Százhúsz centi tömény erőszak
"Különös: Tízéves rablófőnök
Szenvedélye az erőszak
Azt mondja, nem akart hazánkban kikötni, de elaludt a vonaton, és csak Budapesten ébredt fel. A tízéves fiúcska azóta rablásokkal tölti idejét"- kezdődött a Zsaru Magazin valamelyik nyári számában az egyik cikk egy Romániából Budapestre került kisfiúról. A képen összeszorított szájjal ott feszített ő maga is. Alatta szöveg: "Állandó szökésben van. Aki tartózkodási helyéről tud, vagy akit kirabolt, értesítse a rendőrséget"
Mi is összeismerkedtünk vele a Blaha Lujza téren.
A román és a magyar gyermekvédelmi hatóságok között már több mint féléve zajlik a procedúra, melynek eredményeként Krisztián visszakerül majd Romániába. De már ő maga is haza készül, mert otthon jobbak az emberek. (Ott például egyszer annyi pénzt összekéregetett, hogy odaadta az anyjának, az meg vett belőle egy házat.) Legutolsó találkozásunkkor mutatott is egy bizalomgerjesztő embert, aki megígérte neki, hogy visszaviszi.
A két ország között az eljárás még eltart egy darabig, akár évekig is, mondja Radoszáv Miklós, a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat igazgatóhelyettese. Addig a rendőrök néha visszaviszik az intézetbe, ahonnan aztán kisétál a Blahára. Bezárni előtte az ajtót nem szabad, nem büntethető.
