenének.

A felügyelő elmondta, hogy az ornitológusok az idén is elvégezték a szükséges "beavatkozásokat"; április végén, május elején repülőgépről felderítették a fészkeket, és mintegy 200-250 tojást láttak el bevonattal.

Megyer Csaba véleménye szerint a közelmúltban kikelt fiókák száma így 50-100 közé tehető. A szakember hangsúlyozta: a szaktárca májusi rendelete nem jelenti automatikusan azt, hogy a bütykös hattyú automatikusan vadászható madárrá vált volna, de szaporulata a jövőben könnyebben szabályozható.

Néhány példány kilövésére - indokolt esetben - még a nemzeti parkok területén is lehetőség lesz, ha erre a természetvédelmi hatóság engedélyt ad.