Megkezdődött a móri bankrablás pere

Magas szintű rendőri biztosítás mellett kezdődött meg hétfőn a móri mészárlás vádlottjainak tárgyalása. A tárgyalóterem biztonságát tizenkét rendőr felügyeli, emellett Kaiserre és Hajdúra külön-külön egy-egy plusz fegyveres őr is vigyáz - írja a HavariaPress. A büntetőügyet a Marinko- és a Clodo-ügy tárgyalójaként is ismert Varga Zoltán bíró tárgyalja.

Kaisert megrázta a mészárlás aljassága

A tárgyalás képei

Az ügyész felolvasta a vádiratot, melynek hatodik pontja foglalkozik a móri vérengzéssel. Az ügyész úgy fogalmazott, hogy a bankba Kaiser Ede és ismeretlen társa hatolt be. A tárgyaláson délelőtt sem Kaiser, sem Hajdú nem tett szóbeli vallomást, hanem azt papíron nyújtották át a tárgyalást vezető bírónak. A per harmad- és negyedrendű vádlottja sem tett szóbeli vallomást, de a kérdésekre a későbbiekben hajlandóak válaszolni. Hajlandónak mutatkozott vallomástételre a büntetőper ötöd- és hatod-, heted- és nyolcadrendű vádlottja is, a kilencedrendű vádlott viszont a vallomástétel mellett a válaszadást is megtagadta - írja a HavariaPress.

Az összes vádpontban elismerte bűnösségét, ám a hatos vádpontban, a móri mészárlásban való részvételét tagadta Kaiser Ede. A több erőszakos bűncselekménnyel is vádolt Kaiser azt állította, hogy semmi köze nincs a 2002 májusi móri mészárláshoz, azon a napon Csepelen volt és a móri eseményekről csak vádlott-társától, Hajdú Lászlótól, telefonon értesült. Kaiser Ede a bíróság kérdésére azt mondta, "engem is megrázott, hogy ilyen aljasságot követtek el". A vádlott a Fővárosi Bíróságon annyit elismert, hogy korábban - még 2000-ben - felmerült benne a móri bankfiók kirablása, amelyről említést is tett a harmadrendű vádlottnak, K. Attilának. Kaiser elmondása szerint 2000 végén járt utoljára Móron.

A per első és második vádpontját illetően írásbeli nyilatkozatában mindössze annyit írt: elismeri bűnösségét, és minden úgy történt, ahogy az a vádiratban áll, sőt ugyanezt írta az ötödik vádpontra is. Kaiser hajlandó volt Mórral kapcsolatban válaszolni a bíró kérdéseire. A védő kérdésére elmondta, hogy Hajdú Lászlóval már hónapokkal a móri bankrablás előtt megromlott a viszonya és még beszélő viszonyban sem voltak. Elmondta azt is, hogy akkoriban egy ausztriai pénzváltó elleni támadást tervezett, ezért májusban és a korábbi hónapokban többször is elhagyta az országot.

Hajdú László Kaiserrel ellentétben nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni. Az írásban benyújtott vallomását - ami pontról pontra fedi Kaiserét - a bíró ismertette, ebben Hajdú sem volt hajlandó elismerni bűnösségét a hatos vádpontban. K. Attilát, harmadrendű vádlottat, aki fenntartotta rendőrségen tett vallomásait mintegy másfél órán át faggatta a bíró. A budapesti férfi az összes rá vonatkozó vádpontban elismerte bűnösségét, és részletesen beszámolt a Kaiserrrel és Hajdúval közösen elkövetett rablásokról. Elmondása szerint a móri bankfiókról Kaiser tett először említést, mint "könnyen megcsinálható" nagy pénzforgalmat bonyolító célpontról.

Ki gyilkolt Móron?

A több mint másfél évi, tévutaktól sem mentes nyomozás, három hónapi ügyészségi latolgatás után 2004. május 20-án vádat emeltek összesen kilenc ember ellen a móri bankrablás ügyében. A hazai bűntörténetben egyedülállóan hidegvérű mészárlás, amibe a móri Erste bankfiók kirablása torkollott, nyolc halálos áldozatot követelt. Az ügy két fővádlottja Kaiser Ede és Hajdú László, akik többek között nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölésért, fegyveres rablótámadásért és más bűncselekményekért felelnek a Fővárosi Bíróság előtt, a hétfőn kezdődött monstre büntetőperben. A bíróság körülbelül két hónapig csaknem minden munkanap tárgyal majd, mintegy hetven tanút és húsz szakértőt hallgatnak majd meg a tervek szerint - az elsőfokú ítélet várhatóan még 2004-ben megszületik.

A rendőrség által rekonstruált történet

A 2002. május 9-én, végrehajtott móri bankrablással kapcsolatban a vádirat nem tudja megnevezni, hogy ki végzett az Erste Bankban tartózkodó nyolc emberrel, noha a francia idegenlégiót megjárt Hajdú Lászlót a rendőrség vádemelési javaslatában még nyolc ember meggyilkolásával gyanúsították. Az elsőrendű vádlott Kaiser Ede terhére azt rója az ügyészség, hogy őrizte a tetthelyet, míg Hajdú Lászlót azzal vádolják, hogy beszerezte, majd a bűntett után eltüntette a támadáshoz használt fegyvereket.

