A Nyírségben megfejtették a földi élet menetrendjét

2004.10.03. 00:12
Dávid Mihály, a nyugdíjas nyíregyházi szobatudós átadja titkát annak, aki nem omlik össze attól, hogy korábbi tudása semmit sem ér. Tudományának forgácsaként 1974. óta árulja félmillió emberhez eljutó éves időjárás-előrejelzését. Tudja meg, hogy fehér lesz-e az idei karácsony!
Az egyik kereskedelmi televízió felmatricázott autójával három ember érkezett Dávid Mihály nyíregyházi házához. Az amatőr időjáráskutató korábban heteken át megtagadta a nyilatkozatot, végül beadta a derekát. A végzetes nap reggelén elolvasta horoszkópját ("kellemetlen látogatók zavarják meg ma a nyugalmát, ellenállni nem érdemes, úgyis megszerzik azt, amit akarnak"), és elhatározta, hogy felfedi lapjait. A kamerába mutatta azt a táblázatot, ami alapján 1974 óta évről-évre elkészíti a különösen faluhelyen híres Dávid-naptárt.

Dávid Mihály és virágai
Fotók: Barakonyi Szabolcs
Miután a tévések autója elhagyta a közepes forgalmú nyíregyházi utcát, Dávid Mihályban szörnyű gyanú ébredt: a tévések valójában ügynökök voltak, akik a Dávid-naptár titkára voltak kíváncsiak. Gyanakvását erősíti, hogy a műsor soha nem került adásba, kapott viszont a táblázat megfejtésével kapcsolatos rejtélyes telefonhívásokat. A találmányt "gyakorlatilag" sikerült ellopni, az "elvi tudás" azonban hiányzik, így a táblázatról készült videófelvétel önmagában semmit sem ér.

Dávid Mihály állításának valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni, színes adaléknak szántuk csupán, és annak jobb megértéséhez, hogy miért kell a Dávid-naptárról való beszélgetéshez személyi igazolványt bemutatni. A hobbimeteorológus gondosan kiírja a legfontosabb adatokat, hellyel kínál, de hagyjuk a részleteket, mert ha nem vigyázunk, könnyen kicsúszhat egy olyan mondat, hogy "Dávid Mihály készségesen állt az Index rendelkezésére".

Megtalálta a menetrendet

Dávid Mihály hatodik osztályos lánya 1972-ben "véletlen" kérdést tett fel édesapjának: "Apa, légdagály nincs?". Lelkiismeretes apához illően a később róla elnevezett naptár készítője egyetemi tankönyvekben nézett utána a kérdésnek. Légdagály van ugyan, de ennek időjárás-alakító szerepét a kutatók dogmaszerűen tagadták, miközben a meteorológusoknak még az is nagy nehézséget okozott, hogy három napra előre megmondják az időt. 1970 tavaszára például minden idők legnagyobb aszályát jósolták, erre minden idők legnagyobb árvize pusztított az Alföldön. A szöveg önkényes szerkesztése miatt arról nem olvashatnak, hogy Dávid Mihály milyen tanulmányokat folytatott a későbbi naptára elkészítéséhez szükséges tudás megszerzéséhez, milyen új összefüggésekre bukkant és melyeket vetett el. Legyen elég annyi, hogy lánya kérdése után néhány évvel a Föld életének menetrendjét sikerült megfejtenie. (A folyamat bemutatása meghaladja képességeinket, de a légdagályok döntő jelentőségűek.) Ehhez képest ártalmatlan játék csupán a maszek időjárás-előrejelzés.

"Átadom a tudást annak, aki nem omlik össze"

Mivel Dávid Mihály bizalmába nem sikerült oly mértékbe férkőznünk, hogy elárulja a Föld életének végső menetrendjét ("lehetőség van arra, hogy átadjam ezt a tudást annak, aki hivatásszerűen nem tagadja, hogy elméletem lehetséges, aki nem túl hiú, és aki nem omlik össze attól, hogy korábbi tudása semmit sem ér"), ezért be kell érnünk a négyszáz forintba kerülő, postán megrendelhető Dávid-naptárral összefüggő ismeretekkel. A megrendelők között találunk polgármesteri hivatalokat, mezőgazdasági szövetkezeteket, Dávid számításai szerint a prognózis félmillió emberhez jut el.

Ő is csak egy ember

A Dávid-naptár egy színes nyomású A3-as lap. (A szerző a lap alján lelkiismeretesen figyelmezteti a vásárlót, hogy a fekete színű változatok hamisítványok, ilyet nem szabad elfogadni.) A táblázatból megtudható, hogy az adott napon várható-e köd, zápor, zivatar, jégeső, egyéb csapadék, erős szél, jégeső, az alatta lévő grafikon a napi minimum és maximum hőmérsékletet jelzi. Dávid Mihály az egy éve készült előrejelzésében szeptember 29-ére rendkívüli időjárási eseményt nem jelzett, a nappali hőmérsékletet húsz, az éjszakait tíz fok körülire tette. (Nem bírjuk ki, hogy ne jegyezzük meg, hogy ehhez az előrejelzéshez azért nagy bátorság nem kellett, mivel a legtöbb szeptember végi, október eleji nap ilyen.)

Dávid Mihály - saját bevallása szerint - a csapadékos napokat nyolcvan, a hőmérsékletváltozás folyamatát száz százalékos pontossággal képes előre jelezni. Évente egy olyan hónap van, amikor a prognózisba a szokásosnál nagyobb tévedések csúsznak. ("Én egy ember vagyok, a szabadidőmet áldozom fel, a mindössze két hétig előrelátó meteorológia tudománya kétszáz év alatt nem jutott el idáig.")

Milyen lesz az idő

A nyíregyházi időjós tudományából a legtöbb embert az foglalkoztatja, hogy milyen lesz az idő. Íme.

A két hétig tartó vénasszonyok nyara elkezdődött. Október 10-ig a nappali hőmérséklet húsz fok fölött, az éjszakai tizenkét-tizenhárom fok körül lesz. November elején és közepén hideghullám és havazás éri el az országot, a december megfelel az átlagnak, karácsonykor havazás várható. Év végére mínusz tíz fokra hűl a levegő.

A többit majd meglátjuk.

Amit tudunk
Január 27-én este nyugat felől beborult az ég és havazás kezdődött. A Dunántúlon húsz centiméteres hó esett, a fővárosban másnap a közlekedést akadályozó hókupacok miatt ingyenessé tették a parkolást. Ezekre a napokra erős éjszakai lehűlést és havazást jósolt a Dávid-naptárt.

Június 3-án tornádótölcsért láttak Kőbányán. A szél fákat csavart ki, vezetékeket szakított le, házakban tett kárt, a tömegközlekedés több helyen szünetelt. Dávid Mihály erre a napra se szelet, se zivatart nem jósolt.

Demszky Gábor június 11-én tornádóval riogatta a főváros lakosságát. Tornádó nem lett és a Dávid-naptár áttanulmányozása után is marad a rejtély, hogy miből gondolta a főpolgármester, hogy természeti csapás sújthatja a fővárost. A nyíregyházi időjós tiszta időt jelzett Budapestre.