A hatvan menekült közül csak hárman élték túl a tenger megpróbáltatásait azon a csónakon, melyre a két embercsempészetből élő "kapitány" tette őket a Puerto Ricó-i partok közelében. A kimentettetek egyike egy nappal kórházba szállítása után meghalt.
A két kapitány négyezer pesót (240 dollár) kapott minden menekülni vágyótól azért, hogy közel a "szabadság partjaihoz" kitegye őket egy motoros lélekvesztőre. A csónak motorja viszont csütörtököt mondott a partoktól pár kilométerre. Ezt követően a kétségbeesett dominikaiak három héten keresztül sodródtak nyugat felé, éppen a céllal ellenkező irányba.
Megették társaik húsát
,,Minden éjjel meghalt valaki, és a többiek reggelre megették a húsát" - mondta el a BBC-nek Carlos Pinales, egy tizenkilenc éves menekült. Elmondta, hogy csak ő nem evett emberhúst, ami a doktorok egyöntetű véleménye szerint lehetetlen.
Az első halottak teste még a hullámsírban landolt, de amikor pár nappal később a szenvedéseik fokozódtak, már nem bízták a tengerre a halottak temetését. Így maradtak életben majdnem három hétig.
Az áldozatok tetemei közül tizenhatot sodort partra a dagály Haiti egyik szigetén. Közülük tizenhármat közös sírba temettek, mert a tenger a felismerhetetlenségig eltorzította vonásaikat. A többi negyven áldozat tetemét nem találták meg.
Évente több ezer dominikai kel útra a közeli Puerto Rico partjai felé, egy jobb élet reményében. A menekülőket legtöbbször illegális embercsempész hajók szállítják. Az útnak indult hajók azonban nem mindig érik el a célt.