Miklós
-7 °C
2 °C

Balesetek az M7-esen

2002.07.05. 14:35
A két héttel ezelőtti hétvégén öten haltak meg az M7-es felújítás alatt álló részein: négyen közülük vétlenül. A pályafelújítások a lehető legrosszabb időben, a nyári csúcsforgalomban zajlanak. Még mindig - jóllehet a kivitelezőnek már idén április végén át kellett volna adnia e szakaszokat. A munkálatok ideje alatt hét halálos kimenetelű baleset történt az M7-esen, ebből öt terelésben. Ezek során kilencen vesztették életüket.

Június 23-án vasárnap, reggel fél nyolckor egy Balatonra tartó, 33 éves férfi Hondájával behajtott a terelési szakaszba. Ki már nem ért belőle. Egy rossz kormánymozdulat eredményeként a sávelválasztó pöcköket lekaszálva, áttért a szembejövő sávba. Frontálisan ütközött egy Opellal, majd a szalagkorlátról visszapattanva, egy Daihatsunak csapódott. Meghalt ő is, az Opelben utazó 52 éves egri asszony is. Az Opel többi utasa súlyosan sérült, egy hétéves kislánynak mindkét combcsontja eltörött. A Daihatsuban utazó család minden tagja életben van, sőt az egyéves ikerpárt sértetlenül emelték ki a gyerekülésből.

A következő éjszakán egy sört szállító kamion számára bizonyult szűknek a külső sáv. 0.30-kor jobb oldali kerekei a padkára szaladtak. A sofőr pánikba esett, visszarántotta a kormányt és keresztbefordult, mindkét irányban eltorlaszolva az utat. Pótkocsija felborult, sörösrekeszek százai és üvegcserepek terítették be mind a négy sávot. A kamion egy Suzukit a korlátnak nyomott, egy fiatal pár az életét vesztette. Még három személyautó rohant a kamionba.

"Nem tudok önnek mit mondani,

az utolsó képem az, hogy felmegyünk az autópályára - meséli az egyik túlélő. - Siófokon diszkóztunk a barátnőmmel, és délelőttre lenn akartunk maradni strandolni. De hajnalban meguntuk a helyet, és visszaindultunk. Nem tudom, hogy került elém az a kocsi." A partnerét már kiengedték a kórházból, megúszta zúzódásokkal. Neki viszont minden csontja eltörött. "Fáj a medencém, nincsenek fogaim, kivették a lépem. Nem tudok mozogni, csak a telefont tudom felvenni. A jobb kezem szerencsére használható."

Az elsőként becsapódó Peugeot-ból már csak holtan tudták kivágni a hátul ülő férfit. A fiatal nő, aki vezetett, túl van egy csigolyaműtéten. "Szándékosan indultunk még a kamionstop lejárta előtt, de úgy látszik, már fenn voltak. Épp kijöttem a szélső sávba, mert mögöttem nagyon gyorsan jöttek, el akartam engedni őket. Képek jönnek elő... ahogy bebicsaklik elém a kamion... elzár minden menekülési útvonalat... ahogy beömlik rám a sör... hűvös... a mentőben egyszer magamhoz térek... Egy barátunk volt velem, azt mondják, összeroppantotta a biztonsági öv. Ötvencentisre préselődött a kocsi."

H

Az M7-es nyugalmasabb időkben sem számít veszélytelen útnak. Míg országosan csökkent a balesetek száma, itt nőtt. Jelenleg négy szakaszon terelik a jobb pályára mindkét irány forgalmát. Éjfél körül is sűrű a sor, és a pihenés után egyre többen gondolják úgy, hogy hétfő hajnalban vagy délelőtt érdemes visszaindulni. A terelésekben kialakuló zsúfoltság visszavonhatatlanná teszi azt a rossz mozdulatot is, ami normál körülmények között még korrigálható volna.

Hétköznap délelőtt,

közepes forgalomban tartunk Székesfehérvár felé. A sör már felszáradt. A tájékozottak között folyik a pozícióharc. Mindenki igyekszik időben maga mögött hagyni a magunkfajtát, aki a táblának engedelmeskedve nyolcvannal érkezik a terelési szakaszba. Itt tovább lassítunk, és néhány kilométer után minden mögöttünk jövőnek az idegeire megyünk. Szépen nő mögöttünk a sor. Dudálnak, szitkozódnak, jóformán súrolják a kocsit, amikor megelőznek. Az öt és fél méteres hely ijesztően szűk, ha egy kamionnal kell megosztani. Azok nem előzhetnek, nem használhatják a belső sávot. A külső pedig eredetileg leállónak készült, a padka is keskeny, rendkívül veszélyes ráhajtani.

