Legfeljebb három évet kaphatnak az élelmiszerhamisítók

Befejezte a Nemzeti Nyomozó Iroda az eljárást és vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek a Mega Trade Kft- nevével "fémjelzett" élelmiszerhamisítási ügy iratait, jelentette be szerda délelőtt Papp Csaba ezredes, a NNyI gazdaságvédelmi főosztályának vezetője.

Emlékezetes botrány tört ki a hazai élelmiszer-egészségügyben, amikor 2006. december 1-jén a Mega Trade Kft. törökbálinti raktárában a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás ellenőrei rengeteg lejárt szavatosságú, meghamisított lejárati dátumú terméket találtak, illetve az ott dolgozókat átcímkézés, újracsomagolás közben tetten érték.

A hatóság feljelentésére a Budaörsi Rendőrkapitányság kezdett nyomozni december 5-én, majd december 16-án a Nemzeti Nyomozó Iroda vette át az ügy felderítését.

Szabadlábon a cégvezetők

Egri Gábor őrnagy, a vagyonvédelmi alosztály vezetője a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy ötszáz tételnyi, összesen 15 tonna élelmiszert vizsgáltak meg, 12 tonnát a raktárban foglaltak le, 3 tonnát a boltok polcairól és raktáraiból vontak vissza. Az áru javarészt az Európai Unióból származott.

Összesen 5 tonna esetében bizonyítható, hogy az áru szavatossága rég lejárt, és hogy a cég dolgozói ezek szavatossági idejét "a gyanúsítottak irányításával és utasítására jogellenesen meghosszabbították".

A nyomozók 65 tanút hallgattak ki, többek között az átcímkézés és átcsomagolás közben tettenért alkalmazottakat is, de végül csak két ember ellen emelhet vádat hamarosan az ügyészség. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt, az öt cégből álló Mega cégcsoport tulajdonosa és az ügyvezető igazgató felel majd a bűntettért.

Őrizetbe azonban ők sem kerültek, a cégvezetők szabadlábon várhatják a büntetőeljárás végét, mert bár beismerő vallomást nem tettek, de együttműködtek a rendőrséggel. Büntetésük legfeljebb 3 évig terjedő szabadságvesztés, illetve pénzbírság lehet, mivel azt nem lehetett bizonyítani, hogy a cégcsoport által forgalomba hozott, avagy arra szánt átcímkézett termékek az emberi egészségre ártalmasak lettek volna.

A Mega cégek pénzügyeit is ellenőrizték a rendőrök és 100 millió forintot is meghaladó, más gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények gyanúja is felmerült. Ezek vizsgálata még folyamatban van, a nyomozás érdekeire hivatkozva erről egyelőre nem adott bővebb tájékoztatást a NNyI.

A büntetést nem fizették

Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy a Mega Trade ügy napvilágra kerülése annak köszönhető, hogy három évvel ezelőtt rendszeres fogyasztóvédelmi élelmiszer-egészségügyi ellenőrzésekbe kezdtek a hazai hatóságok, és ezek mellett az adott időszakhoz kötődő (karácsonyi, húsvéti) célvizsgálatokat is bevezették. A Mega Trade ezeknek köszönhetően már korábban is a látókörükbe került, a december 1-jei botrány előtt Budapesten 20 tonna, Heves megyében 80 tonna élelmiszert lefoglaltak le tőlük.

Hajós András, a fővárosi és Pest megyei főállatorvos részletes beszámolójából kiderült, hogy a 2006. december 1-jén kezdődött eljárásban összesen 78 szakvélemény készült el, több mint százezer darab, 5376 kilogramm terméket - főként lekvárt és müzlit - vizsgáltak meg a szakértők. A cégekre a hatósági vizsgálatok után több mint százmillió forint minőségvédelmi bírságot szabtak ki, de eddig még nem fizettek a Mega Trade illetékesei.

Vissza a boltokba

Arra a felvetésre, hogy miért úszhatják meg ennyivel (egy-két év, feltehetően felfüggesztett börtönnel) az ilyen élelmiszerhamisítók, Süth Miklós elmondta, hogy nem nagyon volt hasonló ügy korábban, a hazai joggyakorlat sincs felkészülve az ilyen bűncselekményekre. Folyamatban van egyébként az erre vonatkozó törvények szigorítása, a tervek szerint szeptemberben kerül az országgyűlés elé módosítástervezet. Többek között a büntetések megfizetésén is szigorítani szeretnének: ha átmegy a törvénymódosítás, akkor azonnal behajtható lenne a vétkes cégtől a kiszabott bírság.

A bizonytalan hazai helyzetet jól jellemzi egyebek mellett, hogy a hamis terméket átvevő és forgalmazó kereskedők felelőssége sincs tisztázva. Például a Mega Trade esetében is kiderült, hogy szinte valamennyi nagy áruházlánc vett a lejárt szavatosságú termékekből, így a Spar, a Tesco, az Auchan, a Rothschild, a CBA, a Profi, a Penny Market, a Plus, a Csemege-Match és a DM illetékeseit is meg lehetne kérdezni, hogy miképp kerülték el a figyelmüket az amúgy meglehetősen primitív módokon meghamisított címkék.

Nincs megfelelő szabályozás a lefoglalt termékek sorsára sem. Jelenleg harmadosztályú veszélyes hulladéknak tekintendők, azaz sem emberi, sem állati fogyasztásra nem alkalmasak, elvileg meg kellene semmisíteni. De a jogszabályok szerint a vállalkozó dolga a lejárt szavatosságú élelmiszer megsemmisítése, mivel a hatóság a lefoglalás ellenére nem tulajdonosa az árunak. Ennek megfelelően volt már példa arra, hogy a lefoglalt áru újra megjelent a boltok polcain.

A havonta több milliárd forintos forgalmat lebonyolító Mega Trade működéséről keveset tudni, a nyomozók meglehetősen keveset tudtak kideríteni a hiányos céges papírokból. Így nem világos többek között az sem, hogy mióta foglalkozhatott a cég az élelmiszerek átcímkézésével, és mennyi lejárt szavatosságú terméket fogyasztott el a magyar lakosság a cég tevékenységének köszönhetően.

Annyi látszik bizonyosnak, hogy az osztrák Stefan Fischer tulajdonában lévő öt cég, a Mega Trade Kft., a Mega Trade Dis Kft., a Mega Foud Kft., a Mega Foud Dis Kft. és a Mega Logistik Kft. jelenleg nem működik.