János, Pál
17 °C
32 °C

Meggyanúsították a pénzmosás elleni főnyomozót

2004.05.04. 17:41
Megtörtént az iratismertetés az államtitoksértéssel, hivatali visszaéléssel és hivatali vesztegetéssel gyanúsított Molnár Csaba alezredes ügyében - közölte az alezredes védője. Zamecsnik Péter elmondta, hogy a K&H-ügyben is exponált szerepet vivő gazdasági nyomozót hivatali vesztegetéssel és államtitoksértéssel gyanúsítják.
Befejeződött a nyomozás és ismertették az ügyben keletkezett iratokat a gyanúsítottal és védőjével - mondta Zamecsnik Péter. Közölte: összeállított egy indítványt, amelyben foglalkozik a gyanúban közölt tényekkel, bizonyítékokkal és azt kéri az ügyészségtől, hogy szüntesse meg az eljárást Molnár Csaba ellen, aki a K and H-ügyben is nyomozott.

Nem volt titok

Az alezredest hivatali vesztegetéssel gyanúsítják, mert a nyomozó augusztus 20-án egy autómosóban találkozott D. Zoltánnal és a szír Bassam T.-vel, akiknek pénzváltással foglalkozó vállalkozásuk volt, és elfogadott tőlük egy ajándékcsomagot. Erről azonban csak december 2-án írt jelentést, miután Salgó László országos rendőrfőkapitány erre utasította. Az ügyvéd elmondta: azért kérte az eljárás megszüntetését, mert ez nem bűncselekmény, figyelemmel arra, hogy a napi szokásos ajándékozás mértékét nem haladta meg.

Államtitoksértéssel azért gyanúsították a nyomozót, mert október 7-én pénzmosás gyanúra utaló bejelentést tettek az alezredes által vezetett pénzmosás elleni osztálynál. Molnár Csaba pedig október 22-én tájékoztatta a pénzváltókat arról, hogy bejelentés érkezett velük kapcsolatban és azt tanácsolta nekik, visszamenőleg ők is tegyenek bejelentést a pénzmosás-gyanús esetekről. "Azért kérem az államtitoksértés miatt indult eljárás megszüntetését, mert ez nem bűncselekmény, figyelemmel arra, hogy az iratot arra nem jogosult minősítette államtitokká, így az nem államtitok" - tette hozzá.

Nem volt engedély

Zamecsnik közölte: a hivatali visszaélést azért kérte megszüntetni, mert azt a rendelkezésre álló bizonyítékok, tanúkihallgatások és jegyzőkönyvek nem támasztják alá. Emlékeztetett rá, hogy márciusban beadott a lehallgatás törvénytelenségéről, illetve annak törvénytelen felhasználásáról egy indítványt, amely szerint csak a lehallgatási engedélyben rögzített bűncselekménnyel összefüggő információkat lehet később a büntetőeljárás során felhasználni. "Molnár Csabára soha nem adtak ki lehallgatási engedélyt. Kiadtak egy engedélyt az egyiptomi pénzváltóra és magyar segítőjére pénzmosás megakadályozás céljából, de az államtitoksértés, a hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés nem tartozik ebbe a kategóriába, ez nem pénzmosás" - mondta az ügyvéd.

Mély kapcsolat

Molnár Csaba korábban osztályvezetőként aktívan részt vett a K and H-ügy nyomozásában. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hivatali visszaélés gyanúja miatt december 9-én rendelt el nyomozást az ügyében. A nyomozó hivatal január 8-án vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki gyanúsítottként az alezredest. Salgó László a Magyar Nemzet december 2-án megjelent cikke, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal - utóbb az ORFK vezetőjéhez eljuttatott, "szigorúan titkos" minősítésű - összefoglaló jelentése alapján rendelt el belső vizsgálatot Molnár Csabával kapcsolatban. Az újság szerint Molnár Csaba az arab alvilági körökkel az elfogadhatónál sokkal mélyebb kapcsolatot tartott fenn.