Ambrus
-7 °C
3 °C

Meggyilkolták Dr. Kulin bánt

2006.07.25. 14:44
Meggyilkolták a 79 éves Bacskulin Józsefet, a Kanári-szigeteken élő szemészprofesszort. A közös magyar–japán múlttal foglalkozó, egykor a japán császárt Magyarország uralkodójának javasló, Dr. Kulin bán néven publikáló idős professzort feltehetően egy szerb és egy német férfi ölte meg a Spanyolországhoz tartozó szigeten.

Két férfit vett őrizetbe a spanyol Guardia Civil a Kanári-szigeteken. Azzal gyanúsítják őket, hogy megölték a 79 éves szemészprofesszort, Bacskulin Józsefet.

Ötnevű gyanúsított

A gyanúsítottak egyike, a 63 éves S. L. Szerbiából érkezett, a másik feltételezett elkövető egy 31 éves német férfi. Az ő neve rövidítve is öt betűből áll: E. D. V. K. R..

A két gyanúsított feltehetően a 2500-as lélekszámú Tijaraféban, La Palmán gyilkolta meg Bacskulint, akit a szomszédok csak "El Húngaro"-ként, vagyis "a magyar"-ként emlegettek. A szerb és a német férfi Bacskulin villájában élt, de nemrég hirtelen eltűntek onnan. A professzor holttestét a hatóságok tlálták meg. Bacskulin a halála előtt a Délmagyarország szerint Szegeden és Szabadkán (Szerbiában, illetve a Vajdaságban) is járt. A professzort több késszúrás és ütés is érte, és elvágták a nyakát.

A spanyol hatóságok a két gyanúsítottat az Isla Canaria Net híradása szerint La Palma szigetén kapták el. Egy Santa Cruzban működő panzióban bukkantak rájuk, mindkettőnél Frankfurtba szóló repülőjegyeket találtak.

Gyanús dolgok

Noha a gyanúsítottak vallomást nem tettek, a rendőrség megtalálta náluk Bacskulin csekkfüzetét, notebookját, fényképezőgépét és igazolványait is. Bacskulin eltűnt autója is a Santa Cruz-i panzió környékén bukkant fel. A Délmagyarország úgy tudja, Bacskulin már régóta tartott tőle, hogy megölik.

Bacskulin József különös pályát futott be. 1927-ben született az akkor már a Vajdasághoz, tehát a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz tartozó Horgoson, a magyar határ közelében. Diplomáját 1954-ben Zágrábban kapta meg, az akkori Jugoszláviában. Később német állampolgárságot is szerzett, özvegye Németországban intézi a temetést.

Japán, magyar, két jó barát

A hetvenes években került a Kanári-szigetekre, szemészként praktizált, spanyol állampolgárságát kapott. Tetemes vagyona volt, maga finanszírozta könyvei kiadását, amelyek a rendszerváltás után Magyarországon is ismertekké váltak. Többek között ő adta ki a Magyar–Japán (Turáni) Világhídfő Közlönyét, amely Ungváron, Kárpátalján jelent meg 1991-ben.

A műveit Dr. Kulin bán néven publikáló szerző könyvében a japán császár magyar uralkodóvá tételét javasolta, és részletesen írt arról is, miként kell elkövetni a szeppukut (harakirit). Egy másik művében magyarul beszélő indiánokkal való találkozását taglalta.

Szerette a sakkot

Bacskulin sakkozott is, neve megtalálható a FIDE, a Nemzetközi Sakkszövetség ranglistáján, legalábbis rendelkezett Élő-pontszámmal. 2003 novemberében ő támogatta azt a különleges szimultánt, amelyet két nemzetközi nagymester, Pintér József és Varga Zoltán egymással játszott a Magyarok Házában, vagyis a Magyarok Világszövetsége székhelyén. A húsz, egyidejűleg zajló mérkőzés végül 10-10-es döntetlenre végződött.

Bacskulin Csongrád megyében közismert személyiség volt. A Délmagyarország információi szerint személyes vagyonából vásárolt például a Kádár-hagyatékból, de szerzett magának Horthy-relikviákat is.