Cecília
1 °C
6 °C

A móri ügy öt éve: képek, események

2007.02.22. 16:49
Öt éve követték el a móri mészárlást. Összegyűjtöttük az ügy legfontosabb mozzanatait egészen a februári fordulatig.

2002

2002. május 9. Dél körül fegyveresek hatoltak be az Erste bank móri fiókjába. Máig ismeretlen okból lelőtték az ott lévőket - a biztonsági őrt, a banki alkalmazottakat és az ügyfeleket. A rablók 7,3 millió Ft-ot zsákmányoltak.


2002. május 9. Az Országos Rendőr-főkapitányság még aznap tízmilliós vérdíjat tűzött ki Farkas Róbert és Horváth Szilárd fejére, mint nem sokkal később kiderült: tévesen.


2002. május 9. Hatan azonnal meghaltak a bankban. A kezdeti hírek szerint három sérültet vittek kórházba, ez a szám később kettőre módosult, a rendőrség később ezt kommunikációs zavarral magyarázta. A végső összesítés szerint a támadás idején a bankban négy alkalmazott és egy biztonsági őr dolgozott, valamint három ügyfél tartózkodott. A halálos áldozatok között volt a móri polgármester felesége is.


2002. május 9. A magyar bűnözés történetében példátlan bűncselekmény helyszínére sietett szinte az összes rendőri vezető, így az akkori országos rendőr-főkapitány, Orbán Péter is. Orbánt pár héttel később leváltották.


2002. május 9. Az egyik súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett ügyfelet mentőhelikopterrel vitték a budapesti baleseti intézetbe. A bodajki fiatalembert fején és mellkasán érték a lövések. A bank egyik súlyos lövéseket kapott alkalmazottját a székesfehérvári Szent György Kórházba szállították.


2002. május 9. A Tatabányától harminc kilométerre dél-nyugatra fekvő Fejér megyei kisvárost és környékét megszállták a rendőrök.


2002. május 9. A környező megyék útjain minden autót ellenőriztek, de a határokon is szigorították a kilépést.


2002. május 10. A rendőrség még másnap is helyszínelt a bankfiókban. A tetthelyen azonban meglehetősen kevés értékelhető nyomot sikerült rögzíteni.


2002. május 10. Sokan kritizálják a rendőrséget, hogy a kapkodva, zavaros körülmények között végzett helyszínelés miatt kevés használható bizonyíték maradt.


2002. május 10. A városban és környékén több száz rendőr biztosította a helyszínt, nagy erőkkel keresték a tetteseket.


2002. május 10. Meghalt a támadás egyik túlélője. A bodajki férfi csütörtökön este halt bele sérüléseibe a budapesti Országos Baleseti és Sürgősségi intézetben. A székesfehérvári Szent György Kórházban közben újabb agyműtétet hajtottak végre a súlyosan sérült, 27 éves bodajki fiatalasszonyon, aki a bank alkalmazottja volt. Ő egy héttel később veszítette életét - ezzel nyolcra nőtt az áldozatok száma.


2002. május 13. Feladta magát a móri rablógyilkossággal gyanúsított - Csillebércen bujkáló - Horváth Szilárd a budapesti Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézetben. Horváth a Kék Fény munkatársainak segítségével, ügyvédje közvetítésével jelentkezett. Hamarosan kiderült, hogy Horváthnak van alibije és hogy valószínűleg Farkas Róbertnek sem volt köze a történtekhez.


2002. május 17. Országos gyásznap. A móri bankrablás áldozatainak emlékére katonai tiszteletadással vonták fel, majd eresztették félárbócra a Kossuth téren az állami lobogót. Az eseményen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök, valamint az áldozatok családtagjai. A rendőrség továbbra is a sötétben tapogatózik, a nyomravezetői díjat Pintér Sándor belügyminiszter utasítására felemelték 25 millióra.


2002. május 22. Újabb fantomképeket mutattak be az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK) tartott sajtótájékoztatón a móri rablógyilkosság feltételezett tetteseiről.