A móri bankrablás így csak egyetlen tétel a vád tárgyává tett cselekmények sorában, Kaiseréket egy csepeli posta elleni fegyveres rablással, egy budai bevásárlóközpont pénzváltójának kifosztásával, egy keleti pályaudvari pénzváltó és egy XIII. kerületi pénzszállító kifosztásának kísérletével, valamint egy hegyeshalmi pénzváltó kirablásával is meggyanúsították. Feltehetőleg ha a móri vérfürdőért nem is, de a többi ügy miatt hosszú évekre fegyházba kerülhet a két fővádlott.

Bizonyítékok

Az ügyben a rendőrség 2004 februárjában javasolt vádemelést Kaiser és Hajdú ellen. A nyomozás során mindkét gyanúsított tagadta, hogy részt vett volna a móri rablásban. A két gyanúsítottat 2002. július 24-én helyezte előzetes letartóztatásba a Budai Központi Kerületi Bíróság. A rendőrség 2004. december 30-án fejezte be a nyomozást, és azt közölte, hogy a nyomozók szerint közvetlen és közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy Hajdú és Kaiser követte el a véres fegyveres rablást.

Közvetlen bizonyíték az, hogy négy szemtanú határozottan felismerte Kaisert, mint aki a bűncselekmény elkövetésekor műszaki hibára hivatkozva a bankfiók ajtajában állva elküldte az érkezőket. Közvetlen bizonyíték a rendőrség szerint, hogy Kaiser a móri bűncselekmény előtt azt mondta, súlyos anyagi helyzete "hamarosan megoldódik, csak ahhoz valakinek meg kell halnia". A férfi a bűncselekmény után jelentős költekezésbe kezdett, a foglakozás nélküli Hajdú bankszámlájára is jelentős összegek érkeztek. A rendőrségi közlés szerint bizonyíték van arra is, hogy Kaiser Edének két éles lőfegyvere volt, ebből egy előkerült, amit egy társának adott át megőrzésre, nem sokkal elfogása előtt.

A rendőrség szerint közvetlen bizonyíték továbbá, hogy a korábbi bűncselekményekben velük együtt dolgozó gyanúsított-társak azt vallották, Kaiser többször ajánlotta a móri bankfiók kirablását, amelyben Hajdú lenne a társuk. Ez utóbbi ellen bizonyítékként szólnak azok a zárkalehallgatási felvételek, amiket Hajdú cellájában rögzítettek a nyomozók. Az ügy nyomozása során 76 körözött személyt fogtak el, közülük ötöt emberöléssel, tizenkilencet pedig fegyveres rablással gyanúsítottak. Összesen 28 ezer oldal irat és 7500 órányi lehallgatási anyag keletkezett és több mint háromszázszor rendelték el titkos adatok beszerzését.

Hidegvérrel

Klikk a képre!

A rendőrség szerint Hajdú és Kaiser 2002 május 9-én nem sokkal dél után rontottak a bankfiókba, majd az előterében élesre töltötték hangtompítós fegyvereiket: Kaiser egy PA pisztolyt, Hajdú egy Scorpio géppisztolyt tartott készenlétben.

A történtek rekonstruálására kísérletet tevő rendőrségi animáció szerint először az egyik elkövető fekete festékszóróval lefújta a bank egyetlen biztonsági kameráját, majd követelni kezdték a bevételt. Ekkor lépett be a belső kert felől a fiók fegyveres biztonsági őre. A pult előtt álló őr az övtartóján lévő riasztógomb felé nyúlt, mire tüzet nyitottak rá, majd egyikük közelről is rálőtt a földön fekvő férfira.

Az ügyfélpult mögötti folyosóról belépő alkalmazottra rögtön tüzelt az elkövető, aki ezután következetesen felkutatta és kivégezte a többi alkalmazottat is: először az ügyféltér bal oldalán nyíló folyosóra lépett, ahol követte a mellékhelyiségbe menekülő banki alkalmazottat, és hidegvérrel több lövést adott le rá, majd a szomszédos helyiségből kilépő két munkatársat végezte ki. Az áldozatait módszeresen felkutató fegyveres beljebb hatolva a bankba kutatott a többi alkalmazott után, utoljára az ügyfélváróban a bútorok mögé rejtőző három embert lőtte agyon.

A bank ajtajában álló társa eközben a bankba belépni akaró ügyfelekkel közölte, hogy műszaki problémák miatt nem léphetnek az épületbe. Miután ellenőrizte, hogy biztonságban kijuthatnak a bankfiókból, bevárta társát és gyalog távoztak a több mint hétmillió-háromszázezer forinttal.

Nyolc halálos áldozat

Tény: a móri Erste Bank fiókjában 2002. május 9-én fegyveres rablók agyonlőtték a pénzintézet négy alkalmazottját, biztonsági őrét, két ügyfelet és a velük szerződést kötni akaró biztosítási szakembert. Az áldozatok közül hatan a helyszínen meghaltak. A tettesek az áldozatokat brutális módon, közvetlen közelről lőtték le.

Egy fiatalembert a fején, a mellkasán és a karján érték a lövések. A férfi még aznap este, a kórházban belehalt sérüléseibe. Egy hétre rá meghalt a bankrablás nyolcadik áldozata. A mellkasán, koponyáján és felkarján meglőtt, nagyon súlyos agysérülést szenvedett 27 éves bodajki nőt mindvégig gyógyszerekkel előidézett, mély altatásban tartották, de életét a sorozatos műtétek ellenére sem sikerült megmenteni. A kormány május 17-ét nemzeti gyásznappá nyilvánította.