Vilma
-8 °C
3 °C

A véltnél nagyobb a kár a leégett Áthosz-hegyi rendházban

MTI
2004.03.07. 15:06
Az eredetileg feltételezettnél nagyobb kárt okozott a csütörtöki tűzvész az északkelet-görögországi Khilandariu szerb ortodox rendházban, az Áthosz-hegyi kolostorköztársaságban. A vélhetően a fűtési rendszer hibája okozta tűzben a nagy kiterjedésű komplexum XII. századi épületeinek a fele megsemmisült, a négyemeletes lakószárnynak gyakorlatilag csak a külső falai állnak. A tűz, amelyet a fa tetőzet kivételével csak 12 órás küzdelemben sikerült teljesen leküzdeni, elpusztított négy kápolnát is, bennük XVI-XVIII. századi freskókkal. A kolostor legértékesebb műtárgyaiban, a XIV. századi ikonokban és egyéb vallási relikviákban nem tett kárt a tűz, mert azokat a szerzetesek időben biztonságba helyezték.

Nyolc évszázadnyi szerb történelem vált a lángok martalékává, a károk pénzben kifejezve elérhetik a 10 millió eurót, az újjáépítés legalább egy évtizedig eltart - írták a hét végén belgrádi újságok az Áthosz-hegyi szerzetesekre hivatkozva. Szerbiában nagyszabású adománygyűjtés indult a leégett kolostor újjáépítése céljából. A szerb kormány vasárnap 10 millió dinár (140 ezer euró) gyorssegélyt bocsátott a rendház rendelkezésére. A tűzvészt valószínűleg egy kályha parazsa okozta csütörtökre virradóra. A rendházban igen gyorsan terjedt a tűz, a tűzoltók helyszínre érkezéséig a szerzetesek küzdöttek a lángokkal. A 30 kilométer hosszú és 3 kilométer széles észak-görögországi félsziget nagyon nehezen megközelíthető, a tűzoltóknak is három óráig tartott, míg speciális járműveikkel eljutottak a lángban álló épületegyütteshez.

A mintegy harminc szerzetesnek otthont adó Khilandariu rendház az ortodox szerbek egyik szent helye, a több mint ezeréves múltra visszatekintő Áthosz-hegyi kolostorköztársaság mintegy húsz kolostorának egyike. Falai a megsemmisült műtárgyakon kívül XIII. századi XIV. század eleji freskókat, XII.- XVI. századi szerb és orosz ikonokat, valamint értékes illuminált - színes képekkel, iniciálékkal díszített - középkori kéziratokat, egyházi adatok szerint több mint 2 millió oldalnyi ószláv nyelvű dokumentumot őriznek. A nagy autonómiát élvező kolostorköztársaság az ortodox kereszténység fellegvára, a területén található régi rendházakat az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította 1988-ban.