2002. május 22. A szemtanúk leírása alapján így nézett ki az a támadó, aki a bank ajtajában állva eltanácsolta a bemenni akarókat, miközben társa odabent hidegvérrel kivégezte a bankban lévőket.


2002. július 22. A rendőrség kommandósai őrizetbe vették Kaiser Edét és Hajdú Lászlót. Kaisert a fővárosban, Hajdút vidéken fogták el, miután a rendőrök arra a következtetésre jutottak, hogy esetleg közük van a móri bankrabláshoz is. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) két nappal később előzetes letartóztatásba helyezte a két 27 éves, foglalkozás nélküli, büntetett előéletű budapesti férfit, akiket a rendőrség meggyanúsított a móri bankrablással. Az alapos gyanút a rendőrség a tanúvallomásokra, személyleírásokra, a fényképes és személyes felismertetés jegyzőkönyveire, a házkutatások eredményeire, valamint rendőrségi jelentésekre alapozta, és egészen 2007 februárjáig következetesen kitartottak amellett, hogy ők követték el a móri mészárlást.


2002. augusztus 8. A rendőrség összesen 26 bűnözőt fogott el a móri üggyel összefüggésben. Ferenczi László vezérőrnagy (a képen balra), az ORFK bűnügyi főigazgatója elismerte, hogy a rendőrségnek nincsenek közvetlen, csak közvetett bizonyítékai. Orbán Péter, országos rendőrfőkapitány utódja, Salgó László hangsúlyozta, hogy a bűncselekmény elkövetésével továbbra is Kaisert és Hajdút gyanúsítják. A két gyanúsított esetében a DNS-vizsgálatok nem hoztak eredményt.


2003

2003. május 9. Egy évvel a móri mészárlás után összefoglaló tájékoztatót tartottak az Országos Rendőr-főkapitányságon a nyomozás állásáról. A rendői vezetők hangsúlyozták, hogy számos bizonyítékuk van, de a nyomozást még folytatni akarják, mert a segítőkről is bizonyítékokat akarnak szerezni. Elhangzott, hogy az eltelt időszakban Kaiser és Hajdú más rablási ügyeit is feltérképezték, ezek alapján mindenképp vádat emelnek. A rendőrök azt állították, adataik vannak többek között arról, hogy Kaiser jól ismerte Mórt, a bankrablás előtt súlyosan eladósodott, bankszámlájára pedig nagy összeget utaltak a móri bankrablás után nem sokkal. A móron használt fegyvereket azonban nem találták meg, noha többször is szóltak arról a hírek, hogy az ország különböző pontjain olyan fegyverekre bukkantak, amiknek közük lehetett a bankrabláshoz.


2004

2004. február 2. A rendőrség csaknem két évvel később befejezte a nyomozást. Zsombok György, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI) nyomozó főosztályának vezetője bejelentette, hogy a közvetlen és közvetett bizonyítékok szerint Hajdú László és Kaiser Ede követte el a nyolc halálos áldozatot követelő fegyveres rablást.


2004. február 3. A rendőrség közzétett egy rövid animációt, amivel a móri bankban történteket kívánták bemutatni. A rendőrség szerint Kaiser lőtte le a biztonsági őrt miután az a fegyveréhez kapott, majd a bank ajtajába állt, eltanácsolta az arra járókat, miközben odabent Hajdú szisztematikusan kivégzett mindenkit.

2004. február 20. A bűnügy 53 kötet - 28 ezer oldalnyi - iratát a BRFK Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságáról terepjárókkal szállították át a Fővárosi Főügyészségre.


2004. május 9. Két évvel a véres bankrablás után Móron emlékművet avattak.


2004. szeptember 27. A Fővárosi Bíróságon megkezdődött a móri per. Az elsőrendű vádlott Kaiser Edét több emberen társtettesként elkövetett emberöléssel vádolta meg az ügyészség.


2004. szeptember 27. Hajdú Lászlót nyereségvágyból ,több emberen elkövetett emberölés bűntettével részben, mint társtettest, részben, mint bűnsegédet vádolták meg a móri mészárlással kapcsolatban. Kaisert, Hajdút és még hét társukat ezen kívül más rablásokkal és rabláskísérletekkel is megvádolták.


