Szabad a motozás

Úgy tűnik nehezen indul a motozással kapcsolatos társadalmi párbeszéd. Az ORFK mai sajtótájékoztatóján Hatala József, az ORFK közbiztonsági főigazgatója ismertette a rendőrség álláspontját, melyet a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő és jogfejlesztő civil szervezet nyílt levele kapcsán alakítottak ki. A belügyminiszterhez címzett levelében a TASZ a "motozásos" igazoltatások megszaporodását kifogásolja, indokolatlannak tartva a járókelők - elsősorban fiatalok - ruházatának, illetve csomagjainak rutinszerű, sokszor önkényesnek vélt átvizsgálását, melynek során gyakran felszólítják az "ellenőrzött állampolgárt" cipője, illetve zoknija levételére. A TASZ kérte Lamperth Mónikát, hogy tegyen lépéseket a "jogsértő rendőri gyakorlat megszüntetésére". Az ismertetett rendőri álláspont szerint ilyen gyakorlat nem létezik, így nincs is miről vitatkozni.

Konkrét eset híján

Hatala a nyílt levélre adott válaszában kiemelte, tudtukkal nincs olyan konkrét eset, melyben hasonló rendőri eljárás miatti panaszt vizsgálnának. Elmondása szerint a levél kézhez kapása után megvizsgálták az amúgy igen körültekintő előírásokat, valamint eljárási szabályokat, és többek közt ennek alapján is kijelenthető, hogy nem adtak ki semmilyen olyan utasítást, mely rendőröket a kifogásolt eljárásra szólítana. A járőri munka során a rendőrnek az emberi méltóságot és a személyi szabadságjogokat tiszteletben kell tartania, azonban adódhat olyan - rendőri mérlegelést kívánó - szituáció, melyben ezek korlátozhatóak, szem előtt elsődlegesen a köz biztonságát tartva, mutatott rá a rendőrség képviselője.

Statisztikai adatot említve (miszerint az évenkénti 1,3 millió összes rendőri intézkedésből, csupán 1800 esetben emelnek panaszt) utalt arra is, hogy a törvény lehetőséget ad panasz megtételére, amennyiben az intézkedést "elszenvedő" polgár úgy véli jogsérelem érte. Ez persze nem fordulhat elő amennyiben az állampolgár készségesen együttműködik a hivatalos szervekkel.

Járőrök és a "gyanús fiatal"

Az ORFK illusztrációs filmje, avagy "Hogyan viselkedjünk ha igazoltatnak?" Első szkeccs: Punk kinézetű, cingár, ámde agresszív imázsú fiatalembert állít meg a két tagú, jól szituált rendőrjárőr. Az igazoltatás során a rendőrök először a papírokat vizsgálják meg, majd felkérik a zsebek kiürítésére a srácot. Az együttműködő fiatal eleget tesz a felkérésnek. Láthatóan ezzel nem elégedettek a járőrök, és tessék-lássék megmotozzák őt zsebeit végigtapogatva, de semmit nem találnak. Második szkeccs: Az ezúttal autóval érkező rendőr páros ugyanazt a szereplőt igazoltatja. A motozás most határozottabb (srác az autónak támaszkodik), és hogy-hogy nem elő is kerül a test végigtapogatása során vizipipának tűnő tárgy és néhány kisebb csomag is. Bilincselés, autóba tuszkolás. Harmadik szkeccs: Az autóból kiszálló duó igazoltatáshoz látna, azonban a "gyanúsan viselkedő" rögtön támadólag lép fel, mire a harcedzett járőrök harcképtelenné teszik, alaposan átvizsgálják ruházatát, melyből elő is kerül jónéhány maroklőfegyver. Bilincselés, autóba tuszkolás jóval határozottabban.

A rendőri állásfoglalás ismertetése után levetítettek egy három epizódból álló, illusztrációs céllal készült videófilmet, melyben a szabályszerű igazoltatás és motozás folyamatát szemléltették egy átlagos esetet alapul véve. A rövidke prezentációt követően kapott szót a TASZ képviseletében jelenlévő Pelle Andrea, valamint Kőszeg Ferenc a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. A TASZ álláspontját összefoglalva Pelle Andrea kifejtette, hogy "a rendőrségi törvény nem ad felhatalmazást a közterületeken járók-kelők igazoltatására", illetve "a ruházat átvizsgálása csak abban az esetben jogos, ha a megállított nem tudja igazolni magát, valamint ha megalapozott a gyanú, hogy bűncselekmény elkövetésére alkalmas tárgy lehet nála." Utalva a videófelvételen látottakra elmondta, hogy szerinte csupán az első esetben alkalmazott eljárás és annak is csak a zsebek kiüríttetéséig terjedő része fogadható el egy átlagigazoltatás részeként, a test megérintésével már túllépik hatáskörüket az igazoltatók. Válaszában Hatala elutasította, hogy tömeges jelenségről lenne szó, és "nincs köztünk semmi ellentmondás" kezdetű ellentmondást nem tűrő szentenciával megköszönte a TASZ jelzésértékű levelét.

Elnézést kérni

Kőszeg Ferenc véleményében kissé más síkra terelve a témát rámutatott, "a gond az évi egymillió igazoltatással van" és költői kérdés (mérce-e a "jó rendőrnek" az, hogy hány igazoltatást hajt végre) után megemlítette, hogy a szocialista országokra volt jellemző az ilyen mennyiségű rendőri intézkedés. "Ki lehetne-e adni utasításként, hogy amennyiben mégis motozás történt, ámde nem vezetett eredményre, az intézkedő rendőr elnézést kérjen az állampolgártól?" - tette fel zárszóként a kérdést a Helsinki Bizottság elnöke. Hatala József szerint az udvarias bánásmód tananyag a rendőrök középiskolai képzésében.