Mádl kegyelmet adott Simek Kittinek

2005.01.19. 16:38
Mádl Ferenc köztársasági elnök kegyelmet adott a nevelőapja megölése miatt két év két hónap fiatalkorúak börtönében letöltendő büntetésre ítélt Simek Kittinek.
Mádl Ferenc köztársasági elnök kegyelemből felfüggesztette Simek Kitti büntetésének végrehajtását, tudatta az államfő sajtóirodája az Indexszel szerdán.. "Simek Kitti ügyében a jogerős bírósági ítélet meghozatalát követően nyomatékos súlyú, új körülmények álltak elő, és a bíróság által már ismert és értékelt személyi és családi körülményekben is változások következtek be. Ezeket mérlegelve az igazságügy-miniszter arra tett javaslatot a köztársasági elnök részére, hogy az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását kegyelemből határozott tartamú próbaidőre függessze fel. A köztársasági elnök ez alapján hozta meg határozatát" - olvasható a közlésben. A köztársasági elnök döntését az igazságügy-miniszternek ellen kell jegyeznie, amire meg is van az esély, ugyanis korábban éppen a tárca javasolta a kegyelmet.

Megölte a mostohaapját

Mint arról az Index is beszámolt Simek Kitti 2002-ben agyonlőtte alvó mostohaapját. A lány és az anya vallomásai szerint a helyi kocsmát bérlő mostohaapa éveken keresztül bántalmazta és szexuálisan zaklatta Kittit, ezt azonban nem sikerült egyértelműen bizonyítani.. Az engedély nélkül tartott pisztollyal közvetlen közelről fejbe lőtte az alvó férfit, aki azonnal életét vesztette.

Kunos "kegyelme"
Kunos Pétert, az egykori Agrobank volt elnökét a Legfelsőbb Bíróság 1998. április 30-án kihirdetett jogerős ítéletében vesztegetés bűntette miatt mondta ki bűnösnek. Kunos két ízben az életét közvetlenül fenyegető betegség miatt három hónapos halasztást kapott a büntetés végrehajtásának megkezdése alól. Eközben kegyelmi kérvényt is benyújtott, melyet Göncz Árpád köztársasági elnök aláírt, ám Dávid Ibolya igazságügyi miniszter nem ellenjegyzett, így Kunosnak le kellett töltenie a büntetését.

A 15 éves tótújfalui lányt nevelőapja megölésében a Pécsi Ítélőtábla tavaly januárban bűnösnek mondta ki és jogerősen két év két hónap fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte, de kegyelmi kérvénye elbírálásáig halasztást kapott. A táblabíróság ezzel súlyosbította a Somogy Megyei Bíróságnak a tótújfalui lányra korábban kirótt egy év nyolc hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetését. Az ítélőtábla helybenhagyva az elsőfokú ítéletet, édesanyját hét hónap, két évre felfüggesztett börtönnel sújtotta.

A másodfokon eljáró bíróság az ítélet indoklásában súlyosbító körülményként emelte ki, hogy Kitti kivégzésszerűen, ráadásul álmában végzett nevelőapjával, a gyilkossághoz különösen veszélyes eszközt - pisztolyt - használt, másnap pedig szórakozni ment. A bírák úgy ítélték meg, hogy az emberölés az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, aminek a felfüggesztett szabadságvesztés nem eléggé súlyos büntetése.

Az akkor terhes Simek Kitti a jogerős ítélet kihirdetése után döntött úgy, hogy a köztársasági elnökhöz fordul kegyelemért. Az igazságügyi tárcánál nem nyilatkoztak arról, hogy a köztársasági elnök döntését követően milyen feladatok hárulnak a minisztériumra.

Egy évvel az ítélet után Simek Kitti újra boldog, derült ki a Tv2 Aktív című műsorából. A fiatalkorú elkövető lánya már 7 hónapos. Rosszabbodott az állapota Kitti édesanyjának, aki már a tett elkövetősekor rákos volt. Az anya most kórházban van, és Simek Kitti reméli, hogy még haza tud jönni, hiszen "számítanak rá".

Államfői kegyelem
Magyarországon csak kivételes esetben reménykedhet államfői kegyelemben az, akit jogerősen bűnösnek mondott ki a bíróság. Az elítéltek félévente kérhetnek kegyelmet, az Igazságügyi Minisztérium és a köztársasági elnök nem vizsgálja a bírói ítélet helyességét, csak azt mérlegeli, hogy a bírósági döntés meghozatala után történtek-e olyan változások, amelyek indokolják a kegyelmet.

Ezen indokok között többnyire az elítélt egészségi állapotában bekövetkezett romlás, halálos vagy olyan betegség áll, amelyet börtönben vagy fogházban nem tudnak gyógyítani, vagy ha az otthon maradt család szociális helyzete a családfő elzárása miatt kritikussá válik. A magyar közjogi rendszerben a köztársasági elnök döntése csak a szaktárca ellenjegyzésével érvényes.

A kegyelmi jogot gyakorlónak nem kell indokolnia döntését. Kegyelemért az elítélt vagy közvetlen hozzátartozója, illetve jogi képviselője folyamodhat. A kérelem vonatkozhat a büntető eljárás megszüntetésére, a büntetés elengedésére, mérséklésére, vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli felmentésre.