2004. szeptember 27. A vád koronatanúja Kiglics Attila, Kaiserék korábbi rablótársa volt. Kigliccsel a rendőrök vádalkut kötöttek, nagy részben az ő vallomására alapozva tudták meggyanúsítani a nyomozók Kaisert és Hajdút.


2004. szeptember 27. Az ügyészség a rendőrségi vádjavaslatot módosította, és Hajdút tulajdonképpen csak a Móron használt - továbbra sem talált - fegyverek beszerzésével vádolták meg.


2004. december 23. Alig három hónap múlva ítéletet hirdetett a Fővárosi Bíróságon a Varga Zoltán vezette büntetőtanács. Kaiser Edét bűnösnek találták, és tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték első fokon. Hajdú Lászlóra 15 évi fegyházbüntetést szabtak ki. Kaiser Edét és Hajdú Lászlót a bíróság bűnösnek találta más, fegyveresen, csoportosan elkövetett rablásokban is.


2004. december 23. Kaiser és Hajdú mindvégig következetes tagadta, hogy közük lett volna a móri bankrabláshoz. Az ügyvédek fellebbeztek, az ügyészség elfogadta az ítéletet. Kaiser Ede bűnösségét elsősorban a felismerő tanúk vallomásaira alapozva állapította meg a bíróság, valamint arra, hogy maga Kaiser is elismerte, a móri bank kirablásának gondolata megfordult fejében. A bírósági ítélet szerint a bankban egy harmadik, ismeretlen elkövető lőtt. Kiglicsnek később kifizették a nyomravezetői díjat.


2005

2005. október 4. Megkezdődött a móri ügy másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán.


2005. október 5. A másodfokú eljárásban helyszíni tárgyalást is tartottak. A bankfiók helyén a rablás után műszaki bolt nyílt, az Erste máshova költöztette móri fiókját.


2005. október 25. Húsz nappal később megszületett az Ítélőtábla határozata. A Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte Kaiser Ede első fokon kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztését, de Hajdú Lászlónál hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot.


2006

2006. június 21. Újrakezdték a Fővárosi Bíróságon Hajdú László büntetőperét. Az ügyészség most már az eredeti rendőrségi vádjavaslatnak megfelelően, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolta meg Hajdút. Ügyvédje szerint érthetetlen, mitől lett a fegyverszállítóból hirtelen mészáros.


2006. szeptember 6. Hajdú László megismételt elsőfokú pere még nem fejeződött be, ügyvédei több tanút is felsorakoztattak mellette, bizonyítandó, hogy nem lehetett köze a móri eseményekhez. Pár nap múlva vádat emeltek a Kaiser Edének alibit igazoló hozzátartozók ellen hamis tanúzás miatt. Kaiser barátnője a Fővárosi Bíróság előtt arról beszélt, hogy a móri bankrablás előtti éjszakát Kaiser nála töltötte, másnap 13 óra körül mentek együtt nadrágot vasaltatni.


2006. szeptember 6. Kiglics Attila továbbra is a vád koronatanúja, nagy mértékben az ő vallomásai alapján vádolják Hajdút a móri gyilkosságokkal.


2007

2007. február 21. A rendőrségen az utóbbi hetek nyomozási eredményeit összefoglalva bejelentették, hogy nagy valószínűséggel nem Kaiser és Hajdú követte el a móri mészárlást, hanem a februárban elfogott két tatabányai férfi, N. László és W. Róbert gyanúsítható a magyar bűnözés történetének legvéresebb bankrablásával.


2007. február 21. A Nemzeti Nyomozó Iroda vezetői közölték, hogy február 18-án megtalálták N. László lakásán a Móron használt fegyvereket. Ezeken kívül más közvetlen bizonyítékok is a rendőprség rendelkezésére állnak és a két férfi vallomásban ismerte el, hogy ott volt a móri bankrablásnál. W. Róbert szerint N. László lőtt a bankban, ezt N. László tagadja - a szerepek tisztázása még hátra van. Másnap Kaiser Ede ügyvédje perújítást kezdeményezett.