Emőke
8 °C
19 °C

'Kényelmes tempóban' reagáltak a Helios vészhelyzetére

2005.08.23. 13:32
A felszállás után tizenegy perccel beszéltek utoljára a ciprusi és görög légiirányítók a Helios Athén mellett lezuhant Boeingjével. A légiirányítóknál már csak a vészhelyzetre reagáló görög légierő volt kényelmesebb, a vadászgépek a riasztás után egy órával értek csak a repülő mellé.

Továbbra sem tisztázódtak a Helios légitársaság Athén közelében lezuhant gépe katasztrófájának okai. A gép adatrögzítő berendezéséből azonban sikerült rekonstruálni a repülő utolsó útjának naplóját. A most közölt adatok a Boeing 737-es repülésiadat-rögzítőjéből (FDR) származnak, az időpontokat görög idő szerint közöljük.

09:05 A Helios Lárnaka-Athén járata öt perccel a tervezett időpont után felszáll.

09:11 A pilóták tájékoztatása szerint gondok vannak a gép légkondicionálásával.

09:1? Ahogy a gép tizennégyezer láb (4270 méter) magasba ér, a pilótafülke magassági vészjelzője aktiválódik. A jelzést a pilóták a repülés ideje alatt nem kapcsolják ki. A jelzés később magától kikapcsolódik, ahogy a gép tízezer láb alá süllyed.

09:16 Az utolsó rádiókapcsolat a pilótákkal. A gép 22 000 láb (6705 méter) magasságban repül ekkor.

09:24 A gép eléri az FL 340-es utazómagasságot, azaz 34 000 lábon (10 360 méteren) repül. Valószínűleg robotpilóta vezeti az előre programozott Repülésirányítási rendszer (FMS) adatai alapján.

09:35 A ciprusi légiirányítás utasítja a pilótákat, hogy lépjenek kapcsolatba Athénnal, mert elérték a körzethatárt.

09:37 A repülő belép az athéni reptér légiirányítási körzetébe. A radarkép szerint a repülő a menetrend szerint, az előírt magasságon repül.

10:07 Az athéni reptér irányítói megpróbálnak kapcsolatba lépni a repülővel, mert annak már meg kellett volna kezdenie a süllyedést.

(körülbelül) 10:20 A gép Kea szigete fölött körözni kezd, feltehetően még mindig robotpilóta irányítja a gépet az FMS adatai alapján.

10:25 Az athéni reptér értesíti a kutató- és mentőalakulatokat.

10:30 Értesítik a görög védelmi minisztert és a légierőt.

(kb.) 10:55 Két F-16-os száll fel a repülő megvizsgálására.

(kb.) 11:25 A két F-16-os egy méterre megközelíti a Boeing 737-est. A vadászpilóták jelentése szerint a gépen nincs pilóta, a másodpilóta a kormányra borulva fekszik, az utastérben a plafonból oxigénmaszkok lógnak. A vadászpilóták nem látnak mozgást a pilótafülkében.

11:50:45 A gép süllyedni kezd. A gépet egy légikísérő vezeti. A hivatalos jelentés szerint az utaskísérőnek csak pár órányi tapasztalata volt, azt is kisgépeken szerezte. Az utaskísérő feltehetően a pilótafülkében található hordozható oxigénpalackokkal tartja magát eszméleténél. A repülő jobbra tér ki addigi körpályájáról, Evvoia szigete felett elhaladva Athén észak-keleti része felé tart.

11:?? A gép motorjai üzemanyag hiányában kiégnek, amikor a gép 7000 láb (2100 méter) magasságba süllyed. A gép balra fordul, az athéni reptér irányába.

12:04 A gép Grammatiko közelében a hegyeknek csapódik.

Rettentően kényelmes tempóban

Az FDR adataiból látható, hogy a tragédia közvetlen kiváltó oka valamikor 09:11 és a pilóták utolsó bejelentkezése, 09:16 között következhetett be. Újlaki László repülési szakértő szerint a magassági vészjelzés aktiválódása a kabinnyomás szökésére utal. Amennyiben a nyomás hirtelen szökik, akár egy perc alatt eszméletüket veszthetik a fülkében tartózkodók. Az előírások szerint a vészjelzés bekapcsolásakor azonnal fel kellett volna tenni az oxigénmaszkokat. Elképzelhető azonban, hogy a pilóta a többi elintézendő feladatnak kezdett neki, azonban a szinte azonnal fellépő tudatbeszűkülés miatt gyakorlatilag rögtön cselekvőképtelenné vált.

Az FDR adataiból kitűnik, hogy sem a ciprusi, sem az athéni légiirányítás nem aggódott igazán a gépen történtek miatt, nem próbáltak visszajelzéseket kapni a pilótáktól. Újlaki szerint ez nem tekinthető extrémnek, az FDR adataiból is látható, hogy a gép tervszerűen haladt, a légiirányítók a radar adatai alapján is azonosíthatták a gépet.

Ennél némileg izgalmasabb kérdés, hogy miért negyvennyolc perccel azután szálltak fel a görög légierő vadászgépei, hogy az athéni központ hiába kért választ a gép pilótáitól arra, miért nem kezdték meg még a süllyedést. A vadászgépek ráadásul a felszállásuk után fél órával értek csak a géphez, ami Újlaki szerint "rettentően kényelmes tempó". Igaz, a szakértő szerint az is elképzelhető, hogy a görög légierő riasztási rendjében ez normálisnak számít.

Megkésett vészjelzés

Újlaki szerint ugyanakkor még az sem menthette volna meg a Helios Boeingjét, ha a vadászgépek előbb érnek oda. Igaz, ekkor talán hamarabb kapcsolatba lehetett volna lépni a gépet a lezuhanás előtt vezetni próbáló légikísérővel, aki az irányítótorony segítségével megkísérelhette volna a leszállást az athéni reptéren.

A légikísérő ugyanis a legfrissebb adatok szerint megpróbált kommunikálni az irányítótoronnyal, vészjelzését azonban nem a megfelelő csatornán, az egységes 121,5-ös vészhelyzeti frekvencián adta le. Az utaskísérő amúgy is későn, a gép üzemanyagtartályának kiürülésekor adott le vészjelzést.