Nem hibázott a MiG-29-es pilótája

2005.05.17. 15:59
Kizárta a pilóta hibáját a múlt héten Kecskeméten lezuhant MiG-29-es balesetét vizsgáló bizottság, közölte a Honvédelmi Minisztérium szóvivője kedden Budapesten. A pilóta betartott minden előírást, a repülőgép hajtóműve leállásának pillanatától a katapultálás végrehajtásáig a vészhelyzetre előírtak szerint cselekedett. A továbbiakban kizárólag a repülőgép hajtóművét vizsgálják, a garanciális javításokat elvégző orosz gyári szakértők bevonásával.

Befejezte a vizsgálóbizottság a helyszíni szemlét, aminek eredményeképp megszületett az úgynevezett "72 órás jelentés", hangzott el a Honvédelmi Minisztériumban tartott keddi sajtótájékoztatón. Kiderült, hogy a múlt heti légibaleset kivizsgálására alakult bizottság tagjai meghallgatták a szolgálati személyzetet, a pilótától kezdve a földi kiszolgálókig, átvizsgálták az összes rendelkezésre álló dokumentumot és a hétvégén elemezték a gép fekete doboza által rögzített adatokat.

Pompázs

Az eddig begyűjtött adatok szerint a baleset nem a pilóta hibájából történt. Az augusztusi légi bemutatóra gyakorló Szabó Zoltán százados az előre megtervezett program alapján repült a géppel, és amikor a MiG-29-es jobb hajtóműve belobbant, a világbajnok pilóta a vészhelyzetre előírt szabályok betartásával járt el.


Szabó "Topi" Zoltán százados
(Fotó: jetfly.hu)

Vári Gyula egykori tanítványának körülbelül ötven másodperce volt, hogy mérlegeljen: le tudja-e tenni a gépet, hogy megmentse az értékes haditechnikai eszközt. Amikor kiderült, hogy ez nem lehetséges, a lakott területekről kikormányozta az ekkor már lángoló vadászgépet, és miután meggyőződött róla, hogy a lezuhanó MiG-29-es nem tesz kárt emberi életekben, csak akkor katapultált, egészen pontosan május 11-én 16 óra 43 perckor.

A gép fekete dobozában rögzített adatok alapján a szakértők megállapították, hogy a MiG-29-es jobb oldali hajtóművének leállása és kigyulladása a "pompázs" jelensége miatt következett be. Ezt a szakszót akkor használják, ha a hajtómű valamilyen okból nem kap elég levegőt, a hirtelen nyomásváltozás miatt rendszertelenné válik a szerkezetben az üzemanyag égéséhez szüksége levegő áramlása, és a fordulatszám leesik. Az adatokból az is kiderült, hogy a tűz nem a hajtómű belsejében, hanem annak külső részén keletkezett, és onnan terjedt át a gép hátsó traktusára.

Garanciális hiba?

Az ütközés következtében kiszakadt hajtóművet - és azon kívül még huszonhárom másikat - egy éven belül javíttatta az orosz gyártóval a honvédség. A még érvényes, ötszáz repült órára szóló garancia miatt gyári vizsgálatba kezd szerdán a szakmai bizottság orosz szakértők bevonásával a hiba pontos behatárolására. Korábban a HM szóvivője kijelentette, ha bebizonyosodik, hogy a gép hibája az orosz cég által végzett garanciális javítással kapcsolatos, a honvédség kártérítési igénnyel léphet fel.


A kecskeméti baleset képei
A vizsgálat befejezte után repülhetnek ismét kiképzési céllal a magyar MiG-ek, és mint elhangzott, a tizenhárom repképes gép készen áll a magyar légtér védelmére és a Magyarországra szabott NATO-feladatok végrehajtására.

A roncsot a hétvégén már kiemelték, a tárca ígéretet tett arra, hogy a baleset miatt szennyezett mezőgazdasági területet a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével rövidesen kármentesítik.

Újra született

A Katonai Légügyi Hivatal részletes, mindenre kiterjedő szakértői vizsgálata akár hónapokig is eltarthat, mivel a roncsokat valószínűleg laboratóriumban is meg kell majd vizsgálni. Az emberi felelősséget egyelőre nem vizsgálják, de ha erre utaló gyanú felmerül, azonnal értesítik a katonai ügyészséget.

Szabó Zoltán százados eddig 1348 órát töltött a levegőben, ebből ötszázat MiG-29-essel. A kivizsgálásra beszállított pilóta telefonja szinte folyamatosan csengett, barátai egymásnak adták a kórterem kilincsét, olvasható a tárca honlaján. "Topi" a másfél napos kórházi tartózkodás alatt több születésnapi tortát is kapott.

A katapultálás

Katapultáláskor szinte semmi tennivalója nincs a vadászgépek pilótáinak. Az automatika mindent elvégez, ami a szerencsés földet éréshez szükséges. A katapultálás menetrendje a következő:

1. A pilóta a speciális ülést a lábai közt lévő kar megrántásával aktivizálja.
2. Az automatika a pilótát "összecsomagolja", felkészíti a kirobbanásra,
3. a pilóta gerincét függőleges helyzetbe hozza, lábait felhúzza, kezeit a mellkasához szorítja,
4. indításkor lerobbantja a kabin tetejét, majd kirobbantja utasával együtt az ülést,
5. a pilóta arcára csapja a sisak színszűrő rostélyát, hogy - az oxigénmaszkkal együtt - megvédje a betonfalként is felfogható széllökéstől,
6. a levegőben lévő pilótáról a katapultszerkezet lerobbantja az ülést, kinyitja az ernyőt.
7. Ha nagy magasságban történik a katapultálás, a pilótának van ideje az ernyővel manőverezni. Kis magasságban azonban az ernyőre kell bíznia magát, nincs lehetősége a földet érés előkészítésére.

A modern katapultszerkezeteknek köszönhetően ma már alig történnek súlyos sérülések, a pilóták általában zúzódásokkal ússzák meg a kalandot. A legnagyobb erő a gerincre hárul, a CT-vizsgálatok általában hajszálrepedéseket mutatnak ki. Csak ezek teljes gyógyulása után repülhet ismét a pilóta. (Forrás: honvedelem.hu - Galambos Sándor)