Nem házasodhatott, mert magyarul mondott először igent
A városházi közalkalmazott így formai hibára hivatkozva visszautasította a házaspárrá nyilvánítást - jelentették be még hétfőn a romániai hatóságok. Vasile Ghermannal szemben feltehetőleg fegyelmi eljárás indul, mivel "hibásan döntött" - kommentálta a történteket Mircea Jorj, a kolozsvári polgármesteri hivatal jogász tanácsadója. A hoppon maradt pár is úgy nyilatkozott, hogy beperelik az anyakönyvvezetőt.
Magyar gyökerek, román állampolgárság, francia identitás
"Azért kezdtem igennel a választ, mert magyar származású vagyok, román állampolgárként folytattam "da"-val, és azért fejeztem be "oui"-val mert francia vagyok" - idézte fel Dombi András a botrányba fulladt ceremónia kritikus pillanatát. "De nem volt ebben semmi előre kitervelt hátsó szándék" - tette hozzá a továbbra is vőlegényi státuszú férfi.
"Ha először "da"-val felel, akkor összeadtam volna őket" - nyilatkozott Gherman, aki állítja, hogy a nap folyamán még egyszer szólította a párt, hogy összeadja őket, de már nyomuk sem volt. Ghermannak egyébként nem ez az első ilyen esete: már kétszer utasított magyar párokat vissza, akik magyarul is igent mondtak az "akarod-e" kezdetű kérdésre. Akkor az egyik pár pert indított, és a bíróság igazat adva nekik 240 ezer forintnyi kártérítésre ítélte a városházát.
A törvény kimondja
Egy 2001-ben elfogadott törvény értelmében az etnikai kisebbségeknek jogukban áll anyanyelvüket használni hivatalos ügyeik intézése közben, ott ahol a népesség több mint húsz százalékát meghaladó arányban élnek - a Bukaresttől mintegy 324 kilométerre lévő Kolozsváron - ahol a hétvégén véget ért a Funar-korszak - pedig meghaladja a húsz százalékot a magyar lakosok aránya.