Hiába megyünk fel kísérletképpen kilencvenig, ideges autósok húznak el mellettünk. Az ily módon gyorshajtásba hajszolt sofőr ha maga nem is vét, más hibáját semmiképpen sem tudja időben korrigálni. Úgy tűnik, a magyar közlekedési morál nem tűri a 60 km/órás korlátozást, az alacsony sebesség szabálytalanságra serkent. Mértek itt már 140 km/órás értéket is, és gyakori az életveszélyes szemből előzés. Naponta ütköznek korlátnak vagy fordulnak keresztbe autók. A vezetők tévesen bíznak a rutinban, itt a legkisebb széllökés, kitérés is felnagyítva hat. Annyira szűk a hely, hogy azonos baleseti szituáció súlyosabb kimenetelű lehet, mint a nyílt pályán.

H

Az autóban 45 fok körüli a hőmérséklet. Hétvégén ugyanitt ivóvizet és hűtővizet osztottak a katasztrófavédelem emberei. Közben a másik irányban szellősen húznak el az autók. Igazságos rendszer ez, aki pénteken örül, az vasárnap átkozódik, és fordítva. Ebből a felismerésből született az egyirányúsítás gondolata, amit - ha nem is nálunk, máshol - sikerrel alkalmaznak. Szintén másutt a terelésbe lépés előtt és után veszik le a sebességet a minimumra (mondjuk 60), de a terelésben engedik a nyolcvanat, s ez így pszichológiai szelepként működik, nem a kritikus stresszhelyzetben fogja vissza leginkább az autóst. Az eredmény kevesebb előzés, valamivel nyugodtabb légkör.

Nagyon sokan panaszkodnak a sebességhatárra

- mondja Ráczné Szabó Ágnes, a Fejér Megyei Rendőrség szóvivője. - Mindegyikük állítja, hogy azért hajt százzal, mert viszi a tömeg. Ez azonban gyermeteg kifogás, hiszen ha a többség betartaná az előírt sebességet, mindenki kénytelen volna hozzájuk alkalmazkodni. Ha azonban engedélyeznénk a 80 km/órát, akkor azt lépnék túl, ami már valóban veszélyes. A hatvanban tehát van egy kis biztonsági tartalék. Az egyirányúsítást is elképzelhetetlennek tartjuk, a Balatontól Fehérvárig állna a sor.

A szóvivő szerint a pálya kezelője financiális vagy műszaki okokból sorra elvetette a rendőrség javaslatait. "Gondoltunk lassító burkolati elemekre és figyelmeztető táblákra. Indokoltnak látnánk, hogy a sávokat mobil fallal is elválasszák a frontális ütközések tompítására, a visszafordulás és szemből előzés kivédésére."

A Nemzeti Autópálya Rt. szóvivője, Béni Gyöngyi szerint bármilyen korlát vagy válaszfal csak tovább szűkítené a pályát. "Amúgy sem tud megtartani egy kamiont, a személyautó pedig csak visszapattan róla." Ezzel szemben a rendőrség szóvivője rámutat, hogy kamion nem haladhat a belső sávban. ´k több cégtől is kaptak ajánlatot, létezik olyan elválasztó elem, ami csak tíz centimétert vesz el az úttestből. "Rengeteg ilyet tárolnak most is egy raktárban a pálya mellett. Igaz, a telepítése a teljes hoszszon belekerülne vagy egymilliárdba" - mondja Szabó Ágnes.

A terelési szakaszokon bekövetkezett halálos balesetek közül két esetben egyetlen autó utasai sérültek, amikor gépkocsijuk leszaladt a pályáról, és kormányozhatatlanná vált. Két alkalommal az ellentétes sávba tértek át, egyszer pedig álló kamionba rohant egy személyautó. Számottevő növekedés mutatkozik a csak anyagi kárral járó események sorában is. Gyakori az utolérés, ún. koccolás, s ez ráadásul el is zárja az utat, hiszen nincs mód félreállni. A munkálatok kezdete óta a követési távolság be nem tartása került első helyre a baleseti okok között. Második a gyorshajtás, úgy tűnik, nincs, ami megállítsa a száguldót.

