Mária
-7 °C
3 °C

Fejlesztettek-e atombombát a németek?

2000.03.24. 23:00
Történészek és tudósok máig vitatkoznak arról, hogy Werner Heisenberg, a Nobel-díjas német fizikus, a határozatlansági reláció megfogalmazója (és ezáltal a kvantummechanika atyja) igazat mondott-e második világháborús tevékenységéről. A kutatók elsősorban arra kíváncsiak, hogy milyen szerepet játszott a XX. század egyik legnagyobb elméje abban a kudarcba fulladt próbálkozásban, amelynek a célja egy atombomba kifejlesztése lett volna Hitler megrendelésére.

Werner Heisenberg
Nem tudta vagy nem akarta?
Hosszú évtizedeken át, a vádaskodások ellenére Heisenberg azt állította, hogy - jóllehet megértette az atombomba alapelvét - soha nem gondolt arra, hogy ilyen eszközt építsen, s inkább az atomenergia békés felhasználása felé terelte a német nukleáris programot.

Most, fél évszázaddal a történtek után, a máig megoldatlan kérdést egy színdarabíró vetette fel újra. A brit Michael Frayn művét a jövő hónapban mutatják be New Yorkban, ,,Koppenhága" címmel. Mint arról a The New York Times beszámol, a színdarab felidézi azt a titokzatos találkozót, amelyre 1941 szeptemberében, a háború alatt Heisenberg és Niels Bohr között került sor. Bohr dán tudós, Heisenberg tanítómestere volt, és szintén Nobel-díjat kapott a modern fizika megalapozásáért. (Heisenberg egyszer azt mondta, hogy a matematikát Göttingenben, a fizikát viszont Bohrtól tanulta meg.)

A koppenhágai megbeszélésről keveset lehet tudni, de az bizonyos, hogy szó esett a maghasadás esetleges felhasználásáról - bombaépítéshez. A kérdés csupán az, hogy Heisenberg megpróbált-e kiszedni valamilyen információt a dán Bohrtól a szövetségesek kutatásairól. Az is felmerült, hogy Heisenberg biztosítani akarta Bohrt arról, hogy a németeknek esélyük sincs egy ilyen szerkezet megépítésére, és tette ezt azért, nehogy Amerikában kifejlesszenek egy bombát.

Bohr, aki 1962-ben halt meg, nem sokkal a találkozó után azt állította, hogy Heisenberg megpróbált információkat szerezni tőle, sőt a dán tudós figyelmeztetett arra, hogy a németek megépíthetik a bombát. Heisenberg - aki a háború után ellenezte az atomfegyverek kifejlesztésére irányuló kutatásokat - szerint ellenben Bohrral azt vitatták meg, visszautasíthatják-e a világ fizikusai azt, hogy ilyen fegyvereket kreáljanak, hatalmas anyagi és iszonyú emberi áldozatok árán.

Totálisan rossz elképzelések
Sok történész és tudós arra emlékeztet, hogy Heisenberg története ellentmondásos. Különösen azért inkonzisztens, amit a német tudós állít, mert az elemzők szerint sokkal kevesebbet értett meg a háború idején a bomba működési elvéből, mint amennyit később állított. Ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy Heisenberg nem morális okokból hagyott fel a bombaépítéssel, hanem tudatlansága miatt - állítja a New York Times.

Az amerikai lap állításával szemben azonban meg kell jegyezni, hogy Heisenberg tagja volt annak a ,,Szerda Társaságnak", amelynek más résztvevői a Hitler elleni összeesküvés tevékeny szereplői voltak, így joggal vethető fel a tudatlanság mellett esetleg más magyarázat is arra, hogy a német fizikus és társai - köztük Otto Hahn, a maghasadás felfedezője - miért nem tudtak atombombát kreálni.

A Koppenhága című színdarab amerikai bemutatója előtt Dr. Brian Schwartz, a New York-i városi egyetem tanára egy szimpóziumot hívott össze, amelynek témája a nevezetes koppenhágai találkozó. A mostani konferencián két olyan tudós is részt vesz majd, akik személyesen közreműködtek (az amerikai) atombomba megépítésében.

Az egyik John Wheeler, a Princeton Egyetem 89 éves professzora, aki az uránium hasadásáról 1939-ben írt közös cikket Niels Bohrral, a másik pedig a 93 éves Hans Bethe, a Nobel-díjas fizikus, aki a Manhattan-projekt után a fegyverkorlátozás egyik legerőteljesebb támogatója lett a Cornell Egyetemen.

Dr. Bethe az elméleti atomfizika egyik megalapozójaként elmondta a New York Times-nak: Heisenberg és német munkatársai között lezajlott, titkosan rögzített beszélgetések azt bizonyítják, hogy a kvantummechanika atyjának ,,totálisan rossz" elképzelései voltak az atombombáról. Ugyanakkor Bethe védelmébe is vette a német tudóst: tévedései ugyanis azt mutatják, hogy soha sem gondolt komolyan egy bomba megépítésére, vagyis nem a ,,tudatlanság" akadályozta meg a konstrukció kivitelezésében.

Amerikai atomkísérlet 1946-ban
Ők megtették
Bethe felidézi: 1948-ban Heisenberg azt mondta neki, a fő célja néhány fiatal fizikus megmentése volt a háborútól, azáltal, hogy az uránium-projektben alkalmazta őket. Bethe szerint ez valóban így is volt, néhányan ígéretes tehetség ily módon vészelte át a világháborút.

A The New York Times megjegyzi azt is, hogy Heisenberg patriotizmusa ellenére soha nem volt a nácik híve, sőt fel is lépett a ,,zsidó tudomány" elleni támadásaikkal szemben, például azzal, hogy továbbra is tanította Einstein relativitáselméletét. A német tudós alkalomadtán segített olyan kutatóknak, akiket üldözött a Harmadik Birodalom. A háború után a szövetségesek mégis internálták Heisenberget és munkatársait, s egy angliai udvarházban lehallgatták a fogva tartott atomtudósok beszélgetéseit. Fontos szempont volt ekkor a nyugati győztes hatalmak számára az is, hogy az oroszoktól minél inkább elszigetelve tartsák a feltételezett német bombafejlesztőket.

Összegzésképpen a határozatlansági (bizonytalansági) reláció megfogalmazójával kapcsolatban csak egyetlen dolog bizonyos: a bizonytalanság.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!