Nem akadályozhatóak meg a véres bankrablások

Kártérítést követelnek az Erste Banktól annak a fiatalembernek a szülei, aki a 2002 májusában történt, példátlan kegyetlenséggel elkövetett bankrablás egyik, ügyfélként a helyszínen tartózkodó áldozata. A Fővárosi Bíróság hétfői tárgyalásán a Császár P. Emőke vezette bíróság meghallgatta a felpereseket, valamint két speciális ismeretekkel rendelkező tanút.

Védelmi minimum

A Magyar Bankszövetség bankbiztonsági munkacsoportjának vezetője elmondta, a Magyarországon jellemző gyakorlat szerint a bankok és bankfiókok az ügyfélteret ott posztoló biztonsági őrrel védik, és egy vagy több képrögzítő eszközzel figyelik, valamint elválasztják az ügyfeleket a banki alkalmazottaktól - bár erre vannak ellenkező törekvések is, "bankfilozófiától" függően. Az ügyfeleket általában külön technikai eszköz nem védi az esetleges támadásoktól, illetve két alapvetően különböző elv szerint próbálják a bankok szerte a világban elejét venni a bankrablásoknak. Az egyik elv szerint technikai eszközökkel (pl. detektoros kapuval) igyekeznek kiszűrni a potenciális elkövetőket, a másik elv a bank belső kialakításával, lebukás kockázatát fokozó különféle technikai megoldásokkal a rablók számára elérhetetlenné tenni nagymennyiségű pénzt. Magyarországon ez utóbbit alkalmazzák zömmel a pénzintézetek, jobb-rosszabb kiépítettséggel.

A bírói kérdésre, hogy Magyarországon van-e valamilyen, szakmai szempontból megalapozott, bevett védelmi minimum, a bankbiztonsági szakember elmondta: van ilyen, mégpedig képrögzítő berendezéssel felügyelt ügyféltér, legalább egy biztonsági őr az ügyféltérben, mobiltelefon használatának korlátozása - különös tekintettel a fényképek készítésére alkalmas készülékekre. A biztonsági őrtől és a banki alkalmazottaktól elvárható magatartás fegyveres támadás esetén a ellenállást nem tanúsító teljes együttműködés, "ha egyszer bejött, vigyen amit tud" elv szem előtt tartásával. De biztonságtechnikai szempontból a legfontosabb, hogy demonstrálnia kell a banknak, hogy "tőlünk csak kis értéket, de annál nagyobb kockázattal lehet megszerezni".

Kivédhetetlen támadás

A tanúként meghallgatott szakember kiemelte "a móri bankrablás kilóg a hasonló támadások sorából. Értelmetlen brutalitására épeszű magyarázat nincs. A biztonsági szakma szerint ilyen típusú támadás nem akadályozható meg ésszerű eszközökkel. Bunker persze építhető, de akkor az már nem bank." A móri ügyről szólva elmondta, hogy fix és mobil támadásjelzők, egy darab, riasztásra működésbe lépő, másodpercenként két fényképfelvételt készítő robotkamera, időzáras széfek, illetve egy biztonsági őr képezte a bankfiók biztonsági rendszerét, mely szokásosnak tekinthető a magyar gyakorlatban.

Magyar György, a felperesek jogi képviselője tényállásként fűzte ehhez hozzá, hogy a móri vérengzés idején nem volt kimenő riasztás a bankfiókból, az egyetlen meglévő kamera felvételt nem készített, videofelvétel nincs a történtekről - azaz nem működtek a biztonsági rendszerek. Az alperes ügyvédje annyival egészítette ki ezt, hogy a rendőri jelentés szerint működőképesek voltak az eszközök, csak nem volt senki a működésbe hozhatta volna azokat.

Szemet hunynak

A második tanú, - biztonságtechnikai szakember - szerint az ügyféltér védelmére számos nemzetközi ajánlás létezik, Magyarországon pedig kötelező előírások vannak, mégpedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ajánlása alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége ír elő bizonyos biztonsági rendszereket, ahhoz hogy vagyonbiztosítást köthessenek az adott pénzintézettel, de ezek meglétét nem ellenőrzi, elég csupán egy bank által tett nyilatkozat. Mivel a vagyonbiztosítás megléte a bank működésének feltétele, a szakember véleménye szerint létezik egyfajta ördögi kör, melyben a biztosításkötésből élő biztosítók szemet hunynak a biztonságtechnikán spóroló bankok hiányosságai felett.

A szakember állítása szerint a magyar bankoknak csak tíz százaléka felel meg az elvárható szabványos biztonsági előírásoknak, ráadásul a meglévő biztonsági rendszerek jó része is elavult. A móri bankfiók biztonsági rendszeréről, belső kiépítéséről lesújtó véleménnyel rendelkező mérnök szerint a bankfiókhoz méltatlan biztonsági eszközök semmiféle visszatartó erőt nem jelenthettek a mindenre elszánt, felkészült rablóknak.

A 2004 májusáig elnapolt perben születő ítélet valószínűleg precedensértékű lesz, amennyiben bebizonyosodik a bank közvetett felelőssége az ügyfelek és alkalmazottak halálában.