"Valamennyi technikai eszközünk itt van a pályán - bizonygatja Kaposvári Károly, a közlekedési rendészeti osztály vezetője. - Lézeres sebességmérők, amelyek két kilométerről is pontos eredményt adnak. Álló autóból nem tudunk mérni, de ott vagyunk a felüljárókon és mozgó műszereinkkel bent a sorban. Egy pontról óránként kétszáz értéket rögzítünk. Ezenkívül kettővel több motoros rendőrt küldtünk ki, de szükség esetén a gárdonyiak és a fehérváriak is besegítenek."

"Városban mindig kevesebb hibás döntés születik, mivel a sofőrök sokkal inkább >>a szituációban élnekHarmat Péter szerint a sofőrök ilyenkor nem arra áldozzák az energiájukat, hogy alkalmazkodjanak az átmeneti korlátozáshoz, hanem arra, hogy mielőbb szabaduljanak a szorításából. Ezért a terelés legveszélyesebb része mindig a szakasz eleje és vége, a legmagasabb sebességeket is itt mérik. "A minimálisra csökken a kockázat, ha mindenki lassan megy, és egy ésszerű határig kezelhető a helyzet, ha mindenki gyorsan. Ám a járművezetők különbözőképpen reagálnak. Egyesek mereven alávetik magukat az új szabályoknak, mások mérlegelik, mi térül meg jobban: a szabálytisztelet vagy az ellenszegülés. Az életidegen szabályok kiszámíthatatlan helyzetet teremtenek azzal, hogy polarizálják az autósközösséget. Hiszen a közlekedésben mindig az egyenlőtlenség jelent veszélyt. Megfigyelhető az is, hogy minél inkább korlátozva érzi magát egy autóvezető, annál kockázatosabb manőverekbe bocsátkozik. A hatvanas sebességgel haladókat ritmus nélkül, ideges csapongással előzik, míg egy százzal haladó kocsisorba problémamentesen illeszkednek vissza az autók."

A kánikula tovább rontja a helyzetet

"Élettani szinten álmosít, lassítja a reakcióidőt, sokaknál csökkenti a vérnyomást. A szembesütő napfény zavarja a látást. Pszichés oldalról pedig a nagy meleg fokozza a feszültséget, ezzel gyorshajtásra, vakmerő cselekményekre ösztönöz. Az éjszaka, illetve hajnalban történő balesetekben viszont annak lehet része, hogy a figyelem ilyentájt minden körülmények között mélyponton van" - magyarázza a pszichológus.

Dr. Völgyesi Miklós bíró, közlekedési szakértő nem emlékszik olyan esetre, amikor a károsultak a pályakezelőt vagy az építőt perelték volna. Elmondása szerint a terelések kialakításánál kötelező teendőkről az Ut 2-I. 119-es útügyi műszaki előírás rendelkezik, amely az egyes sávszélességekhez és egyéb körülményekhez tartozó optimális sebességet is megszabja. A balatoni úton alkalmazott tereléseknél a szabvány szerinti legkisebb sávszélességet és az ehhez passzoló legnagyobb sebességkorlátozást alkalmazták. "Akkor terheli felelősség az építőt, ha megszegi ezen előírásokat. Feltételezhető azonban, hogy az eddigi balesetek minden résztvevője túllépte a terelésben megengedett sebességet, ezért az ő felelősségük persze nem is kérdéses."

"Tudjuk, hogy nyáron sokkal többen vannak az M7-esen, de a határidő sürget - mondja Béni Gyöngyi, a Nemzeti Autópálya Rt. szóvivője. - Nemcsak a rosszat kellene látni, hanem a várható nyereséget is: két nyár alatt 110 kilométert adunk át. Ehhez azonban minden fagy- és csapadékmentes napra szükségünk van. Elmondhatom, hogy a műszaki előírásoknak megfelelő, legkorszerűbb terelőeszközöket alkalmazzuk. Ezek sem védenek azonban az emberi tényezővel szemben." A szóvivő biztatásképpen hozzáteszi: "A négy korlátozásból kettő júliusban megszűnik, novemberben pedig mindennel végzünk. A nehezén már most túl vagyunk."

Kempf Zita

Forrás: Magyar Narancs