Kenőpénzért rokkantnyugdíjaztak az orvosok

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán 2002. szeptemberében indult nyomozás jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A rendőrség tudomására jutott akkori adatok szerint rokkantnyugdíjazásukat kérőket vizsgáltak ki az egyik miskolci kórház belgyógyászati osztályán úgy, hogy a kérelmezőknek csupán be kellett járniuk az osztályvezető főorvos vagy a helyettese által megadott kivizsgálásokra. Azonban e vizsgálatokról olyan zárójelentéseket születtek, amik szerint fekvőbetegként tartózkodtak a kórházban az adott időszakban, áll a rendőrség csütörtökön kiadott közleményében.

Az Országos Egészségügyi Pénztár finanszírozási rendszere több szempontból is különbséget tesz az ambuláns és a fekvőbeteg ellátás között, ami alapján a finanszírozási összeg nem azonos. Ebből adódóan a kórház jogtalanul jutott finanszírozási összegekhez. Időközben a rendőrség már csalás miatt nyomozott, mivel kiderült, hogy a finanszírozási összeg nem támogatás, hanem a kórház és az OEP között kötött szerződés szerinti teljesítés ellentételezése. A jogtalanul igénybe vett finanszírozás összege mintegy 17 és fél millió forint.

Vesztegetési ügy lett belőle

A nyomozók több mint hétszáz beteget hallgattak ki, és ezek során kiderült az is, hogy a kivizsgálások fejében az osztályvezető főorvos és helyettese rendszeresen, 15-20 ezer forintot kért és kapott két "felhajtó" közvetítésével, illetve több esetben közvetlenül a betegektől. A közvetítőként eljárók szintén részesültek a kenőpénzekből.

A közvetítők "ügyfeleiket" főként a kórház váróiban toborozták, de telefonszámaik közszájon forogtak, mint akik nem csak az előzetes kivizsgálásban, hanem magában a leszázalékolásban is "segíteni" tudnak anyagi ellenszolgáltatás fejében. A rendőrség ezek alapján már vesztegetés miatt is vizsgálódni kezdett.

Kétszázezret is elkértek

Miután minden szükséges és lehetséges orvosi vizsgálatot elvégeztek a betegeken, azok eredményétől függetlenül a közvetítők a munkaképesség csökkenés, illetve rokkantsági nyugdíj megállapítására irányuló kérelem benyújtására hívták fel a jelentkezőket. Az ezzel kapcsolatos orvosszakértői vizsgálat előtt a betegségük számától, jellegétől, súlyosságától, a jelentkező életkorától függően 30-200 ezer forint átadását kérték. Természetesen ebből a pénzből is levették "részüket" a közvetítők.

A fennmaradó részt átadták a szakértői intézetben, a munkaképesség csökkenés mértékét vizsgáló szakértők mellett asszisztensi, adminisztrátori feladatokat ellátó, beavatott ismerőseiknek. Az adminisztrátorok, miután saját részüket levonták az összegből, átadták a pénzt a beteg adatait a kivizsgáló orvosszakértőnek. A vizsgálat ezek után zökkenőmentesen és a legtöbb esetben teljes sikerrel, azaz leszázalékolással zárult.

A vallomások szerint ez a folyamat éveken keresztül teljesen automatikusan, már-már nagyüzemi jelleggel zajlott, hetente akár több tucat kérelmező ügyét is így intézték el. Mivel az ügy érintettjei csak a legszükségesebb mértékben és szintig ismerték egymást, így a konspiráció is biztosított volt, a lebukás veszélye nem fenyegetett. Ez jelentősen nehezítette az ügyben a bizonyítást is.

Csaknem száz gyanúsított

A vesztegetésekben a szakértői intézet tizenegy orvos szakértője érintett gyanúsítottként. A több mint két és fél évig tartó nyomozás során mintegy 15 ezer oldal nyomozási irat keletkezett, csaknem nyolcszáz érintettet hallgattak ki, közülük kilencvenhárman lettek végül gyanúsítottak az ügyben.

A rendőrség összesen 211 rendbeli vesztegetést, száz rendbeli befolyással üzérkedést, 53 rendbeli közokirat hamisítást, 63 rendbeli OEP-csalást (összesen 93 millió forint értékben) és 324 rendbeli magánokirat-hamisítást talált bizonyítottnak. A nyomozás megállapításai szerint hétmillió forintot meghaladó összegű kenőpénz cserélt gazdát, bár ennél minden bizonnyal jóval nagyobb pénzről lehetett szó.

Az ügy vizsgálatát a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya lezárta, a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal a megyei főügyészségnek megküldi.