Natália
-3 °C
7 °C

A dél-alföldieket veszélyezteti leginkább az infarktus

2005.05.26. 08:37
A halálozás tekintetében Magyarország és az Európai Unió között hatalmas különbség van, de ugyanilyen arányú eltérések figyelhetők meg hazánk régiói között is. A magyar egészségpolitika célja az átlagéletkor növelése - 2010-ig három évvel.
A 2004-es népegészségügyi jelentés szerint a halálozás terén Magyarország és az EU-15 között hatalmas különbségek vannak. A 2000. évi adatok szerint a férfiak halandósága 69, a nőké 56 százalékkal haladta meg az uniós átlagot, írta a Napi Gazdaság.

Az egyes halálokok szerint is nagy különbségek mutatkoznak: a méhnyakrákhoz kötődő halálozás 170 százalékkal, a gyomor és bélrendszeri megbetegedésekben bekövetkező halál 176 százalékkal, a szív és érrendszeri megbetegedések esetén pedig 110 százalékkal haladta meg Magyarország az uniós átlagot. Ami a rákhalálozást illeti, Magyarország már a nyolcvanas években első volt Európában, azóta is tartja ezt a dicstelen helyet.

A jelentés szerint az ország egyes régiói között is hatalmas különbségek vannak. 2002-ben az összhalálozás a nők esetében az Észak-Alföldön, a férfiak esetében Észak-Magyarországon volt a legmagasabb. A legalacsonyabb értékek Közép-Magyarországról és Nyugat-Dunántúlról származnak.

Magyarországon százezerből átlagosan 324-en halnak meg valamilyen daganat miatt. Férfiak esetében Észak-Magyarország, a nők esetében Közép-Magyarország emelkedik ki. A keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező halál a Dél-Alföldet sújtja leginkább. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet adatai szerint 2002-ben e halálok áltagosan 665,2 ember halálát okozta Magyarországon - százezerből átlagosan 642,5 férfi és 685,8 nő halt meg.

A dél-alföldi adatok a férfiak esetében 78,5-del haladják meg az országos átlagot és 119,7-del a legjobb adatokkal rendelkező Közép-Magyarországot. A nők esetében pedig 72, valamint 157,8 az eltérés (a nőknél Közép-Magyarország rendelkezik a legkedvezőbb számokkal). Halálozási egyenlőtlenségek

A népegészségügyi jelentés több tényezőt vizsgálva deríti fel a halálozás egyenlőtlenségeinek okait. Általában el lehet mondani, hogy a magasabb társadalmi státusú egyének tovább élnek. A képzettség, a jövedelem, a családi állapot, a foglalkozás és a lakóhely is hatással van életesélyeinkre. A családosak általában hosszabb ideig élnek, egyrészt mivel megfigyelhető, hogy a krónikus betegségben szenvedők nem házasodnak, másrészt viszont a család egyfajta védő funkciót is ellát: szabályozza az egészségmagatartást.

A kutatók a kistérségek jellemzőit is vizsgálták: fordított arány mutatkozott a komplex fejlettség, elvégzett átlagos osztályszám, egy főre jutó jövedelem, adózók aránya, vezetékes telefonok, személyautók, a kábeltévé-előfizetők száma, a csatornázottság mértéke, az átlagos településméret és a halandóság között. Egyenes arány pedig a munkanélküliség, a depresszió mértéke, a roma nemzetiségűek aránya, a mezőgazdaságban és a szolgáltatásban dolgozók aránya, az élve születési arány és a közgyógyszerellátásban részesülők mértékével.

Az iskolázottság is meghatározhatja a leélt éveink számát: egy 1999-es felmérés szerint azok a fiúk, akik 0-7 osztályt végeznek el, 43 százalékban élik meg a 60. életévüket, a 8-11 osztályt elvégzők 63 százaléka, a 12-14 osztályt elvégzőknek a 77 százaléka, a legalább 15 osztályt elvégzőknek pedig 88 százaléka éli meg ezt a kort. A lányok ugyanezen osztályok elvégzése esetén 77, 84, 89 és 92 százalékban élik meg a hatvan évet.

Kormányzati cél a szűrés kiterjesztése

A népegészségügyi kockázatok csökkentésének egyik, talán legfontosabb módszere a daganatos betegségek korai felismerésére irányuló rákszűrés. Eddig három területen indultak be a vizsgálatok: emlő-, méhnyak- és 2004 januárjától lépcsőzetesen a vastag- és végbélrákszűrés. Az emlő- és méhnyakrák korai felismerésével és kezelésével teljes gyógyulás érhető el, ennek ellenére 2003-ban emlőrákban 2349, méhnyak rákban 465 haltak meg. Vastag- és végbélrákban pedig összesen 5059-en.

Az emlőrákszűrésekre behívottaknak pár éve még csak 42,55 százaléka ment el, 2003-ban már 60 százalék - olvasható a minisztérium honlapján. A kormányzat egészségügyet érintő tervei szerint szűrőbuszokkal és szervezett utaztatással lehetne elérni, hogy a nők 65 százaléka vegyen részt rákszűrésen. A férfiak védelme érdekében pedig beindítják a prosztatarákszűrést és kiterjesztik a végbélrákszűrési programot.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.