Natália
-3 °C
7 °C

Elmarasztalták Juszt Lászlót

2003.12.04. 10:10
A Fővárosi Bíróság helyben hagyta az elsőfokon eljáró bíróság ítéletét, amely szerint Juszt László Népszavában megjelent cikkében olyan kijelentést tett Orbán Viktorra, amivel megsértette a volt miniszerelnök jó hírnévhez és emberi becsülethez fűződő jogát. A bírónő az ítélethirdetés után megdícsérte Jusztot.
Juszt László ellen a Népszavában 2002. október 28-án megjelent, 'A megbékélés napja' című írásában megjelent kijelentéséért indított polgári peres eljárást a volt miniszterelnök. Orbán Viktor a keresében arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, tiltsa el az alperest a további jogsértésektől, valamint kötelezze, hogy közlemény formájában adjon elégtételt a Népszavában.

Burkolat

"Az, hogy Orbán és Kövér zsidózik egy-egy kiadósat, hogy még mindig nem látták be: nem az utca a politika tere, nem lep meg [...]" - írta magyar politikusok október 23-i beszédeit elemző publicisztikájában Juszt László. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a "zsidózik" pejoratív jelentésű szó, és az idézett mondatban való használata burkoltan magában foglalja azt, hogy aki "zsidózik" az antiszemita.

Az elsőfokú ítélet ellen fellebbező alperes az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, mondván hogy a "zsidózik" ige nem pejoratív, hiszen akkor a "reformátusozik", "katolikusozik" igék is azok lennének, valamint sérelmezte, hogy az első fokon eljáró bíróság nem vette figyelembe az általa benyújtott két nyelvészeti szakvéleményt.

Ilyen igék márpedig nincsenek

Az ítélet indoklásakor a másodfokú bíróságon elhangzott, hogy az első fokú bíróság nem sértett eljárási szabályt, amikor nem vette figyelembe a két nyelvész szakvéleményt, ugyanis azt vizsgálta, hogy az átlagos műveltségű olvasó milyen következtetéseket vonhat le a cikk elolvasása után. A "reformátusozik", "katolikusozik" igék pedig nem létező, nem használatos igék, ellenben a "zsidózik" igével, mely megtalálható értelmező kéziszótárban is, és jelentése szerint becsmérlő kifejezéseket tesz zsidókra, ellenük gyűlöletre uszít.

A bírónő hozzátette, "elvárható lett volna a leírtak valóságtartalmának vizsgálata" az újságírótól, utalva arra, hogy az eljárás során Juszt Orbán Viktor semmilyen kijelentését nem idézte, igazolandó a cikkben leírtakat. Azt, hogy a cikkben Juszt a véleményét írta le, a bíróság elismerte, azonban ez a vélemény valótlan és sértő tényállítást is tartalmazott.

Dícséretes
Az ítélet felovasása után a bírónő szóban dícséretesnek nevezte Juszt László törekvését, utalva az újságírónak arra a kijelentésére, melyet az eljárás alatt tett, miszerint a magyar közéletben jelenlévő antiszemitizmus ellen kívánt és kíván harcolni.
A másodfokú bíróság ezért elutasította a fellebbezést, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét miszerint Juszt László megsértette a volt miniszerelnök jó hírnévhez és emberi becsülethez való jogát, és kötelezte Juszt Lászlót, hogy tizenöt napon belül saját költségére jelentessen meg a Népszavában bocsánatkérő, elégtételt adó cikket, valamint eltiltotta a további jogsértésektől. Perköltség megfizetésére a felperes nem tartott igényt.

"Zsidózikozni" tilos

A jogerőre emelkedett ítélet kihirdetését követően Juszt tévéseknek nyilatkozva annyit mondott, hogy furcsállja, hogy zsidózásért még senkit nem ítéltek el ebben az országban, míg azért mert valakire azt mondták hogy zsidózott, igen.